A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 2. szám - A magánvádra üldözendő vétségeknél elejtheti-e a magánvádló vádját a perújitás folyamán is? - Ki ellen állapitandók meg az ügygondnoki díjak?

A J szigorú és ellenörizhetlen fegyelmi törvény mellett, ha a bírósági intézmények nincsenek kiépítve. Az elmozdithatlanság egyik főkövetelménye a birói függetlenségnek, mely a legtöbb ország birói szervezésében fennáll. Franciaország és Belgium újból be akarják hozni a biró elmozdithatlanságát és e két országban is a törvényhozás a 75-ik évvel mozdítja el a birót helyéről, míg Magyarországon már 63-ik évvel helyezhető nyugalomba, még akkor is, ha teljes birtokában van testi és szellemi erejének. A birói függetlenség egyik követelménye a magasabb fokú képzettség. Érinti a birói fizetések kérdését is, mely, dacára a megváltozott gazdasági és társadalmi követelményeknek, a birót csekély fizetése mellett akarja önállónak megtartani. Áttér ezután magára a törvényjavaslatra, melyet sok intézkedésében méltánytalannak és veszélyesnek tüntet elő. A kártérítési eljárás birálgatása után fölemliti, hogy nincs ellenére, ha a legszigorúbb fegyelmi törvény is hozatik, de csakis akkor, ha a birói intézmény teljesen kiépíttetett, mert a jelenlegi rendszertelenség mellett a javaslat alázatos és meghunyuyászködó birói kart teremtene, mely veszélyeztetné az egyéni szabadságot. Az éljenzéssel fogadott értekezés után Csemegi Károly elnök szólalt föl. Helyesli, hogy Székely dr. a fegyelmi törvényjavaslatról szólva, a birói függetlenséget vette alapul. Méltatva a felolvasott értekezést, kiemeli, hogy a törvényhozást illeti a felelősség a végzetes „ törvénynyel szemben. Szent és kétségbevonhatatlan marad mindig a hires jogtudósnak, 1 lenrion P e n s ének az a mondása, högy : •> Yigvázzon a társadalom ! A- kinek hatalmában van a biró, annak hatalmában van a biró Ítélete is.« Midőn e törvényjavaslat tárgyaltatni fog, emlékezzék meg az országgyűlés arra. hogy a kinek hatalmába adja a birót, annak hatalmába adja a biró Ítéletét is. Elénk éljenzés követte az elnök beszédét, mire az ülés véget ért. Fenyitö feljelentés egy pénzintézet ellen, mert nem akar pénzt kölcsön adni. A budapesti kir. törvényszéknél Kr. Károly a vPomocná pokladnica v Pesti« cimü egyesület ellen bűnfeljelentést tett azért, mert az egylet neki újabban — bár m i ndig pontosan fizetett — kölcsönt nem ad s előbbi jótállóit nem fogadja el. A törvényszék e furcsa panaszt elutasította, miután az büntetendő cselekmény jelenségeit nem tünteti fel. A budapesti kir. itélő tábla (5,831/B. 1888. sz. a.) és a m. kir. Curia 4,334/B. 1888. sz. a.) ezen végzést természetesen he lybenhagyták. Gyenge elraéjú'ségre mutat-e, ha valaki aggkorában megnősül? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a napokban a m. kir. Curia. Mind a három bíróság a kérdésre nemmel felelt. S. István S. Imrét gondnokság alá kérte helyeztetni az ipolysági törvényszéknél. A törvényszék S. Istvánt elutasította keresetével, kimondván, hogy : panaszló főleg abból származtatja panaszlott gyenge elméjüségét, hogy saját fiát, panaszlót, bűnvádi feljelentéssel üldözte, hogy 84 éves korában megnősült. Ezek azonban sem önmagukban, sem egymással egybefoglalva, panaszlott gyenge elméjűségére nem vallanak. A budapesti kir. tábla és a Curia is helybenhagyták a törvényszék határozatát. A felség-folyamodványok elintézése körül követendő eljárásról. Az ö Felségéhez benyújtott kérvények, az úgynevezett felségfolyamodások a felség kabineti irodájából három alakban küldetnek le eljárás végett az illetékes szakministeriumhoz s azokra nézve a szerint, a melyik alakban leküldettek, különböző eljárás van előírva. Az ő Felségétől beérkező kérvények három, egymástól mind alakjára, mind hatályára nézve különböző módozat szerint szoktak megjelöltetni. Ugyanis: Az elsőrendű, vagyis szoros értelmű kézjegyzet, egy a kérvényre ragasztott papírlap által tüntettetik ki, melyen a tárgy rövid foglalata, a hatóság, melyhez a kérvény utaltatik, ő Felsége szokott aláírásának kezdő betűi olvashatók. Az ily legfelsőbb kézjegyzettel ellátott kérvényeket az illető hatóság tárgyalni s irántuk legfelsőbb helyre még az esetben is jelentést tenni hivatva van, ha a kérelem az < szközlött tárgyalás folytán egészen alaptalannak bizonyult. A legfelsőbb kézjegyzet második neme az illető kérvényre irt »Ab imperatore« szavak által jeleztetik. Az ily kérvények szintén mindenesetre tárgyalandók, azonban elintézésük önállóan történik s legfelsőbb helyréi visszaterjesztésük csak akkor szükséges, ha ezt a tárgy minősége általában megkívánja. Végre az úgynevezett »Ab aula^ folyamodásokra nézve, melyek küllapjának felsőbb jobb szegletére egyszerűen csak a kabineti szám szokott feljegyeztetni, a tárgyalás meg vagy me„ nem indítása, az illető hatóság bírálatától függ s az ily kérvénvek szembeötlő alaptalanságuk esetén azonnal el is utasíthatók. o<3. 15 Nemzetközi bűnügyi egyesület. Dr. Baumgarten Izidor budapesti kir. alügyész úrtól veszszük az alábbi sorokat : Liszt Ferenc, marburgi jogtanár, mint a ^nemzetközi bűnügyi egyesülete (Internationale kriminalistische Vereinigung — Union internationale de droit pénal) intéző bizottságának egyik tagja felkért, hogy az imént, megalakult egylet alapszabályait hazai szakközlönyökben ismertessem és a jelentkező tagok névsorát vele tudassam. Bátorkodom ennélfogva a tisztelt szerkesztőséget az egyesület célját és rendeltetését, szervezetét és működési módját feltüntető cikkek közlésére, a belépni óhajtó szakférfiakat pedig ebbeli szándékuk és címük tudatására felkérni. Félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a II. cikk 7. pontjában érintett büntetési nem alatt — mint Liszt tanár ur kérdésemre kinyilatkoztatta — nem a testi fenyítés értendő. Nemzetközi bűnügyi egyesület. (Internationale kriminalistische Vereinigung. — Union i n t e r n a-1 i o n a I e de 'droit pénal.) I. cikk. A nemzetközi bűnügyi egyesület azon meggyőződésből indul ki, hogy a bünlett és büntetés ép ugy társadalmi, mint jogi szempontból méltatandók. Feladata: ezen felfogást és annak folyományait a tudomány és törvényhozásban érvényre emelni. II. cikk. Az egyesület működésének alapjául a következő tételeket fogadja el : 1. A büntetés célja a bűntett mint társadalmi tünet elleni küzdelem. 2 Az ember- és társadalomtaui kutatások eredményeit tehát a bünető jogtudomány épugy, mint a törvényhozás figyelembe venni tartozik. 3. A büntetés egyike a leghatékonyabb eszközöknek a bűntett elleni harcban. De nem az egyedüli eszköz. Sem szabad tehát azt a bűntett leküzdésére, különösen pedig annak megelőzésére szolgáló többi eszközöktől elszigetelni. 4. Az alkalmi és szokásszerű bűnösök közötti megkülönböztetés alapvető fontossággal bir elméletben épugy, mint gyakorlatban s igy tehát a büntető törvényhozás rendelkezéseinek alapjául kell szolgálnia. 5. Miután a büntető törvénykezés és a büntetés végrehajtása közös célra irányulnak és ennélfogva a büntető Ítélet csak a büntetés végrehajtása által nyer tartalmat és jelentőséget, a végrehajtás különválasztása a büntető törvénykezéstől helytelen és célellenesnek mutatkozik. 6. Tekintve, hogy a szabadságvesztés - büntetési rendszerünkben méltán az első helyet fogja el, az egyesület a fogházak és evvel rokon intézetek javítását célzó törekvéseket különös figyelmében fogja részesíteni. 7. Mindamellett az egyesület lehetségesnek és kívánatosnak tartja a rövid tartamú szabadságvesztés büntetés helyettesítését más egyenlően hatékony büntetési eszközökkel. 8. Hosszabb ideig tartó szabadságvesztés-büntetéseknél a fogság tartama nemcsak a bűnvádi eljárás, hanem egyúttal a büntetés végrehajtás eredményétől függővé teendő. 9. Javíthatatlan, szokásszerű bűnösök a büntető törvényhozás által és pedig még akkor is, ha kisebb törvényszegések ismétléséről van szó, lehetőleg hosszú időre ártalmatlanokká teendők. III. cikk. Az egyesület tagjai a II. cikkben felsorolt alapelvekhez hozzájárulnak. Uj tagok az egyesület egyde tagjának Írásbeli ajánlatára az intéző bizottság határozata folytán vétetnek fel. Ezen határozat indokolás nélkül szótöbbséggel hozatik. IV. cikk. Az egyesület rendszerint minden évben gyűlést tart. A gyűlések esetleg hosszabb időközökben is követhetik egymást. Minden gyűlésen az egyesület a legközelebbi gyűlés ideje és helye fölött határoz. Az 1889. év folyamán tartandó első gyűlés idejét az intéző bizot ság fogja meghatározni. V. cikk. Az intéző bizottság a gyűlések napirendjét megállapítja és a tanácskozásoknak vélemények és jelentések által való előkészítéséről gondoskodik. Kötelessége egyúttal azon előmeneteleket jelenteni, melyeket a különböző országok büntető törvényhozása az utolsó gyűlés óta tett, és ezen jelentésnek, nemkülönben a tárgyalási jegyzőkönyveknek közzétételéről gondoskodni. VI. czikk. A közgyűlés megvá'asztja az intéző bizottság tagjait és határoz a fölött, mely nyelvek használata engedhető meg a tanácskozás lehető könnyítése céljából. A napirendre kitűzött kérdések rendszerint szavazásra nem bocsáttatnak A mennyiben azonban a gyűlés elé terjesztett valamely tétel a szavazó tagok legalább kétharmadának helyeslésével találkoznék, ez a II. cikkben felsorolt alaptételekhez csatolandó. VII. cikk. A gyűlés határozatai szótöbbséggel hozatnak Távollevő tagok irásbelileg szavazhatnak. Az alapszabályok megváltoztatására az összes szavazó tagok kétharmadtöbbsége szükséges. VIII. cikk. Az intéző bizottság három tagból áll. Megosztja kebelében az elnök, jegyző és pénztárnok teendőit. Fel van jogosítva helyettes-jegyző kinevezésére. Ugyanazon bizottság jelöli ki kebeléből ama tagot, ki a gyűlésben elnökölni fog. IX. cikk. A tagok évi járulék gyanánt 5 francot = 4 birodalmi márkát fizetnek, mely összegnek beszedése a pénztárnok feladatához tartozik. A gyűlés ezen járulék állandó vagy ideiglenes felemelését határozhatja el X. cikk. Az első gyűlésig az intéző bizottság a következő tagokból áll : G. A. van Hamel, tanár Amsterdamban, Franz von Liszt, tanár Marburgban, Ad Prins, tanár Briisselben. Ilirói kinevezések és áthelyezések. Kineveztettek :dr. Neuberger Ignác budapesti itéló' táblai biró számfeletti bíróvá a Curiához; tvszéki