A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 38. szám - A közjegyzői törvény egy homályos szakasza - Az ingatlan birtok-arányának megállapításáról és birtokközösség megszüntetéséről

324 JOG. a birói kar egyik modern műveltségű tagját veszité el. Béke lengjen porai felett. Uj jogi szaklap. Dr. Márkus Dezső ügyvéd szerkesztése alatt és kiadásában új szaklap indult meg »Jogi szemle« cím alatt,, melynek mutatványszámát vettük. Az előfizetési felhívásban az új lap megindítása a következőkép indokoltatik: »Jogi szak­lapjaink számát tekintve, nehéz volna bebizonyítani vállalatunk szükséges voltát. Minőség tekintetében pedig szaklapjaink közül egyesek valóban megfelelnek a maguk elé tűzött célnak és sokkal jobbak, mint a külföld számos hasonló és nagy elterjedés­nek örvendő folyóirata. Mindezeket tudva, csakis az bírhatott'ez új vállalat megindítására, hogy szaklapjaink többsége azonos, egy­oldalú irányt követ, mely bármennyire érdemel dicséretet, még­sem képes kielégíteni a jogásznak minden igényét.« Mi csak örülni fogunk, ha a legifjabb laptársunknak sikerülni fog az, mi régibb collegáinak nem sikerült, hogy képesek lettek legyen »ki­elégiteni a jogásznak minden igényét«. A lap különben válto­zatos tartalommal könyv alakjában hetenkiut egyszer jelenik meg és előfizetési ára egy évre 8 forint. Tollhiba mint életmentő. Hogy egy igénytelen tollhiba képes egy gonosztevőnek életét megmenteni, azt az oppelni esküdtszéknek az ez év elején lefolyt egy tárgyalása bizo­nyította^ be. Ugyanis egy Kontny nevű kocsis, ki feleségét fél­tékenységből megölte, e miatt halálra ítéltetett, miután' öt az esküdtek 7 szavazattöbbséggel gyilkosságban bűnösnek mondot­ták ki. Az elnök ez alkalommal a neki átnyújtott kérdőívbe téve­désből »mit mehr als 7 Stimmen« helyett »mit mehr als 7 Stun­den-t« irt. A védő ennek következtében a birodalmi törvényszék­nél az ítélet megsemmisítését kérelmezte és ebbeli kérelmének hely is adatott. Az ügy ismételt elbírálására ugyancsak az oppelni esküdtszék utasíttatott. Más esküdtek lévén azonban ekkor, mint az első ítélethozatalnál, az esküdtszék már most nem gyilkosság, hanem emberölés miatt mondotta ki bűnösnek és Kontny csak 12 évi fegyházra Ítéltetett. Egész öltöny fogalma. Egy szabómesternél egész öltönyt rendelt, mely egy kabát, mellény és nadrágból állott! A bekö­vetkezett szállítás után a rendelő azt állította, hogy a kabát nem jól áll, ezért tehát hasznavehetlen és ennek folytán az egész öltönyt sem fogadhatja el, habár a nadrág és mellény ellen semmi kifogásai nincsenek. A szállító a kabát megigazitására hajlandó­nak mutatkozott ugyan, minthogy azonban a rendelő ebbe bele nem egyezett, a szabómester őt a ruha átvétele tárgyában a ber­lini„ bi^°sáő előtt 90 márka erejéig beperelte. A kihallgatott szak­értő véleménye oda nyilvánult, hogy a kabát, mivel hogy szűk, hasznavehetetlen és hogy használható lehessen, teljesen fel kel­lene fejteni. Kérdéses volna azonban még ekkor is, hogy a kabát jól meg volna-e igazitható, miután a kabátujjak helyeinek kivágása is nagyon mély. A törvényszék a panaszt visszautasította és alpe­rest nem tartotta kötelezendőnek arra, hogy a kabátot megiga­zitása után el kell fogadnia, miután az egészért egy határozott összegben egyezett meg és épen a kabát képezi az öltöny legje­lentékenyebb, legdrágább alkatrészét. Furcsa egyezség. 1884-dik évben egy előkelő úri ember, Mr. Greefs, Jakást bérelt Londonban a »valesi herceg«-hez cím­zett vendéglőben. Az idegen szerelmi viszonyt kötött a szálloda­tulajdonos fiatal nejével és rábeszélte, hogy vele megszökjék. A szállodatulajdonos válópert indított és miután a válás kimondva lett, megnősült. Néhány nap előtt első neje visszatért hozzá és azt raondá neki, hogy szeretője meghalt és számára 80.000 font sterlinget hagyományozott; hajlandó volna tehát négy gyermeke részére ezen összeget letéteményezni azon feltétel alatt, ha első férje megengedné neki, hogy mint nevelőnő házába költözzék és a felett őrködnék, nehogy a gyermekek a mostohaanya által rosz bánásmódban részesüljenek. A férfiú beleegyezett és lakását meg­osztja most előbbi és mostani nejével. Nálunk is megtörténhetett volna. Tréfás történetről érte­sítenek Svájc egyik kantonjából. Az iskolafelügyelő azon felfede zést teszi, hogy a börtönajtó lakatja hiányzik. Azonnal felhábo rodva jelentést tesz a növeldeigazgatóságnak, a növeldeigazgaló ság erről tudósítja az építési-igazgatóságot, ez pedig jelenti az építési-felügyelőségnek. Az építési felügyelőség megvizsgálja a tényállást és a zárt helyén találja, a dolgot pedig egészen rend­ben. A zár ugyanis javítás végett levétetett és a következő napon ismét visszatétetett. Az épitési felügyelőség mindjárt jelentést tesz ezen tényállásról az épitőigazgatóságnak, ez .pedig a növelde­megnyugtato börtönajtózár nyilatkozat jut az ismét helyén van. telié­igazgatóságnak, honnan azon iskofafelügyelőséghez, hogy a Vé° í hja az iskolafelügyelő az illető tan.tonak nagyon kel mellen hatást gyakorolt, hogy a zár hiányzott. A hivatalos iskola­következő udvarias szavakkal fejezi be ezen hűséges jelen­tést- »Ha esetleg valamely instancia elfelejtetett volna, bocsána­tot kérünk, minthogy szándékunk sem volt bárkit is »tudva vagy nem tudva« kihagyás folytán megsérteni.* Kiskorú törvényes gyermek atyja utáni községi illetőségén nem változtat azon körülmény, hogy özvegy anyja újabb illetősé­get szerzett Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszter­nek X vármegye közönségéhez 1889. évi április 12-én 21,536. szám alatt intézett következő rendeletében : B. Sándort, tekintettel arra, miszerint édes anyja özvegy B. Zs -né, szülelett M. Berta, szerez­hetett ugyan M-n önállólag községi illetőséget, de ezen ílletose­gét szóban forgó kiskorú hadköteles fia nem követheti, mert az 1886. évi XXII. t -cikk 6. §-a világos rendelkezése szerint a tör­vényes származású gyermekek atyjuk illetőségét követik, Budapest fővárosi illetőségűnek kimondom. Miről a vármegye közönségét folyó évi március 29-én 2,209. sz. alatt kelt alispáni jelentés csa­tolmányainak visszaküldése mellett további megfelelő eljárás végett értesítem, hivatkozással folyó évi január hó 24-én 85,531/888. sz. alatt kelt körrendeletre megjegyezvén, miszerint a városi polgár­mester érvelésének helyreigazítása már a közvetlenül felettes ható­ságot illette volna meg. Ha valamely törvényhatósági tisztviselő fizetésének fiOO frton felül való része birói foglalás alatt áll, az ilyen tisztviselőnek megyei nyugdíjjáruléka s IV. osztályú kereseti adója nem a le nem foglalt 600 forintból, hanem a 600 forinton felül lefoglalt fizetésrészből vonandó le s a foglaltató hitelezőnek csak a lefog­lalt fizetésrészből a fentebbi járulékok levonása után fenmaradó összeg szolgáltatható ki. Ily értelemben határoz a belügvminiszter B. vármegye közigazgatási bizottságához az 1Q88. évi 37,243. sz. alatt intézett következő rendel tében : Ezen közig, bizottság folyó évi május hó 11-én 263. sz. alatt hozott határozatát melyhel helybenhagyatott a vármegye alispánjának folyó évi február hó 27-én 2,046. szám alatt kelt abbeli intézkedése, mely szerint a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályrendelet 24. §. 5. bekezdése értelmében helyt adott X X. megyei tisztviselő az iránti kérelmének, hogy a megyei nyudíjalap javára fizetendő évi járuléka s tiszti fizetése után III., IV. osztályú kereseti adója fize­tésének 600 frton felüli részéből vonassanak le, s Y. Y. hitelező részére biróilag lefoglalt fizetéséből, illetőleg annak 600 frtot meg­haladó részéből csak a fentebbi járulékok levonása után fenn­maradó összegek szolgáltassanak ki a foglaltató hitelezőnek, az ezen határozat ellen Y. Y. által közbevetett felfolyamodvány foly­tán felülvizsgálván, azt a felfolyamodvány elutasítása mellett indokainál fogva annál is inkább jóváhagyandónak találtam, mert az 1876. évi XXXI. t.-c. 6. §-a szerint az állami stb. törvény­hatósági tisztviselő rendes fizetésének legfelebb 43-da és az is csak ugy volt végrehajtás alá vehető, hogy a végrehajtást szen­vedő részére évi 600 frt a foglaláson túl is érintetlen maradjon s igy tekintettel a törvény intentiójára, mely kétségtelen létfentartási minimumot állapított meg, valamint ugv ezen törvény, mint az 1868. évi LIV. törvény hatályba lépte óta az állami tisztviselőkkel szemben is követett eljárásra, az alispánnak a közigazgatási bizott­ság által is helveselt intézkedése annál kevésbé áll a hivatkozott 1876. évi XXXI. t.-c, valamint az 1881. évi IX. t.-cikkel ellen­tétben, mert a dolog természete szerint is a szolgálati viszonyból eredő tartozásokra nézve a vármegye közönsége saját tisztviselői .irányában minden más hitelezővel szemben elsőbbséggel bír. Az Annuaire (le Iegislation comparée 17. évfolyama meg­jelent s magában foglalja az 1887-ben a földkerekségének minden államában hozott törvényeket. Ez évben, mint az előszó irja, valamennyire alább szállott a törvényhozási munkálkodás. Nagyobb­szabású törvényhozási müvek ezen évből egyedül a román keres­kedelmi codex és a zürichi magánjogi törvénykönyv, mely utóbbi azonban csak átdolgozás. Magyarország ezúttal kevés tért foglal el e kötetben. A törvényhozási munkálkodásról szemleszerű cikket közöl dr. Nagy Dezső s fel vannak véve a következő törvé­nyek francia fordításban rövid bevezetéssel: A btk. 27. §-át módo­sító törvény (ford. D a r e s t e párisi ügyvéd), az ipartörvény mó­dosításáról szóló törvény (ford. D u b a r 1 e aixi-i ügyvéd) s az ügyvédrendtartás módosításáról szóló törvény (ford. Thevenet párisi ügyvéd). A kötet terjedelme ezúttal is meghaladja az ezer oldalt.

Next

/
Thumbnails
Contents