A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 37. szám - A bélyeg-illetékügy és pénzügyi eljárás reformja

144 A JOG. a kérdéses alkalommal p .naszosnö a gyermeket nekik átadni nem akarván, addig mig elsőrendű vádlottnö a panaszosnöt megfogta és ekként védtelenné tette, másodrendű vádlott a gyermeket felfogta és elvitte. Vádlottaknak ezen ténye, tekintettel azon körülményre, hogy a gyermek a szigetvári szolgabiróságnak jogérvényes határozata folytán lett a panaszosnő gondozászra bizva és ez által az anya elsőrendű vádlottnö a gyermeke feletti szülői hatalmat elveszitette és igy a gyermeket magához venni nem volt jogosítva ; hogy továbbá vádlottak a gyermeket a panaszosnőnek akarata ellenére és erőszakkal vitték el: a B. T. K. 317. §-ába ütköző gyermekrablás bűntettét képezi, miért is ebben bünösitendők voltak. A büntetés mérvének megállapításánál vádlottaknak büntetlen előélete, elsőrendű vádlottnak saját gyermeke iránti anyai szeretete és az, hogy vádlottnö a szigetvári kir. járásbíróság által korábban a gyermek visszavételére feljogosittatván, azon hitben volt, hogy ezen joga a szolgabiróság határozata által nem szűnt meg, mint túlnyomóan enyhítő körülmények a B.T. K. 92. §-ának alkalmazását indokolttá tették, melynek alkalmazásával az aránylag enyhe büntetés volt kiszabandó. Ellenben a vizsgálat során közcsend elleni kihágás és magánlak megsértésének büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól vádlottak felmentendök voltak, mert eltekintve attól, hogy a kir. ügyész vádat nem emelt, az elsőrendű vádlott által használt fenyegetés nem volt oly közvetlen, hogy az nyomban beváltható is lett volna, a magánlak-megsértés pedig a gyermekrablás fogalmában már benfoglaltatik, illetve azzal eszmei bűnhalmazatot képez. (1887. szeptember 7-én, 4,448. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság ítéletének nem felebbezett részét érintetlenül hagyja a kir. ítélő tábla, felebbezett részét ellenben megváltoztatja, vádlottakat a gyermekrablás bűntettének vádja alól felmenti. Indokok: A gyermekrablás cselekvő alanya a szülő csakis akkor lehet, ha a törvényes hatalmat a szülő nem, hanem más valaki gyakorolja a gyermek felett; jelen esetben azonban eme feltétel nem forog fenn, nem pedig azért, mert jóllehet a szolgabiróság Gy. Rozália vádlottnak 11 éves törvénytelen János nevű fiát 1886. évi 4,676. számú határozatával a kérdéses fiu életbiztonsága megóvása célzatából, addig inig a gyámhatóság a kérdéses gyermek gondozása tárgyában intézkedik, B. Anna gondozására bízta; azonban emez ideiglenes óvintézkedés nem foszthatta meg nevezett Gy. Rozáliát a gyermek feletti törvényes hatalomtól; mert az 1877. évi XX. t.-c. 22. §-a rendelkezéséből következtetve, a gyermek testi jólétének veszélyeztetése miatt a szülő törvényes hatalma megszüntetése tárgyában a gyámhatóság határoz, illetőleg a szülő meg nem nyugvása esetén a bíróság dönt; már pedig jelen esetben a vádhatóság részéről nem is állíttatik, hogy a szolgabiróság fentemiitett határozata után az illetékes gyámhatóság a szülői hatalom megszüntetése iránt az 1877. évi XX. t.-c. 22. i^-ában meghatározott módon eljárt legyen. A magánlaksértés bűntettének vádját illetőleg az első bíróság ítélete helybenhagyandó volt azért, mert egyfelől a fentebbiek szerint Gy. Rozália szülői hatalmából el nem vont gyermek iránti fellépése jogtalannak nem tekinthető, másfelöl vádlottak tagadásával szemben arra nézve, hogy az utca-ajtó kifeszitése mellett hatoltak be a sértett fél lakhelyiségébe, sértett félnek egyedül álló, más ténykörülmények által nem támogatott előadását bizonyítékul elfogadni nem lehetett. (1888. május 7-én, 37,922. sz.) A magy. kir. Curia: Habár a közigazgatási hatóság akiskorú gyermek testi épségének, erkölcsi és szellemi érdekeinek veszélyben forgása esetén rendészeti szempontból ideiglenesen tehet is oly intézkedéseket, sőt ezt tennie kötelessége, melyeknél fogva a gyermeke életét vagy testi épségét veszélyeztető szülőnek hatalma alól a gyermek elvonattassék, de ily intézkedés csak rövid idő tartamára bírhatván hatálylyal, erre azonnal kell következnie az illetékes gyámhatóság törvényszerű intézkedésének : de minthogy a fenforgó esetben nincsen bizonyítva, hogy a gyámhatóság a törvényes eljárásra felhivatott, vagy az bármi intézkedést is tett volna, e részben a felterjesztett iratokban semminemű adat sem foglaltatván : a budapesti kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1889. február 21-én, 1888. évi 7,519. sz.) A tetten kapott tolvajt a sértett erőszakkal H állíthatja a rendőrség elé. (M. kir. Curia 1888. október 26-án, 8,751. sz.) (B. T. K. 323. §.) A ki a lopott pálinkából, tudva annak lopott voltát, iszik, orgazdaságot követ el. (M. kir. Curia 1889. május 2-án 9,336/38. sz. a.) Négy láb magas kerítés átlépése nem bemászás. A m. kir. Curia: A négy láb magasságú kerítésen való átlépés a btk. 336. §. 3. pontjának célzata szerint, mely a lopásnak azon súlyosabb eseteire irányul, midőn a tolvaj elszántsága nagyobb akadályok legyőzésében mutatkozik, bemászásnak nem tekinthető ; a kir. itélő táblának fennebbi számú és keletű Ítélete a cselekmény minősítése s az I. Mihály vádlottra kiszabott szabaoságvesztésbüntetésnek tartamára nézve megváltoztatik s e, részben az elsőfokban eljárt kir. törvényszéknek Ítélete indokolásánál fogva, mindazonáltal azzal a közelebbi meghatározással hagyatik helyben, hogy a nevezett vádlottra kiszabott egy havi fogházbüntetésnek tartama jelen ítéletnek foganatba vétele napjától számítandó, egyebekben pedig a kir. itélő táblai ítélet az abban elfogadott elsőbirósági indokokból helybenhagyatik. (1889. juu. 5-én, 44. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,266 Annak elbírálására, hogy a beszédeit adóbehajlási illeték a kincstárt vagy a községet illeti-e f a m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes. (1889. évi 1,04.2. sz.) 1,267. Állami kedvezményben részesített gyári vállalatok, az általuk még az állami kedvezmény elnyerése előtt megszerzett gyári telkek utáni átruházási illeték leírását, illetve visszatérítését is igényelhetik. (1880. évi /,Ó2j. sz.) 1.269. Készpénzből álló női hozomány a hagyatéki illeték megszabásánál csak akkor fogadható el hagyatéki teherként: ha az elhunyt férj hagyatékában tényleg meg van, vagy heigazoltatik, hogy az által saját céljaira elkóltetett. 1SS8 évi 13,857. sz.) 1.270. Szolgálattételek iránt kötött szerződések illetéke a kikötött bér teljes értékétől jár, a szolgálat teljesítésével járó kiadások tehát az értékalapból le nem vonhatók. (1889. évi 782. szám.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Kolin Lajos e., székely-udvarhelyi tszék, bej. okt. 12. félsz. okt. 28, csb. Illyés Ferenc, tmg. Daraghi Béla. — I. JovanOVlts e, fehértemplomi tszék, bej szept. 23, félsz. okt. 23, csb. dr. Lallosevics János, tmg. dr. Bottlik Dezső. — D. & 31. Ring e., rózsahegyi tszék, félsz, szept, 20. — Eennberger Adolfné e, budapesti tszék. bej. okt. 12, félsz. okt. 30, csb. Chira Elek, tmg. dr. Löw Tivadar. — 3Iárton József e., tordai tszék, bej. okt. 7, félsz. okt. 22, csb. Pozsoni Antal, tmg. Nagy Mihály. — Trifa József e , nagyváradi tszék, bej. szept 14, félsz, szept. 30~ csb. Jelentsik István, tmg. Waldmann Márk. — Pomáuy Ignác e., egri tszék, bej. okt. 31, félsz nov. 30, csb. Losonczi Farkas Kálmán, tmg dr. Konrád Géza. Pályázatok : A sümegi jbságnál bírói áll. szept. 14-ig. — A nagy-tapolcsányi jbságnál bírói áll. szept. 14-ig. — A rimaszombati járásbíróságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 18-ig. — A kékesi járásbíróságnál aijegyzöi áll. szept. 19-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyorűda-részvény-társasácr'-nát. Hold-utcza 7. szám.