A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 39. szám - A budapesti kir. tábla a marosvásárhelyi kir. tábla ellen

334 A JOG. átadásnak elrendelése és a foganatosító bíróság c vé^etti megkeresése elmaradt. A hagyatéki zárgondnokot tudomásba helyezem az ítéletről, a végrehajtásról; ö azonban bírói átadás nélkül nem tágitván, beadtam július 22-én egy p 6 t kérvényt, s abban kifejtettem, hogy elnézés történt; végrehajtási kérvényem egy fontos petitumára nézve rendelkezés nincs (még elutasítás nincs"i ; a zárgondnok sem meg nem számoltatható, sem az ingatlan át nem adható; a zárgondnok garázdálkodik, ront, bont, újra épit, költekezik s károsít, sürgős intézkedés szükséges. A feles módon még külzetén is sürgősnek jelzett kérvény elintéztetett 4,904/89. sz. a. s z e p t e m b e r 2-án; olykép, hogy az összes hagyatéki iratok illetékes intézkedés végett a titeli kir. járásbírósághoz áttétettek. A miről kérvényem főleg szólt, a miért másod izben esedezett, a birtokbavezetés elrendeléséről ebben ismét szó nincs; mert hiszen az rengeteg munkába került volna odaírni, hogy »elrendeltetik« és »megkerestetik«. No de ne kötekedjünk a bírósággá! — gondolára, talán közvetlen »elrendelés<< és »megkeresés« nélkül is ugy értelmezi a titeli járásbíróság a dolgot, hogy engem bevezethet a birtokba. Adjunk be kérvényt, hátha az »illetékes intézkedés« cége alatt juthatok célhoz. Csalódtam; 2,601/89. p. sz. a. kelt végzésével igen alapos kitanitásban részesülök a járásbiró ur részéről, hogy az az átadás csakis a törvényszék által rendelhető el, tessék ott folyamodni vagy felfolyamodni. Időközben a zárgondnok feldolgoztatta a két évi házbért ujdonat uj háztetőre; beszüretelte a szőlőt éretlenül méreg drága napszámosokkal és számit díjakat, hogy csak ugy zeng bele. Krunics Cecília uj-becskereki kofa-asszony pedig örökölt az újvidéki kir. törvényszék szerint házat és szőlőt, kezében a jogerős Ítélet negyed éve s koplalva nézi e gazdálkodást. Hanem az újvidéki kir. törvényszék eljárásának alaposságáról és gyorsaságáról is meg van győződve magammal együtt. Dr. Orsó M. ügyvéd Nagybecskereken. Irodalom. Az elbocsátott fegyencek segélyezése. (Über Gefangenenund Entlassenen-Pflege. Von Dr. jur. Ponfick.) Szerző, mint a Majna melletti frankfurti börtön-egyesület elnöke, dús tapasztalatait bocsátja közre a fenti kis dolgozatában, mely a »Monatschrift für Innere Mission« című folyóiratban megjelent cikksorozatának külön lenyomata. Szerző ismerteti azon egyesületeket és intézeteket, melyek célul tűzték ki maguknak elbocsátott fegyenceket segélyezni és támogatni. Ebből kitűnik, mily számosan végzik már ezen emberbaráti és a társadalom nyugalmára oly fontos feladatot. Érdekes azon felhívás, melyet a fent nevezett egyesület az összes német hírlapokhoz intézett, melyben ezen segélyezési munka sikerének érdekében felkéretnek a hírlapok, hogy különösen fiatal és oly vádlottak neveit, kik legelőször vannak törvényszék elé állítva, nyilvánosságra ne hozzák. Nálunk is ez idő szerint üdvös mozgalom lévén kezdemé nyezve a címben jelzett tárgy iránt, a kis füzetke bizonyára az érdeklődőknek csak kapóra jön. Sextus Caecilius Africanus jogtudós, székfoglaló értekezés dr. Vécsey Tamás rendes tagtól, Budapest, 1889; ára 60 kr A miről annak idején a napi sajtó rövid tudósításaiból csak hézagosan szerezhettünk értesülést, most egy önálló monográfiában teljes egészében fekszik előttünk. Egyetemünk tudós és szorgalmas romanistája mindent elkövet, hogy a hazai jogászaink között is elterjetd ama balhiedelmet, mintha a római jog tanulmányozása csak hiábavaló és teljesen fölösleges túlterhelése lenne a jogi pályára lépőknek, minél alaposabban lerontsa. Most már a harmadik classicus jogászt mutatja be a magyar jogászközönségnek. Igazi elegantiával tárgyalja a maga themáját s igen ügyesen használja fel az alkalmat, hogy úgyszólván az egész jogrendszerre kiterjeszkedve, ad oculos demonstrálja, milyen szükséges, milyen nélkülözhetetlen ennek a remekjognak beható tanulmányozása. Miként a szobrász csak az antik remekmüvek tanulmányozása következtében telik be igazi ihlettel a maga művészete iránt, ép ugy a jogász is csak a római jog alapos tanulmányozásából merítheti a termékenyítő eszméket a maga tudományának sikeres müvelésében. Igen érdekesen rajzolja le V. mindenek előtt azt a korszakot, melyben a római classicus jogászok s ezek kőzött \fricanus is működik, azután kutatja Africanus származását, bölcsészetét, vonzón fejtegeti állását a fejedelmi tanácsban, működését az'udvarnál és mint respondeáló jogászét s bőven ismerteti irodalmi munkásságának fenmaradt töredékeit, melyeket az eredeti források exegetikai tárgyalásmódjának bemutatására használ fel. Első sorban a kezdő jogászok, de ezeken kivül a mindennapi gyakorlati életben forgolódó practicusok is nagy élvezettel és haszonnal olvashatják ezt a valóban szépen és tudományos alapossággal irt monográfiát. Szóljunk-e a tévedésekről is, melyektől egyetlen emberi mű sem ment? Fényoldalai túlnyomók; tévedésnek mondom p. a 38. lapon Urseius Félix nevét, kit Urseius Ferox-nak hittak, vagy a 87. lapon egész általánosságban kimoudott azon ítéletet, hogy »nem jó képviselő az, a ki huza vonával késlelteti az ügy befejezését«, hiszen a törvényes huza-vonáva! akárhányszor alperes anyagi existentiája mentetik meg, a nélkül, hogy azért felperes legcsekélyebb kárt szenvedne, az pedig szintén római perjogi szabály, hogy néha inkább alperesen kell segíteni, mint a felperesen. Ezek után igen melegen ajánljuk ezen értekezést minden gondolkozni szerető jogász figyelmébe. Dr. Bozbky Alajos, kir. tanácsos, jogakadémiai tanár, Nagyvárad. Vegyesek. Magyar jogászgryülés. Értesitvény a Budapesten 1889. szept. 29., 30. és október 1., 2-án tartandó tizedik magyar jogászgyülés tárgyában. Előleges napirend : a) 18í>9. szeptember 29-én, reggeli 10 órakor, teljes-ülés a magyar tudományos akadémia üléstermében (V. kerület, akadémia-palota). 1. Megnyitás. 2. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzó't az elnök választ.) 3. Jelentés a jogreform terén felmerült jelenségekről. 4. A számvizsgálók jelentésének elintézése. 5. Egy három tagú számvizsgáló bizottság választása. 6. Egy öt tagú szavazatszedó' bizottság kiküldése az elnök által. 7. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető' szakosztályokhoz utasítása, b) 1889. évi szeptember 30. és október 1-én, reggeli 9 órakor és délutáni 3 órakor szakosztályi ülések a magyar tudományos akadémia termeiben. A szakosztályok első ülésén elnök, elnökhelyettes és két jegyző választandó. Szakosztályi tárgysorozat. Véleményes indítványok. A magánjogból. A tulajdonszerzés kellékéül ingóknál az átadás megkivántassék-e ? Eló'adó : Dr. J e 1 I i n e k Arthur országgyűlési képviselő' úr. Véleményes indítványok : Dr. Katona Mór győri jogakadémiai tanár és Dr. Lányi Bertalan e. sz. budapesti kir. táblai kiseg. biró uraktól. A hiteltörvényekből. Első kérdés : A munkások kényszerű biztosítása a gyári üzem folytán bekövetkezhető balesetek ellen törvényhozási úton rendezendó'-e ? ha igen, mily elvek szerint, nevezetesen kivánatos-e, hogy a biztositásnak ezen ága állami kezelés alá vétessék ? Előadó : Hegedűs László budapesti kir. táblai biró úr. Véleményes indítvány : Dr. B e c k Hugó budapesti ügyvéd úrtól. Második kérdés : A tőzsdei külömbözeti ügyletekből eredő követelések birói úton érvényesíthetők legyenek-e vagy sem, és ha igen, feltétlenül-e avagy mily megszorításokkal ? Előadó Dr. Félegyházy Ágost budapesti tőzsdei jogügvi titkár úr. Véleményes indítványok: Ifj. dr. Neumann Sándor é dr. W e i n e k József budapesti ügyvéd uraktól. A büntetőjogból és a bűnvádi eljárásból. Első kérdés : Az alkotandó bűnvádi eljárásban mily mérvben érvényesüljön a nyilvánosság elve az elővizsgálatban ? Eló'adó : Székács Ferencz budapesti kir. törvényszéki alelnök úr. Véleményes indítvány : Vargha Ferencz békés-'gyulai kir. alügyész úrtól. Második kérdés : Ha a főtárgyalás bizonyítási eljárása alatt a vádbeli tényállás megváltozott, mely esetben szűnt meg a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt a vád emeltetett, illetőleg vádlottnak vád alá helyezése kimondatott ? Eló'adó : Dr. F a y e r László budapesti egyetemi rk. tanár úr. Véleményes indítvány: Dr. Baumgarten Izidor budapesti kir. alügyész úrtól. A polgári eljárásból, birói szervezetből, stb. Első kérdés : Kivánatos-e és mily irányban a jogi szakoktatás reformja, tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsgarendszerére ? Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni és biztosítani, s ha igen, mily intézmények behozatala és mily változtatások eszközlése által ? Eló'adó : Dr. Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi jogtanár úr. Véleményes indítványok : Dr. B o z ó k y Alajos nagyváradi jogakadémiai igazgató és dr. D a e m p f Sándor ügyvéd, volt pécsi jogakadémiai tanár uraktól. Második kérdés : A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján törvényhozási tárgyakban kibocsátott miniszteri rendeletet szabad-e újabb felhatalmazás nélkül rendeleti úton megváltoztatni ? Eló'adó : B e k s i c s Gusztáv országgyűlési képviselő úr. Véleményes indítványok : Dr. Kiss István egri joglyceumi tanár és dr. Nagy Ernő nagyváradi jogakadémiai tanár uraktól. Harmadik kérdés : A szóbeliség elvén alapuló perrendet tartva szem előtt : 1. Kivánatos-c, hogy az egyes bíróságok (járásbíróságok) hatáskörébe tartozzék minden akár ingó, akár ingatlanra vonatkozó vagyonjogi per, melynek értéke 500 frtot meg nem halad ? 2 Kivánatos-e, hogy járásbirósági perekben a királyi törvényszékek, törvényszéki perekben a kir. táblák gyakorolják a íelebbezési bíráskodást és hogy ezen másodbiróságok végitéletei ellen a kir. Curiához csak valamely törvénynek nem alkalmazása, vagy helytelen alkalmazása miatt legyen felülvizsgálati kérelemnek helye ? Tagadó válasz