A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 40. szám - Melyik a kisegítő bírák illetékes fegyelmi bírósága?

156 A JOG. Ezen változtatással egyebekben a kir. tábla ítélete az általa elfogadott, ugy általa felhozott és ezen indokokkal nem ellentétes indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. évi július 30-án, 6,931.) A liamis tanúvallomás bűntettének elévülése. A pestvidéki kir. törvényszék: A büntető eljárás megszüntettetik. I n d o k o k : Ezen még 1883. évi január 12-én letett, de csak 1888. októben 17-én panaszolt tanúvallomások büntethetősége, még azok hamis voltának bizonyítása esetében is, a btkv. 215. §., 105. §. 3. pont és 106. §. 4. pontja értelmében már elévült, ennélfogva a megszüntetés jogszerű. A budapesti kir. itélö tábla: A btkv. 106. § nak 4-ik pontjában megállapított elévülési idő a btkv. 215. §. alá eső hamis tanuzás bűntette tekintetében nem a vallomás tételével, illetve a vallomásnak esküvel lett megcrősitésével, hanem az illető polgári ügynek jogérvényes birói ítélettel való befejezésével és ennek az érdekelt féllel való közlésével veszi kezdetét, minthogy csak a birói Ítéletből állapitható meg az, hogy a tanú vallomása az ügy lényeges körülményére vonatkozik-e vagy sem? A V. P részéről L. G. ellen a monori kir. járásbíróságnál 478 frt 15 kr tőke s jár. iránt folytatott abban a polgári perben, a melyben K. Gy. s K. J. 1883. évi január 12-én mint tanuk kihallgatva és meghiteztetve lettek, a harmadbirósági ítélet 1885. május 22-én 7,481/1884. P. sz. a. hozatván, a nevezett tanuk ellen 1888. október 7-én 9,767/1888. B. sz. a. feljelentett hamis tanuzás bűntettének büntethetősége elévülés folytán meg nem szűnt. A kir. itélő tábla ennélfogva a kir. törvényszék felebbezett végzésének az elévülésre fektetett indokát mellőzi, a végzést egyéb indokaiból s azért is helybenhagyja, mert V. P. sértett fél meg sem jelöli ama körülményeket, melyeknek beigazolására a felebbezésben felhívott tanukat kihallgattatni kivánja. (1889. július 16-án. 21,942) Csupán a kártérités kérdésében az ügy újra felvételének bünfenyitő utou helye nincsen. A nagyváradi kir. törvényszék: A perujitási kérelemnek hely nem adatik. A budapesti kir. itélö tábla a kir. törvényszék határozatát helybenhagyja. Indokok: Bűnvádi eljárásban a kártérítési összeg megváltoztatása végett az ügy ujrafelvételének helye egyáltalában nincs, ebben az esetben pedig különösen azért sem lehetne, minthogy a kir. Curia 7,727/87. B. számú Ítéletének a kártérítési összegre vonatkozó indokolása az elitélteknek az újrafelvételi szorgalmazó részéről feltüntetni célzott vagyoni viszonyait is felöleli. A in. kir. Curia: Tekintve, hogy csupán a kártérités kérdésében az ügy újra felvételének bünfenyitő utou egyáltalában helye nincsen, ezen okból a kir. itélő tábla végzése az abban felhozott és elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1889. július 2-án, 1,695 sz. a.) Rendörilesr lefoglalt dolgokra nézve'is elkövethető a li. T. K. 359. §-ába ütköző bűncselekmény, ha kellő alakszerűséggel foganatosíttatott a letiltás. (M. kir.Curia 1889. március 1-én, 10,020/88. sz. a.) Ha orvos tévedésből valótlan adatot tartalmazó bizonyítványt állit ki, nem büntethető. (M. kir. Curia 1889. április 24-én, 1,041. sz. a.) Iparvédjegyhamisltás nem forog fenn, ha a más védjegyével ellátott árucikken az ezen védjegy használatára nem jogosított készítőnek cége is ki van tüntetve. (M. kir. Curia 1888. november 23-án 874. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Bíróság ellen a periratokban használt oly kifejezés, hogy a bíróság a neheztelt „eljíirásával az igazság kihirdetésének útját akarta elzárni1", fejryelmi vétséget állapit meg. (1887 : XXVIII. t.-c.) A zalaegerszegi ügyvédi kamara (1889. június hó 3-án 320/1888.): Dr. K. Antal zala-egerszegi ügyvéd elleni fegyelmi ügyben határozott: Dr. K. Antal ügyvéd ellen a zala-egerszegi kir. járásbírósághoz 3,809/1886. sz. a. beadott íelebbezésében foglalt ezen kifejezések miatt »a bíróság ezen eljárásával az igazság kihirdetésének útját akarta tőlem minden ok nélkül elzárni', valamint 517/1888. sz. alatt benyújtott felebbezésében használt ezen kifejezések m att »szakértő előtt feleslegesnek tartom annak indokolását, hogy a neheztelt Ítélet tarthatatlan, továbbá »jogilag és igazságosan teljes lehetetlen még feltételezni is/ hogy ezen keresetemmel elutasittathassam« és végre »rejtély előttem, hogy az elsőbiróság mikép utasíthatott el kereseteimnek az 1877. évi XXVIII. t.-c. 3. §-a értelmében a fegyelmi eljárás és vád alá helyezés elrendeltetik és panaszlott a perben eljárt birák személyei ellen használt ezen sértő kifejezések miatt vád alá helyeztetik. Indokok: Jóllehet panaszlott mindkét panaszos ügyben beadott nyilatkozataiban határozottan kijelentette, hogy a fentjelzett felebbezéseiben használt kifejezések által sem a bíróságot, sem a birák személyét sérteni nem akarta, csak a sérelmes határozatokat bírálgatta: de arra való tekintettel, hogy az^ idézett kifejezések nem szóbeli tárgyalások alatt ejtettek, a midőn azok használata az eljáró ügyvédnek a per kedvezőtlen kimenetele miatt támadt felhevülés által talán menthetők volnának; hanem Írásban használtattak és igy az eljáró ügyvédnek kellő ideje volt a használt kifejezéseket mérlegelni, azok horderejét fontolgatni, arra való tekintettel végre, hogy a felebbezések egész tartalmából, de külöuösen az idézett kifejezésekből a biróság és az eljáró birák személye ellen az animositás egy bizonyos foka kiri, mindezeknélfogva panaszlott fegyelmi vád alá volt helyezendő. Ugyanis ezen kifejezések, hogy az igazság kihirdetésének útját akarta előttem vágni, azon gondolatnak adnak kifejezést, mintha a bíróság szándékosan oda törekedett volna, hogy panaszolt álláspontját be ne igazolhassa, hogy igy alapot nyerjen az ellenfél javára az ügyet eldönteni, a mi azon gyanúsítást foglalja magában, mintha a biróság nem az igazság és törvény, hauem antipathia, vagy svmpathia által vezéreltetné magát. Á m. kir. Curia (1889. szeptember 14-én 253/f. 1889.): A fegyelmi biróság határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik. Botrányos reclam ügyfelek szerzésére. A budapesti ügyvédi kamara (1889. május 31-én 130/fegy. 1889.): Sz. Jánosnak K. Ferenc ügyvéd elleni panasza tárgyában határozott: K. Ferenc ügyvéd ur ellen a fegyelmi eljárás vizsgálat mellőzésével elrendeltetik. Indokok: Panaszlott ügyvéd ur saját nyilatkozatával igazolható, hogy oly tartalmi hirdetményi táblája volt az utcán, mint a panaszbau előadatik, melyben magát panaszlott ügyvéd ur tolmácsnak is nevezi és számítási tételeket ir ki vegyes munkákért s nevezetesen olyanokért, melyek csak egyes ügyvédi teendők kapcsán tartozhatnak az ügyvédi működés körébe, nem pedig önmagukban, mint pl. a fordítás, levélírás. Igazolható az is, hogy midőn díjazásra került a sor, a kiirt vagy azokból következtethető feltűnő olcsó díjtételek helyett egészen mások számittatnak. Bizonyítható lévén, hogy nemcsak botrányos módon kináltatik a feleknek az ügyvéd működése, hanem a tekintély rontó reklám egyszersmind félrevezetésre használtatik ; a fegyelmi eljárást, tekintve hogy a fegyelmi tekintet alá eső tények panaszlott ügyvéd ur beismerése által kétségtelenül ki vannak derítve, vizsgálat mellőzésével elrendelni kellett. A m. kir. Curia (1889. Szeptember 14-én 236/fegy. 1889.): A fegyelmi biróság határozata helybenhagyatik, mert K. Ferenc cselekményében az 1874. évi XXXIV. t.-c. 69. §-ának b) pontjában meghatározott fegyelmi vétség jelenségei látszanak feuforogni. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: (Írek 0. A. e., dévai tszék, bej. nov. 2, félsz. nov. 14. csb. Mihá'yi Béla, tmg. Olariu Elek. — „Molnár József*4 e., kassai tszék, bej okt. 27, félsz. nov. 21, csb. Teleky László, tmg. dr. Blázy Kálmán. — Márics Szovra e, nagy-kikindiai tszék, bej. okt. 19, félsz. nov. 2, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. dr. Oprean Nesztor. — Gálfy Sándor e.. szegedi tszék, bej. okt. 12, félsz. nov. 12, csb. Zehery Lajos, tmg. dr. Csató Zs. — Steinke Antal e., komáromi tszék, bej. nov. 3, félsz. dec. 2, csb. Hegvmeghy László, tmg. Fiedler Ferenc. . - Lövy Jakab és Adolf e., veszprémi tszék, bej. nov. 4, félsz. nov. 26, csb. Berky Károly, tmg. dr. Kluge Endre. — Szladek István fla e., nagy-becskereki tszék, bej. nov. 30, félsz, dec. 21, csb. dr. Gedeon László, tmg. Vadász Zsigmond. — (Jrüll Lipót e., nyitrai tszék, bej. nov. 4, félsz. nov. 4. csb. Névery Ignác, tmg. Rudnyánszky József. — Czeizler Mór e., egri tszék, bej. okt. 28. félsz. nov. 27, csb. Kolossváry József, tmg. dr. Lipthay Gyula. Pályázatok : A rimaszombati tszéknél egy újonnan rendszeresített birói áll. okt. 6-ig. A zombori ügyészségnél kir. a 1 ü g y é s z i áll. okt. 6-ig. — Az alsó-kubini jbságnál albirói áll. okt. 9-ig. — A belényesi jbságnál albirói áll. okt. 9-ig.— A nagyenyedi jbságnál albirói áll. okt. 10-ig. — A deési kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 8-ig. — A segesvári jbságnál albirói áll. okt. 11-ig. — A brassói jbiróságnái albirói áll. okt. 11-ig. — A szarvasi kir. közjegyzői áll. okt. 26-ig. — A kis-martoni jbságnál díjas joggyakornoki áll. okt 12-ig. — Az oravicai jbságnál albirói áll. okt. 12-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-réBZvény-tarsasáq"-níl. (Hold-uteza 7. szám.)