A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 35. szám - A hagyatéki ügyek ellátása

i\ JOU. tása hivatali kötelességet képezi, sem a magánvádlóra vagy sértett félre, kinek a bűnvádi eljárás egész folyama alatt korlá'lan szabadságában áll jogos érdekének megóvásáról képviselő kirendelése utján gondoskodni, sohasem terjesztette ki: a kir. ítélőtábla végzését helyben kellett hagyni. (1889. máj. 29-én 934. sz.) A kir. iisryész Indítványozás! joga. Az élősdi járásbíróság 15. Juon vádlottat a könnyű testi sértés vétségének vádja alól felmentette ; és más vagyona rongálásának vétségében mondott;) ki bűnösnek. A kir. tábla ez Íteletet megsemmisítette, meri. azon tényállás derült ki, miszerint vádlott a panaszlónak birói végrehajtás utján átadott ingatlan termékét a földtől elválasztva, onnét elszállította és saját céljaira felhasználta. Eme tényállás mellett vádlott cselekményében a lopás elkövetésének ismérvei látszanak fenforogni s ez esetben hivatalból üldözendő cselekmény esete foroghat fenn, melyre nézve a kir. ügyészt inditványozási s beavatkozási jog illeti; a járásbíróság tehát szabálytalanságot követett el az által, hogy a kir. ügyész indítványának meghallgatása nélkül hozott érdemleges határozatot. (1889. febr. 28. 46.420. sz. a.) Összetett bizonyítékok mérlegelése, mint minősítő körülmény arra nézve, vájjon a btk. 301. vagy 30S. §-ban jelzett súlyos testi sértés büntette forog fenn. A nagy-kanizsai kir. törvényszék (1887. december 20-án 7,413/B. 1887.): Súlyos testi sértés bűntettével vádolt J. Gábor és ifj. Mészáros Ferenc elleni bűnügyben ítélt: J. Gábor a btk 301. §-ba ütköző s a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek, ifj. M. Ferenc a btk. 301. §-ba ütköző s j a szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondatik s ezért a btk. 302. §-a alapján, J. Gábor a 91. §. alkalmazásával hat hónapi börtönre ifj. Mészáros Ferenc pedig a btk. két hónapi fogházra Ítéltetik stb. Indokok: B. Mihály hit alatt vallja, hogy 1887. évi március 6-án öt J. Gábor egy karóval ugy megütötte, hogy ennek következtében karja eltörött s az orvosi látleletben jelzett súlyos testi sértést szenvedte, továbbá, hogy ugyanekkor ifj. Mészáros Ferencz szintén egy karóval vékonyán ütötte, a mely ütés követ- | keztében a derekán észlelt s az orvosi látleletben is jelzett sérülést szenvedte. J. Gábor elismeri azt, hogy ő B. Mihályt a karóval nem egyszer, hanem kétszer megütötte, tagadja azonban azt, hogy a kezét ő törte volna el s így rajta a súlyos testi sértést okozta volna, azt á'litván, hogy mind a két ütést sértett hátának felső részére mérte, nem pétiig a karjára. Ifj. M. Ferenc is elismeri, hogy B. Ferencet egyszer és pedig karóval megütötte s azt állítja, miszerint ő nem tudja, hogy hova, illetve testének mely részére ütött s lehet az is, hogy épen a karjára ütött s a szerint azt ő törte el. Azonban ezek dacára a kir. törvényszék a felmerült bizonyítékok alapján azt ismerte fel, hogy a súlyos testi sértést J. Gábor, a könnyű testi sértést pedig ifj. M. Ferenc okozta. És | pedig azért, mivel B. Mihály hit alatt határozottan vallja, hogy a karját J. Gábor ütötte meg s törte el, mig ifj. M. Ferenc csakis kerekára ütött s az ott észlelt sérülést okozta. Ezen vallomást ' kiegészíti B. Bódinak hit alatt tett vallomása, mely szerint B. Mihályt először J. Gábor ütötte meg, a mely ütés nagyot puffant -- s mire sértett »jaj oda vagyok« — kiáltásban tört ki, mi jele annak, hogy mindjárt az első ütésre a nehéz sérülést kapta, ifj. M. csak azután szaladt vissza s ütötte meg B. Mihályt, s midőn tanú visszament, neki B. Mihály azonnal azt mondta, hogy J. eltörte a karom. Ugyancsak ezt erősiti meg B. Antal tanú hit alatti vallomása is, ki szintén határozottan vallja, hogy B. Mihály mindjárt a helyszínén karja eltörőjének J-t nevezte meg. Ezeknél és annál fogva J. Gábor azt állítja, hogy ő B. Mihály hátára kétszer ütött, kétségtelen az, hogy J. Gábor volt az, ki a kart megütötte s eltörte, mivel azon állítása, hogy B. Mihályt a hátán ütötte meg azon indokból mivel a vele szemben álló B —t hátán nem is üthette meg s mert a háton sérülés nyomai egyáltalán nem találtattak, pedig ha karóval ott megüttetett volna, annak nyomai okvetlen meglátszottak volna valótlannak bizonyult s így őt kell a súlyos testi sértés okozójául tekinteni s ennélfogva a súlyos testi sértés bűntettében, tekintettel arra, hogy az orvosi látlelet, mint a törvényszéki orvos felülvélcménye szerint ezen sérülés 20 napnál tovább gyógyult, a fentebbi módon büntetni s tekintettel bűntelen előéletére, hogy ingerelve s szidalmazva volt s hogv a karókat nem azon célból vette magához, hogy azzal sértettet bántalmazza, hanem hogy azzal szükség esetén P. Antal a bántalmazás ellen megóvja, mint enyhítő körülményekre, de másrészről, hogy a sértés gyógyulása hat hétig tartott, tehát I 20 napot jóval felülhaladta, mint súlyosító körülményre, a fenti módon büntetni kellett. Miután beigazoltnak vétetett az, hogy B. Mihály karján a súlyos testi sértést J. Gábor okozta, ennélfogva ifj. M. Ferenc terhére a másik sértés elkövetését kellett megállapítani. Miután ezen másik a derékon észlelt sérülést a törvény, széki orvos felülvéleméuye szerint 8 nap alatc meggyógyult, ennélfogva II. rendű vádlottat, mint ezen sérülés okozóját a könnyÖ ' testi sértés vétségében bűnösnek kimondani s tekintettel arra, hogy ő egy súlyosan megsérült s a földön már elterült embert minden indok nélkül bántalmazott, mint súlyosító, másrészt feddhetlen előélete mint enyhítő körülményre a fenti módon büutetni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1883. ápr. 16-án 1,690/B. 1883): A kir. törvényszék ítéletét az abban felhozott indokok alapján s még azért is helybenhagyja, mert a védelem részéről felhozott amaz állítás, hogy a sértett azért terheli J. Gábort a karcsonttörés okozásával, mivel vagyona lévén, tőle remél kártérítést, a hit alatt vallott sértett, valamint a tanuk egybevetett vallomásai mellett tekintetbe nem vehető. A m. kir. Curia (1889. február 22-én 7,413/B. 1888.): Mindkét alsó bírósági Ítélet megváltoztatásával vádlottak cselekménye a btk. 308. §-ban megállapított súlyos testi sértés bűntettének minősíttetik, vádlottak ebben mondatnak ki bűnösöknek s ezért mindegyik hat havi börtönre Ítéltetik stb. Indokok: A vizsgálat adatai szerint az iránt bizonyíték nem létezik, hogy vádlottak a sértett megveretése iránt összebeszéltek, de másrészt sem a használt eszközök mivoltából, sem egyéb körülményből nem következtethető, hogy vádlottak szándéka lett volna sértetten súlyos testi sértést ejteni. Minthogy pedig az orvosi látlelet szerint sértetten talált két sértés közül a bal alkaron ejtett csonttörés négy heti gyógyulási időt vett igénybe, a másik sértés pedig 8 nap alatt gyógyult; minthogy a sértettnek előadása a tanuk vallomásai által nem támogattatik és így a bizonyítás adatai szerint meg nem állapitható, hogy vádlottak közül melyik ejtette a súlyos testi sértés bűntettét képező bal alkar csonttörését, ennélfogva a kérdéses sérülés tettese, vagy tettesei a btk. 70. §-a szerint ki nem tudható; a btk.-nek csakis 308. §-a alkalmazható, minélfogva tekintettel az első bírósági Ítéletben felhozott enyhítő körülményekre, a büntetés a btk. 91. §. alkalmazásával volt a fenti módon kiszabandó. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. I,2ÓJ.. Az árverési jegyzőkönyv kiegészítő részét képező árverési feltételek állandó bélyegilletéke a végrehajtót terheli. (1888. évi io,s75- sz.) 1,265. A közjegyzői kiadványokra szabott állandó bélyegilleték attól az évtől is jár, a melyen csak a hitelesítési -járadék foglaltatik. (1888. évi 11,269. SJS~) Kivonat a „Budapesti Közlöny".böl. Csődök: Bardacll Adolf c, nyitrai tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 30, csb. Névery Ignác, tmg dr. Kürth Dávid. — Scheibncr Jakab e., pozsonyi tszék, bej. aug. 27, félsz, szept. 23, csb. Mérey László, tmg. Köszner Antal. — Svalb Jakab e.. lőcsei tszék, bej. okt. 2, félsz. okt. 31, csb. Putz Mátyás, tmg. Kaynár Gyula. — 1). l)raglldin0\ its e., temesvári tszék, bej. szept. 23, félsz okt. 12, csb. Virter Antal, tmg. Ungurian Manó. — Borsies k Roller e., pozsonyi tszék, bej. szept. 23, félsz, okt. 10, csb. Andrissy Sándor, tmg. dr Lőwinger Vilmos. — Dresdner Czili e., egri ts/.ék, bej. okt;> 9, félsz. nov. 9, csb. Losonczi Farkas, tmg. dr. Kozma Endre. — Kiss Ödönné e., szegedi tszék, bej okt. 10, félsz, okt. 26, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Babó Emil. — Hercze? László e., szegedi tszék, bej szept. 28, félsz. okt. 12 csb. Nagy Ferencz, tmg. Wizinger Károly. — Hodossy (íyörsryné e, szombathelyi tszék. bej. okt 12, félsz, nov. 4, csb. Tura József, tmg. dr. Engel Sámuel. — Vei>z Sámuel és Ma e., miskolczi tszék, bej. okt. 28, félsz. nov. 13, csb. Kaffka Ignácz, tmg. dr. Gencsi Samu. — Weisz Mária e., temesvári tszék, bej. szept. 23,felsz. okt. 9, csb. Balogh Imre, tmg. Szép Sámuel. Pályázatok : A nagy-szebeni tszéknél birói áll. szept. 3 ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. szept. 7-ig. — A nyitrai tszéknél 11. oszt. jegyzői áll. szept. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-»ársasáa"-nál. (Hold-utcza •;. szám.)