A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 38. szám - A közjegyzői törvény egy homályos szakasza - Az ingatlan birtok-arányának megállapításáról és birtokközösség megszüntetéséről

324 JOG. a birói kar egyik modern műveltségű tagját veszité el. Béke lengjen porai felett. Uj jogi szaklap. Dr. Márkus Dezső ügyvéd szerkesztése alatt és kiadásában új szaklap indult meg »Jogi szemle« cím alatt,, melynek mutatványszámát vettük. Az előfizetési felhívásban az új lap megindítása a következőkép indokoltatik: »Jogi szaklapjaink számát tekintve, nehéz volna bebizonyítani vállalatunk szükséges voltát. Minőség tekintetében pedig szaklapjaink közül egyesek valóban megfelelnek a maguk elé tűzött célnak és sokkal jobbak, mint a külföld számos hasonló és nagy elterjedésnek örvendő folyóirata. Mindezeket tudva, csakis az bírhatott'ez új vállalat megindítására, hogy szaklapjaink többsége azonos, egyoldalú irányt követ, mely bármennyire érdemel dicséretet, mégsem képes kielégíteni a jogásznak minden igényét.« Mi csak örülni fogunk, ha a legifjabb laptársunknak sikerülni fog az, mi régibb collegáinak nem sikerült, hogy képesek lettek legyen »kielégiteni a jogásznak minden igényét«. A lap különben változatos tartalommal könyv alakjában hetenkiut egyszer jelenik meg és előfizetési ára egy évre 8 forint. Tollhiba mint életmentő. Hogy egy igénytelen tollhiba képes egy gonosztevőnek életét megmenteni, azt az oppelni esküdtszéknek az ez év elején lefolyt egy tárgyalása bizonyította^ be. Ugyanis egy Kontny nevű kocsis, ki feleségét féltékenységből megölte, e miatt halálra ítéltetett, miután' öt az esküdtek 7 szavazattöbbséggel gyilkosságban bűnösnek mondották ki. Az elnök ez alkalommal a neki átnyújtott kérdőívbe tévedésből »mit mehr als 7 Stimmen« helyett »mit mehr als 7 Stunden-t« irt. A védő ennek következtében a birodalmi törvényszéknél az ítélet megsemmisítését kérelmezte és ebbeli kérelmének hely is adatott. Az ügy ismételt elbírálására ugyancsak az oppelni esküdtszék utasíttatott. Más esküdtek lévén azonban ekkor, mint az első ítélethozatalnál, az esküdtszék már most nem gyilkosság, hanem emberölés miatt mondotta ki bűnösnek és Kontny csak 12 évi fegyházra Ítéltetett. Egész öltöny fogalma. Egy szabómesternél egész öltönyt rendelt, mely egy kabát, mellény és nadrágból állott! A bekövetkezett szállítás után a rendelő azt állította, hogy a kabát nem jól áll, ezért tehát hasznavehetlen és ennek folytán az egész öltönyt sem fogadhatja el, habár a nadrág és mellény ellen semmi kifogásai nincsenek. A szállító a kabát megigazitására hajlandónak mutatkozott ugyan, minthogy azonban a rendelő ebbe bele nem egyezett, a szabómester őt a ruha átvétele tárgyában a berlini„ bi^°sáő előtt 90 márka erejéig beperelte. A kihallgatott szakértő véleménye oda nyilvánult, hogy a kabát, mivel hogy szűk, hasznavehetetlen és hogy használható lehessen, teljesen fel kellene fejteni. Kérdéses volna azonban még ekkor is, hogy a kabát jól meg volna-e igazitható, miután a kabátujjak helyeinek kivágása is nagyon mély. A törvényszék a panaszt visszautasította és alperest nem tartotta kötelezendőnek arra, hogy a kabátot megigazitása után el kell fogadnia, miután az egészért egy határozott összegben egyezett meg és épen a kabát képezi az öltöny legjelentékenyebb, legdrágább alkatrészét. Furcsa egyezség. 1884-dik évben egy előkelő úri ember, Mr. Greefs, Jakást bérelt Londonban a »valesi herceg«-hez címzett vendéglőben. Az idegen szerelmi viszonyt kötött a szállodatulajdonos fiatal nejével és rábeszélte, hogy vele megszökjék. A szállodatulajdonos válópert indított és miután a válás kimondva lett, megnősült. Néhány nap előtt első neje visszatért hozzá és azt raondá neki, hogy szeretője meghalt és számára 80.000 font sterlinget hagyományozott; hajlandó volna tehát négy gyermeke részére ezen összeget letéteményezni azon feltétel alatt, ha első férje megengedné neki, hogy mint nevelőnő házába költözzék és a felett őrködnék, nehogy a gyermekek a mostohaanya által rosz bánásmódban részesüljenek. A férfiú beleegyezett és lakását megosztja most előbbi és mostani nejével. Nálunk is megtörténhetett volna. Tréfás történetről értesítenek Svájc egyik kantonjából. Az iskolafelügyelő azon felfede zést teszi, hogy a börtönajtó lakatja hiányzik. Azonnal felhábo rodva jelentést tesz a növeldeigazgatóságnak, a növeldeigazgaló ság erről tudósítja az építési-igazgatóságot, ez pedig jelenti az építési-felügyelőségnek. Az építési felügyelőség megvizsgálja a tényállást és a zárt helyén találja, a dolgot pedig egészen rendben. A zár ugyanis javítás végett levétetett és a következő napon ismét visszatétetett. Az épitési felügyelőség mindjárt jelentést tesz ezen tényállásról az épitőigazgatóságnak, ez .pedig a növeldemegnyugtato börtönajtózár nyilatkozat jut az ismét helyén van. teliéigazgatóságnak, honnan azon iskofafelügyelőséghez, hogy a Vé° í hja az iskolafelügyelő az illető tan.tonak nagyon kel mellen hatást gyakorolt, hogy a zár hiányzott. A hivatalos iskolakövetkező udvarias szavakkal fejezi be ezen hűséges jelentést- »Ha esetleg valamely instancia elfelejtetett volna, bocsánatot kérünk, minthogy szándékunk sem volt bárkit is »tudva vagy nem tudva« kihagyás folytán megsérteni.* Kiskorú törvényes gyermek atyja utáni községi illetőségén nem változtat azon körülmény, hogy özvegy anyja újabb illetőséget szerzett Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X vármegye közönségéhez 1889. évi április 12-én 21,536. szám alatt intézett következő rendeletében : B. Sándort, tekintettel arra, miszerint édes anyja özvegy B. Zs -né, szülelett M. Berta, szerezhetett ugyan M-n önállólag községi illetőséget, de ezen ílletosegét szóban forgó kiskorú hadköteles fia nem követheti, mert az 1886. évi XXII. t -cikk 6. §-a világos rendelkezése szerint a törvényes származású gyermekek atyjuk illetőségét követik, Budapest fővárosi illetőségűnek kimondom. Miről a vármegye közönségét folyó évi március 29-én 2,209. sz. alatt kelt alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett további megfelelő eljárás végett értesítem, hivatkozással folyó évi január hó 24-én 85,531/888. sz. alatt kelt körrendeletre megjegyezvén, miszerint a városi polgármester érvelésének helyreigazítása már a közvetlenül felettes hatóságot illette volna meg. Ha valamely törvényhatósági tisztviselő fizetésének fiOO frton felül való része birói foglalás alatt áll, az ilyen tisztviselőnek megyei nyugdíjjáruléka s IV. osztályú kereseti adója nem a le nem foglalt 600 forintból, hanem a 600 forinton felül lefoglalt fizetésrészből vonandó le s a foglaltató hitelezőnek csak a lefoglalt fizetésrészből a fentebbi járulékok levonása után fenmaradó összeg szolgáltatható ki. Ily értelemben határoz a belügvminiszter B. vármegye közigazgatási bizottságához az 1Q88. évi 37,243. sz. alatt intézett következő rendel tében : Ezen közig, bizottság folyó évi május hó 11-én 263. sz. alatt hozott határozatát melyhel helybenhagyatott a vármegye alispánjának folyó évi február hó 27-én 2,046. szám alatt kelt abbeli intézkedése, mely szerint a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályrendelet 24. §. 5. bekezdése értelmében helyt adott X X. megyei tisztviselő az iránti kérelmének, hogy a megyei nyudíjalap javára fizetendő évi járuléka s tiszti fizetése után III., IV. osztályú kereseti adója fizetésének 600 frton felüli részéből vonassanak le, s Y. Y. hitelező részére biróilag lefoglalt fizetéséből, illetőleg annak 600 frtot meghaladó részéből csak a fentebbi járulékok levonása után fennmaradó összegek szolgáltassanak ki a foglaltató hitelezőnek, az ezen határozat ellen Y. Y. által közbevetett felfolyamodvány folytán felülvizsgálván, azt a felfolyamodvány elutasítása mellett indokainál fogva annál is inkább jóváhagyandónak találtam, mert az 1876. évi XXXI. t.-c. 6. §-a szerint az állami stb. törvényhatósági tisztviselő rendes fizetésének legfelebb 43-da és az is csak ugy volt végrehajtás alá vehető, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 600 frt a foglaláson túl is érintetlen maradjon s igy tekintettel a törvény intentiójára, mely kétségtelen létfentartási minimumot állapított meg, valamint ugv ezen törvény, mint az 1868. évi LIV. törvény hatályba lépte óta az állami tisztviselőkkel szemben is követett eljárásra, az alispánnak a közigazgatási bizottság által is helveselt intézkedése annál kevésbé áll a hivatkozott 1876. évi XXXI. t.-c, valamint az 1881. évi IX. t.-cikkel ellentétben, mert a dolog természete szerint is a szolgálati viszonyból eredő tartozásokra nézve a vármegye közönsége saját tisztviselői .irányában minden más hitelezővel szemben elsőbbséggel bír. Az Annuaire (le Iegislation comparée 17. évfolyama megjelent s magában foglalja az 1887-ben a földkerekségének minden államában hozott törvényeket. Ez évben, mint az előszó irja, valamennyire alább szállott a törvényhozási munkálkodás. Nagyobbszabású törvényhozási müvek ezen évből egyedül a román kereskedelmi codex és a zürichi magánjogi törvénykönyv, mely utóbbi azonban csak átdolgozás. Magyarország ezúttal kevés tért foglal el e kötetben. A törvényhozási munkálkodásról szemleszerű cikket közöl dr. Nagy Dezső s fel vannak véve a következő törvények francia fordításban rövid bevezetéssel: A btk. 27. §-át módosító törvény (ford. D a r e s t e párisi ügyvéd), az ipartörvény módosításáról szóló törvény (ford. D u b a r 1 e aixi-i ügyvéd) s az ügyvédrendtartás módosításáról szóló törvény (ford. Thevenet párisi ügyvéd). A kötet terjedelme ezúttal is meghaladja az ezer oldalt.