A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 43. szám - Az atya, mint természetes és törvényes gyám

362 A JOG. keznék a foglyok elhelyezésének és eltartásának költsége, a mi egyelőre emelkednék, de — ugyhiszem — későbben csökkennék. De a bűncselekmények nemcsak vagyoni jelentőséggel bírnak, hanem még inkább erkölcs-ethikai jelentőséggel és ezen oldala az éremnek még fontosabb. Három ártatlan, jó lelkű, elégedett embert tesz egész életére boldogtalanná, vagy épen semmivé a bűntettesek működése ? ! Kimondhatlanul .fontosnak tartom az érdeket, a mi a bűnök számának korlátolásához fűződik. Különösen nálunk Magyarországon s a jelenben, a megpróbáltatás eme legnehezebb éveiben, midőn a legnagyobb igyekezet és takarékosság mellett is oly nehéz a megélhetés, midőn az állam polgáraira oly nagy terhek nehezednek, a milyenekről 20 év előtt nem is álmodtunk volna. Soha nem kellett magunkat ugy összeszednünk, mint manapság, hogy katasztrófák ellen magunkat megvédjük. És a bűnök számának ezen korlátozása felette nagymérvbenlehetséges; annak módja könnyű, egyszerű, biztosan célhoz vezető ; a mellett — merem kimondani — jogos és igazságos! Humanusoknak kell lennünk a bűn tevők irányában; ne zsúfoltassuk ugy össze letartóztatási helyiségeinkben, mint jelenleg vannak, gondoskodjunk arról, hogy mindig emberi bánásmódban részesittessenek, kiszabadulásuk után adjuk ki nékiek a rabmunka értékének minél nagyobb részét, hogy becsületes keresethez kezdhessenek ;de humanusoknak kell lennünk egyszersmind a bűnt kerülő becsületes józan emberek iránt is; védenünk kell ezeket a lehetőség szerint az olyan bajtól, a minek ők épenséggel nem okai, amiből önmagukat nem védhetik s a mi gyakran összehasonlithatlanul nagyobb, mint a bűnösre nehezedő megérdemelt büntetés. Irtózunk a halálbüntetés alkalmazásától; de nem kevésbé felkölthetné irtózatunkat azon összehasonlithatlanul gyakrabban előforduló eset, midőn a bűncselekmény ártatlan áldozata iszonyú kínszenvedések közt napokon át lebeg élet és halál között. Törekedjünk arra, hogy az ilyen esetek száma ad minimum reducáltassék! A mindkét most jelzett irányú törekvésben keresem a valódi humanismust. De más okból is szükség van a büntető igazságszolgáltatás szigorítására. A leghathatósabb gátja a bűnözésre való hajlamnak a vallásosság. Ez pedig csökkenőben van s a vallásosság csökkenésével beállott a bűncselekmények szaporodása. A vallástalanság terjedésének tudom be azon aggasztó körülményt, hogy akadnak már olyanok is, kik pénzért hamis tanúságra bírhatók ; már pedig, ha a tanubizonyiték megbízhatósága csökken, fölötte megnehezedik a büntető bíró feladatának elérése; Általában az erkölcsi rugók inkább gyengülnek, sem mint erősödnének. Lassan, de biztosan hódit a pálinka; növekszik ugy az intelligens, mint az alsó néposztálybari az elzüllött egyének száma. Bíróságaink tevékenységének mindinkább nagyobb részét veszik igénybe a fenyítő ügyek ; nemcsak azért, mert részletesebb munkát végezünk, hanem még inkább azért, mert egyrészről szaporodnak a bűncselelekmények, másrészről a bűnözők közül megdöbbentően ritkulnak a töredelmes beismerök, ellenben szaporodnak a kibúvásra spekuláló tagadók. Már pedig, ha a vallás, az erkölcsösség, a becsület- és tisztességérzés, a szemérmesség, mint visszatartó eiők, gyöngülnek, más egyébről kell gondoskodnunk. Hazánk speciális viszonyai is indokolják némely büntetési tételek felemelését. A nevezetesebb külföldi büntetőtörvények a vagyon elleni bűntetteknél kétszer akkora, sőt ennélismagasabbmaximális tételeket ismernek. Miért maradnánk el mi e tekintetben a külföldtől ? Nekünk legalább is oly magas büntetési tételeket kell behoznunk, mint a németek, franciák és olaszok tették! Ezek jóval gazdagabb népek, sokkal többet költhetnek rendőrségre és mindenféle preventív intézkedésekre, jobban dotált bűnvádi átalányuk s elegendő személyzet lehetővé teszi náluk, hogy a bűncselekmények kiderítésénél se költség, se munka ne kiméltessék ; igy az ő hatóságaiknak módjukban áll a lehető legtöbb bűncselekmény kiderítése; mig nálunk a költségvetés szerény tételeit ugy rendőrségnek, mint bíróságnak és ügyészségnek folyton szem előtt kell tartani. A mi bankintézeteink, ipari és kereskedelmi vállalataink nem állanak oly erős lábon, mint a nyugoti gazdagabb nemzetekéi; korántsem állják ki oly könnyen a rázkódtatást, a mit a vállalat működésében egy nagyobb mérvű sikkasztás, lopás, hamisítás, vagy csalás előidéz ; a mi vállalataink nagyobb mérvben vannak szorulva a büntető törvény védelmére. Megdöbbentően sok a bűntettek következtében tönkrement takarékpénztáraink és egyéb vállataink száma. Hány embertől hallottam magam is azon megjegyzést, hogy manapság már nem is érdemes pénzt megtakarítani! Az is említést érdemel,, hogy nálunk a tanyákon s elszigetelt helyeken a lakók száma összehasonlithatlanul nagyobb, mint a nyugot-európai országokban; már pedig mindenüvé rendőrséget állítani nem lehetvén, az izolált helyen lakók a büntetőtörvény hatályosabb védelmére szorulnak: vagyis az izolált helyen lakók nagyobb száma mellett nagyobb az TÁRCA. 7 Fegyházaink és börtöneink túltömöttségének okairól. * \/ (Befejező közlemény.) Irta: RÉSŐ ENSEL SÁNDOR, budapesti ügyvéd. — A»Jog« eredeti tárcája. — Jól esik T. L. ur művéből kivennem azon sorokat, melyekben beismeri, hogy a gyakori gyermekülés, kitevés a lelencházak hiánya miatt történik és a szerencsétlen elcsábitott nőkre kénytelen a törvény szigorú büntetését kimondani a biró. (36. 1.) Ne feledjük a strikolási eseteket se, melyek most időközönkint felmerülnek és hogy hazánkban is, dacára ipartörvényünknek az iparos osztálynál, melynek száma 938 gyárban körülbelül 80 ezerre rug, a stríkolás szintén előfordul, igy ezen esetek megítélésénél tekintetbe volna veendő, hogy a munkaadó és munkás között létre jövő elkeseredett harc oka nyomoztassék s elbiráltassék és valamint a tüntetéseknél enyhitő körülménynek veendő a felháborodást szülő ok, ugy itt is a hatóságnak kellene a méltányos okokat mérlegelni és nem mindig hatóság elleni erőszaknak tekinteni az izgatott kedélyekből eredő cselekményeket. A tüntetések és mozgalmaknál háromféle fokot kellene a bírónak megkülönböztetni: 1-ső az alkotmányos alapon álló mozgalom ; 2-ik az önző társaságok és munkaadók elleni sztrájkolás ; a 3-ik a kétes célok elérésére összeállott mozgalom. * Előző közlemény a »Jog« 41. számábaD. Az elsőben a cél az alkotmánysértés elhárítása, a másodikban a megérdemlett bérek kiszolgáltatására való törekvés, a harmadikban a zendülés, személy- és vagyonsértés s egyéb gonosz célok. Az elsőben a mozgató elemet a műveltebb osztály, a másodikban a létjogért küzdők, a harmadikban a nagy városok söpredéke szolgáltatja. Ha ezen három célhoz mérten Ítélné meg a biró a vádlottat, segítene a fegyházak és börtönök túltömöttségén. Két mérték cím alatt igen jó vezércikket közöl erről a »Budapesti llirlap« ápr. 25-iki száma, melyben kikel a védtörvényjavaslat elleni fővárosi, a bécsi sztrájkoló lóvonati kocsisok mozgalmával összehasonlítása ellen, mely utóbbiban 460 ember fogatott el, ebből 110-et maga a rendőrség büntetett meg, 2ö0 a járásbíróságok, 100 pedig az államügyészségnek adatott át. (»Budapesti Hirlap« ápr. 27. száma.) Mindhárom esetnél a nem illetékes elem működése is figyelembe veendő volna, ez is leszállitaná a fegyházak és börtönök túltöraöttségét. Azon eset is, mely Németországban, Vesztfalia és Bochum környékén 70 ezer munkás embert kényszeritett sztrájkra, tanúsítja, hogy a tőke és munka közötti háború elkerülése szempontjából, mint a német kormány tett, engedékenységet kell tanúsítani és a közvélemény meghallgatásával s a korszellem kivánataihoz képest igazságot szolgáltatni; különben a szigorú eljárással csak a fegyházakat és börtönöket tömjük meg, de a bajon nem segítünk. (»Budapesti Hirlap« f. évi május 14. sz. vezércikk.) A humanismus alapján a szabadságbüntetést 10 évnél továbbra kiszabhatónak mi sem tartjuk és ha a fenálló törvények szerint a bűnös többre érdemes, az feltételes szabadon bocsá-