A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Váltó-óvás nem telepített váltónál, ha telepes van kitéve

A JOG. 11 hosszabb az egyes bírósági eljárásnál s mig az előbbinél az adósnak legalább egy évi biztos halasztása van az Ítélethozatalig, addig a sommás eljárásnál reménye lehet a hitelezőnek már az első tárgyalás alkalmával végrehajtható Ítéletet nyerni. A felébbviteli rendszert illetőleg az előadó indítványa, mely a feltett kérdésre igenlőleg felel, oly magától értetődő, hogy szinte felesleges fejtegetés tárgyává tenni s ha mégis felmerülhetett e kérdés, ugy ennek oka a mi speciális viszonyainkban rejlik, a kik a jogi téren is gyarmatosai voltunk Ausztriának és átörököltük tőlük a kétszeres revisionalis szörnyfelebbezési rendszert, a mely mint egy korcs kinövés egyszerűen kasszálandó és vissza kell térni a természetes felebbezéshez, t. i. új tényekkel és bizonyítékokkal. Az utolsó harmadik forumot szerző, mint a jogegység őrét tekinti, azért ide jogkérdésben felebbvitelnek hely adandó. Itt helyesebb a német rendszer, mely a dolog természetének megfelel, mint a francia cassationalis eljárás, a mely nem jogi, hanem politikai okoknak köszöni létét. Ajánlja az előadó indítványát elfogadásra. Dr. Fodor Ármin a következő indítványt terjeszti elő: ^Mondja ki a jogászgyülés, hogy: 1. az egyes bíróságok hatáskörébe tartozzék minden, akár ingó, akár ingatlaura vonatkozó vagyonjogi per, tekintet nélkül az értékösszegre; 2. járásbirósági perekben a kir. törvényszékek, törvényszéki perekben a kir. táblák gyakorolják a felebbezési bíráskodást és hogy e másodbiróságok végitéletei ellen a kir. Curiához csak valamely törvénynek, vagy jogszabálynak nem alkalmazása, vagy helytelen alkalmazása miatt legyen felülvizsgálati kérelemnek helye. Dr. Imling Konrád: Ezt az indítványt el nem fogadja, először abból az indokból, mert ez által a felebbviteli bíróság illetékességére nézve végtelen bonyodalmak keletkeznének, mivel tudvalevőleg az egyes biróság hatásköre sokszor ott is kiköttetik, hol az különben is a törvényben alapszik. Ez még a mostani állapothoz képest is legkevésbé sem volna haladás. Ezen a bajon egyébiránt segíteni lehetne és ha más ok nem forogna fenn az indítvány ellen és ha az indítványozott rendelkezést belső szükséglet indokolná, ugy az indítványt meg nem támadná. De az indítvány nem felel meg tényleges szükségletnek és ezenfelül általánosan elismert perrendi elvbe ütközik. Perrendi elvbe pedig az indítvány annyiban ütközik, hogy a feleknek praerogationalis joga csak bizonyos szük korlátok között mozoghat és különösen soha sem terjedhet a felebbviteli fórum megválasztására. Ez az elv pedig meg volna sértve, ha a felek választására bízatnék, hogy egyébként a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyök birájául az egyes bíróságot jelöljék ki akként, hogy az a kijelölés egyúttal a reudes másodbirósági forutn megváltozását vonja maga után. Garay pestvidéki törvényszéki biró kimondatni kéri, hogy a szóbeli eljárás behozatalával a járásbíróság hatásköre nem terjesztendő ki. Dr. Messinger Simon feltétlenül hozzájárul dr. Fodor Ármin indítványához. Dr. Nagy Ferenc csupán célszerűségi indokból csatlakozik az előadói indítványhoz. A szóbeliségről szólva, bár annak föltétlen híve, azt állítja, hogy az eljárás rövidsége egyáltalában nem lesz általa biztosítva. Nagy derültséget keltett a szólónak abbeli kijelentése, hogy holnap be fogja mutatni az alvó biróság képét, a melyet ma elfeledett mayával hozni. Ha a felebbvitelnek meglesz a kellő garantiája, akkor első fokon teljesen elégségesnek tartja az egyes birót. A vita berekesztetvén, dr. Krá lik előadó mondta el zárbeszédét, ezután pedig Dárday elnök elrendelte a szavazást. A szakosztály az előadó közölt indítványának csak első pontját, a 2-ik pontot pedig dr. Fodor Ármin indítványából fogadta el. A szakosztályhoz utasított harmadik kérdés tárgyalása az idő rövidsége miatt elmaradt. A teljes ülésen a szakosztály megállapodásait dr. K r á 1 i k Lajos fogja ismertetni. Negyedik nap. Teljes ülés. Október 2. A teljes ülést dr. Győry Elek, a jogászgyülés másodelnöke vezette. Első sorban tárgyalás alá vétetett az I. szakosztály megállapodása, melyet dr. Fodor Ármin ismertetett. A kérdés, mint a szakosztályi ülés tárgyalásainál említettük, az volt, hogy a tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántatik-e. Előadó kifejti, hogy a tradíció nemcsak jelentőség nélküli, céltalan és észszerűtlen formaság, hanem egyéb bajokat is eredményez. Első sorban nehezíti a forgalmat. Azután sérti a jogérzetet, nem ad a vevőnek büntetőjogi védelmet az eladó ellen, hogy a már egyszer elatlott, de át nem adott dolgot ismét el ne idegenitse és végre az örökös jogviták forrása. Ezzel szemben azon érvek, melyeket az átadás fentartása mellett felhoznak, figyelembe nem vehetők. Nem mozdítja elő a tradíció a nyilvánosságot, mert az átadás nem eredményez amaz esetekben, midőn azt a felek törvényes akták nélkül végzik, tényleges birtok változást, magánjellegű, pillanatnyi aktus az, melynek nyomai ez esetekben a birtokviszonyokban nem maradnak. De nem is áll az, hogy átadás nélkül a felek akaratának komolysága és terjedelme nem volna megállapítható. Előadó azután bírálja a magyar magánjogi tervezetnek a jóhiszemű jogszerzőre vonatkozó intézkedéseit, melyeket elavultaknak tart. Dr. Jellinek Arthur, mint a kisebbség előadója, indítványát következőleg okolta meg: Az előadó a kérdést ugy állította fel, mint a mely a törvényhozásokat 2 táborra osztotta, az egyik a francia-ang0i.amerikai jogrendszer, a másik a római-német, a mely alá a mi jogrendszerünk is soroltatott. De a legnagyobb tévedés volna az átadás elejtésének tételét az angol jogból kiszakítani akarni, mert hisz ez kapcsolatban áll a statute of frauds és a látszólagos tulajdon (reputed ownership) százados fejlődést feltüntető fogalmaival, kapcsolatban áll a bili of Sale-el és azon törekvéssel, a mely az átadás nélküli tulajdonszerzés megszorítására törekszik. A magam részéről már alaptévedést látok abban, ha a francia és angol amerikai jogrendszer ugy állíttatik elénk, mint a melyek a kérdés megoldásánál, mint egyenértékű tényezők szerepelhetnek. Mindkettőnek tulajdon fogalma lényegesen eltér egymástól s lényegesen eltér saját jogrendszerünktől. A francia jog látszólagos tulajdont teremt, az angol jog a látszólagos tulajdon ellen küzd. A forgalom biztonsága a látszatot meg nem tűri, a látszat a csalárdság és megkárosítás forrása s képezhet-e törvényhozási feladatot ily forrásokat megnyitni, a csalárd jogügyletnek tápot adni s a forgalom biztonságának jelszava alatt magát a forgalmat aláásni ? Az ily tradíció, a melyet testi átadás nem követ, hanem mely pusztán a felek szerződésére vezetendő vissza, a francia jogban harmadik személylyel szemben mi hatálylyal sem bír, mert a forgalomban meg nem állapitható, hogy az eladó mikor szűnt meg, a vevő pedig mily időpontban lett tulajdonos. A felvetett kérdést nem csupán dogmatikai szempontból, hanem a célszerűség és forgalom szempontjából kell megoldania. A nemzet jogi öntudatában egy mélyen gyökeret vert tétellel állunk szemközt, a melyet megváltoztatni nem szabad, a meddig annak helyébe biztosabb és szilárdabb szabványt nem találunk. S a midőn az idegen jogrendszerek bírálatából azon győződést merítettük, hogy a forgalom biztonsága a tradíció elejtésével csak csorbát szenvedne, a jövő jog fejlődését szem előtt tartva célszerűnek mutatkozik a tételes alapot kiindulási pontul venni, miért is indítványomat a t. teljes ülésnek elfogadásra ajánlom. Dr. Klekner a kisebbségi javaslat mellett szól. Dr. Schwartz Gusztáv pedig Jellinekel polemizál. Elnök bezárván a vitát, felteszi a kérdést. A teljes ülés negyvenegy szavazattal elfogadja az I. szakosztály javaslatát, harminchetén a kisebbségi indítvány mellett nyilatkoztak. Következett a Il-ik szakosztály indítványa a munkások baleset ellen való biztosítása tárgyában, mely indítvány kimondja, hogy a kényszerű biztosítás törvényhozási uton rendezendő, olyképen, hogy a biztosítás ez ága állami felügyelet alatt a magánvállalkozásnak engedendő át. Dr. Hegedűs László kir. táblai biró, mint előadó fejtette ki a szakosztály véleményét, melylyel szemben bár külön vélemény nem adatott be, Huszár Kálmán fejtette ki némileg eltén") álláspontját. A teljes ülés ezután a szakosztály véleményét elfogadta és az elnök öt percre felfüggesztette a gyűlést. Következett a II. szakosztály által tárgyalt kérdés : A tőzsdei különbözeti ügyletekből eredő követelések birói uton érvényesíthetők legyenek-e vagy sem? A szakosztály tudvalevőleg e kérdésre igennel válaszolt és e megállapodást terjesztette ma a teljes ülés elé dr. Félegyházi Ágost, tőzsdei jogügyi titkár. Ennek ellenében