A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 38. szám - A közjegyzői törvény egy homályos szakasza - Az ingatlan birtok-arányának megállapításáról és birtokközösség megszüntetéséről

151 emberek dijában követelt 11 frtra vonatkozó intézkedésében azon­ban megváltoztatja és felperes' koresetének erre irányzott részé­vel feltétlenül elutasít ja. Indokok: A rozs és árpa árkülönbözet és 10 frt előleg intézkedésében az elsöbiróság Ítélete ez intézkedésnek megfelelő indokaiból és azért lett helybenhagyva, mert a jogügylet, mely­ből felperes kereseti követelését származtatja, felperesre mint kereskedőre, kétségtelenül kereskedelmi ügyletet képezvén, a keres­kedelmi törvény 204. §. szerint a ker. törvénynek a jelen esetre alkalmazandó 356. ij-nak 2. pontja értelmében felperes az alperes által átadni megtagadott árpa és rozs eladási és átadáskor létezett ára közötti különbözetet követelni jogosítva van ; a fuvarban és a rostáló emberek dijában kifejezett 11 frtra irányzott keresetével azonban felperes feltétlenül elutasítandó volt; mert a rozs és árpa áthozásának megtagadásából származott kára felperesnek az árkülönbözettel megtéríttetik és igy teljesen kártalanittatván, az, hogy a rostálás és fuvarra fordított költsége, mint a melyet a gabona átadása esetén is ö tartozott volna fedezni, külön is megtéríttessék, jogszerűen nem követelhető stb. A m. kir. Gnria (1889. április 12. 7,351. sz, a.): A másod­bíróság ítélete felperest 11 frt iránti keresetével elutasító részében érintetlenül marad, egyebekben mindkét alsóbiróság ítélete meg­változtattatik akkép. hogy alperes 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett csak 10 frtnak fizetésére köteleztetik. Felperes kereseté­nek többi részével pedig elutasittatik stb. Indokok: A kereset tárgyát képező gabonanemüeket fel­peres alperestől nem közvetlenül, hanem K. Ödön közvetítése mellett vette ugyan meg, mindazáltal a vétel javára jogérvényesen létrejöttnek tekintendő; mert K. Ödön ;-zt, hogy a gabona­nemííeket felperes részére vette meg, beismeri, alperes pedig azon kifogását, mintha ö világosa]) kikötötte volna, hogy eladása csak azon esetre érvényes, ha a vétel nem felperes, avagy férje részére történik, nem bizonyította be ; ugyanazért felperes az átadás meg­tagadásából származott kárának követelésére jogosítva van ugyan, mindazáltal kereseti követelése az alperes által beismert s vissza­fizetni megajánlott 10 frt előpénzen kivül nem volt megítélhető ; mert felperes elő nem adván, annál kevésbé bizonyítván azt, hogy az átadás melyik napon lett volna teljesítendő s az árkülönbözet csak az átadás napján fennállott árak alapján lévén meghatároz­ható : az árkülönbözet, mint szenvedett kár megállapithatásának leglényegesebb alapfeltétele hiányzik stb. A be nem jegyzett cégű közkereseti társaság egyik tagjának a társaság cége alatt kiállított ügyvédi meghatalmazás a kötelező a másik társtagra nézve is, miért is az ily módon aláirt meghatal­mazás alapján végzett ügyvédi munkálatokért a társaság másik tagja is perelhető. (Keresk. tv. 67., 91. §-ai.) A budapesti V. ker. kir. járásbíróság- (1888. ápril 25. 40,293/1888.) : Dr. Rott Jakab ügyvéd felperesnek, Járdek Géza ügyvéd által védett H. Lipót alperes elleni 26 frt 47 kr. ügyvédi díj iránti perében ítélt: Felperes keresetével feltétlenül vissza­utasittatik. Indokok : Felperest keresetével feltétlenül el kellett utasítani, mert alperes tagadásba vette azt, hogy ö felperest bár­mivel is megbízta volna, valamint azt is, hogy akár saját nevével, akár D. és H. cég aláírásával meghatalmazást állított volna ki felperes részére; alperes pedig azt, hogy ilynemű meghatalma­zást alperes akár saját nevének, akár pedig D. és H. cégnek aláírásával felperest meghatalmazta volna, alperes tagadásával szemben semmivel ssm igazolta ; továbbá mert miután D. és H. cég alatt közkereseti társaság felperesnek saját beismerése szerint nem volt bejegyezve a netalán D. Miksa, mint a be nem jegyzett közkereseti társaság másik tagja által kiállított meghatalmazás alperesre vonatkozólag a kereseti követelés tekintetében fizetési kötelezettséget annál inkább nem von maga után, mivel a keresk. törvény 1 • í. §-a értelmében, mig a bejegyzés meg nem történt, a kereskedő azon jogokban, melyeket a kereskedelmi törvény a kereskedők részére megállapít, nem részesülhetvén, miután a tár­sasági jogviszony joghatálya harmadik személyek irányában a kt. 87. §-a értelmében csakis azon időponttól veszi kezdetét, midőn a közkereseti társaság felállításának a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetése közzététetett : ebből önként következik, hogy a közkereseti társaság tagjainak bejegyzése nélkül cselekvő tag sze­mélyesen és csakis egyedül felelős azokért is, a kiknek nevében megbízás nélkül cselekedett, azt pedig, hogy alperes a cég nevé­ben adandó ügyvédi meghatalmazás kiállításával alperes a be nem jegyzett közkereseti társaság másik tagját megbízta volna. felperes még csak maga sem állítja, annál kevésbé igazolja azt alperes tagadásával szemben. A budapesti kir. itélö tábla (1889. márc. 12-én, 1,031,1888. v. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti tőke megfizetésére kötelezi. Indokok: Az a körülmény, hogy a D. és H. cég tényleg fenállott s hogy alperes annak egyik tagja volt, bizonyítva van az által, hogy alperes ebben az irányban a neki megkínált főesküt el nem fogadta, a mennyiben a felperes által kinált s az érintett ténykörülményeket magában foglaló főeskünek csak oly értelem­ben leendő letételére nyilatkozott késznek, hogy felperes D. részé­ről alperes tudta és beleegyezése nélkül hatalmaztatott meg a keresetben jelzett perek vitelére. A tény ily állásában pedig al­peres az a kifogása, hogy miután a cég bejegyezve nem volt, a D. által az ö tudta és beleegyezése nélkül tett cégaláírással kiállított meghatalmazás ő reá nézve nem kötelező s igy az ő ellenében kötelezettséget nem is von maga után, nem volt figye­lembe vehető, mert a keresk. törvény 67. §-a szerint a közkereseti társaság joghatálya harmadik személyek irányában nemcsak a cégbejegyzéssel veszi kezdetét, hanem esetleg már előbb is, mihelyt a társaság az üzletet tényleg megkezdette és mert az idézett törvény 91. §-a szerint közkereseti társaságnál mindenik egyes tag jogügyletei a magántársaságot kötelezik, ha a 65. §. szerint a cégjegyzékbe való bevezetés által köztudomásra nem hozatott, hogy a társaságot csak bizonyos tag van hivatva kép­viselni ; a mi pedig egyáltalán be nem jegyzett közkereseti tár­saságnál természetesen nem foroghat szóban. Ezekből tehát önkényt folyik, hogy a be nem jegyzett, de üzletet tényleg folytatott D. és H. közkereseti társaság egyik tagja, t. i. D. által tényleg felvett és használt társasági cégaláírással kiállított meghatalmazás a tár­saságnak másik tagját, t. i. alperest is kötelezi és pedig tekintet nélkül arra, hogy felperes D. részéről alperes tudta és bele­egyezése mellett, vagy a nélkül hatalmaztatott-e meg a keresetben jelzett perek vitelére. Ezek szerint tekintettel arra, hogy alperes beismerte, hogy a meghatalmazáson olvasható társasági cég­aláírást D,, a társaság egyik tagja tette, alperes a meghatalmazásból kifolyó kötelezettsége kétségtelen lévén, ugyanott a kereseti tőké­nek fizetésére kötelezni kellett. Mert nem vonta kétségbe azt, hogy felperes a nyert meghatalmazás alapján az A. alatti költség­jegyzékben felsorolt munkálatokat és kiadásokat valóban teljesí­tette ; mert a felszámított összegek a munkához viszonyítva, túl­zottaknak nem tekinthetők; mert alperes nem is állitja, hogy felperes az általa kapottnak beismert és felszámított díjaiból és költségeiből levont összegen felül még többet is kapott volna. A m. kir. Curia (1889. szept. 11-én, 570/1889. v. sz.): A másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. Bűn-ügyekben. Házasság ígérete mint ravasz fondorlat csalásnál; külföldön szenvedett megbüntetés, mint a visszaesést megállapító tény. (B. T. K. 379. és 381. §-ának 3. pontja.) A pozsonyi kir. törvényszék: M. Károly a B. T. K. 379. §-ába ütköző és a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettében bűnösnek kimondatván, ezért két évi börtönre, melyből azonban vizsgálati fogsága által négy hó kitöltöttnek vétetik, továbbá az 1887. évi VIII. törvénycikkben jelzett célra tizenöt nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizetendő 50 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén további öt napi börtönre és három évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának ugyanannyi időre való felfüggesztésére Ítéltetik. Ellenben vádlott cselekményének ' minősítésénél a B. T. K. 381. §-a 3. pontjának alkalmazása mel­j zlőtetik. Indokok: M. Károly azzal vádoltatik, hogy P. Anna kárára oly módon, hogy magát nejétől elvált és rendezett viszo­nyok közt levő egyénnek jelezvén, azt házassági Ígéret mellett | vagyonában megkárosította, csalást követett el. P. Anna előadja, miként a »Wiener Neues Tagblatt« folyó 1888. évi január hó 17-én kelt számában megjelent ama hirdet­ményre, mely szerint egy rendezett viszonyok közt levő hivatalnok, ki már négy év óta nejétől törvényesen elválva van, házasságkötés céljából egy nővel megismerkedni óhajt, ki legalább 2,000 frtnyi hozománynyal rendelkezik, mely hozomány egy rentábilis üzletbe való befektetésbe szükségeltetnék és a mely hozományt ajánlattevő kétszeresen is biztosítani képes, nővére unszolására és oly célból, hogy törvénytelen gyermekének nevet adhasson, az illető jelige alatt felelt, mely levele folytán megjelentek nála K. Fülöp és G. Auna és az ajánlattevő M. Károlyt nejétől végkép elvált és

Next

/
Thumbnails
Contents