A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 34. szám - A telekkönyvi előjegyzés igazolásának határideje

A JOG. számítandó bíróilag megállapított költségeké erejéig a végrehajtási zálogjog bekeblezése az árverés iránt előterjesztett kérvényben szorgalmaztassék s ennek feljegyzése rangsorozatában megrendeltessék. Ad 3. Az arány megállapítása körül felmerült költségek tekintetében a törvény ugyan nem intézkedik, a törvényhasoulatosság alapján azonban e tekintetben feltétlenül elfogadhatónak vélem végrehajtási törvényünk egyik legilletékesebb magyarázója : dr. Imling Konrád véleményét, mely szerint ezen költségek, »mint végrehajtási költségek a végrehajtást szenvedő által viselendök.« Ad 4. Miután a végrehajtást rendelő végzés a kötelezettség mérvének megállapítása tekintetében csak az annak alapjául szolgáló marasztaló Ítélet határain belül mozoghat, ennélfogva a mennyiben azzal költségbiztositék meghatározva nem lett, ilyen erejéig a végrehajtás sem rendelhető meg, ha azonban — bár tévesen — megrendeltetett, arra nézve a foganatosítás a tkkönyvi hatóság által meg nem tagadható. Kétségtelen ugyan, hogy a törvény fenti értelembeni alkalmazása mellett a végrehajtató hitelező nagyon sok esetben károsodni fog, a mennyiben az árverés kérelmezési, a sorrendi tárgyalási, a netáni hagyatéki eljárás és aráuymegállapitással felmerült költségeket sajátjából kényfelen viselni, de e körülmény nem lehet elfogadható indok arra, hogy magunkat a törvény határozott — habár nézetem szerint is méltánytalan — rendelkezéseivel ellentétbe helyezzük. Kovách Károly, kir. aljbirö .Ifuraszomöaion. 111. A kötelmi jogból (Felelet.) Volosz Lajos m.-szigeti kartárs ur által a »Jog« 33. számában azon kérdés tétetik fel, hogyha az alperesek egyetemlegesen marasztaltatnak el valamely Ítélettel és azok egyike a marasztalási összeget felperesnek kifizeti, jogosult-e a fizető alperes a többiek ellen, kiknek mindenike azonban egymással szemben csak a maga részeért felelős, ezen, az egyes volt adótársait terhelő marasztalási részösszegre végrehajtást kérni s elrendelendö-e az vagy sem. Ezen kérdésre határozottan nem-mel kell felelnem. Mert az e tekintetben irányadó osztrák polgári törvénykönyv értelmében, ha az egyetemleges adóstársak egyike a felperesi követelést egészben kifizeti, a fizető alperes társnak többi adóstársai ellen, a mennyiben közöttük más megállapodás nem történt, csakis visz kereseti joga van, a mint az az egyetemleges viszony jogi természetéből következik. Tehát a fizető alperesnek egyedül arra van joga, hogy a fizetés ténye alapján és annak igazolása mellett a többiek ellen keresetet indítson, világosan kimondatván az optk. 896. §-ában: »Ein Mitschuldner zur ungetheilten Hand, welcher die ganze Schuld aus dem Seinigen abgetragen hat, ist berechtigt auch ohne geschehene Rechtsabtretung, von den übrigen den Ersatz und zwar, wenn kein anderes besonderes Verháltniss unter ihnen besteht, zu gleichen Theilen zu fordern.« Ezen szó »fordern« is világosan kifejezi azt, hogy a fizető adóstársnak csakis a keresethez van joga, de az eredeti felperes Ítélete alapján sem végrehajtást kérni, sem ilyet elrendelni nem lehet. Ugyanezen elvet vallja a m. kir. Curia következő elvi jelentőségű határozata : »Az egyetemlegesen kötelezett adós, ha a követelést teljesen kifizette is, nem a hitelezőtől reá ruházott végrehajtási jog alapján, hanem csak külön per utján érvényesítheti jogát adóstársai ellen.« (Dtár XVII. f. I. 26.) Es az helyesen van igy, mert az egyetemlegességi viszony következménye, hogy az adós kifogásolási joga a hitelező ellen nagyon meg van szorítva, a mennyiben az egyetemleges adós csak oly kifogásokkal léphet fel, melyeket a hitelező ellen vagy ő maga, vagy az adóstársak mindegyike vau jogositva érvényesíteni, a kifogásolási jog ezen korlátozása azonban a viszkereső adóstárssal szemben elesik és a kifogás is ez utóbbi ellen sokkal biztosabban érvényesíthető a kereset folytán, mint a végrehajtási eljárás folyamán. Dr. Soiincnscliein Simon, ügyvéd Eperjesen. Sérele m.* Ügyvédi munkadíj megállapítás. A bírói fizetés felemelése és az ügyvédi díjaknak bírói megállapítása. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesr.tósis. Miután mindkettő kenyérkérdés, nem lesz talán visszatetsző, ha az ügyvédek helyzetét illusztráló példát hozok, fel, a mely megtörtént! A. 206 frt egyenes liquid követeiésert megperli B.-ét személyes bírósága előtt; B. védelmével megbíz engem, én miután láttam, hogy felperesnek a követelt összeg meg nem Ítélhető, a védelmet elvállalva, a lakásomtól ... kilométer távolságra fekvő járásbíróságnál tárgyalásra megjelentem. A rossz útak miatt és azért is, mert a megjelenésre határidőül reggeli 8 óra tüzetett ki, a tárgyalás előtti napon kellett elmennem, a tárgyaló biró hosszabb bűnügyi vizsgálattal lévén elfoglalva, a tárgyalást csak délután tudtam befejezni, igy csak harmadik napon érkezhettem haza. Készpénz kiadásom volt: megbízás bélyege ö<» kr., Ítéleti bélyeg fele 2 frt 50 kr., két mellékletet csatoltam, ennek bélyege 3ü kr., bélyegkiadás összesen 3 frt 30 kr., fuvart fizettem 10 frtot. Távol töltöttem egy egész napot és két félnapot és ez idő alatt korcsmában étkeztem és háltam. Felein részére föeskü lett Ítélve és felperes ezen eskü letétele esetére 10 frt 65 kr. perköltség megfizetésére ítéltetett, felem ellen részemre ugyancsak ezen összeg állapíttatott meg. Az eskü le nem tétele esetére felem felperes részére 16 frt perköltség megfizetésére köteleztetett; megjegyzem, hogy mind felperes, mind a tárgyaló ügyvéd a járásbíróság székhelyén laknak és perköltség címén a keresetben csak 15 frt lett felszámítva. Az Ítélet ellen felebbeztem, mert véleményem szerint a pert eskütől feltétlenül meg kellett volna nyernem ; de meg különösen a per költségeire vonatkozólag is felebbezni akartam. A felebbezésben különösen a költségekre vonatkozólag azt is kimutattam, hogy ilyen megállapítás mellett ezen perre mennyit kellend reá fizetnem. Az érdemi résznél pedig az esküre készségét felemnek újból kijelentéin; de kimutatni iparkodtam, hogy felperes eskü nélkül is elutasítandó. Jeleztem azt is, hogy felperesi képviselő helyben lakik, bélyegkiadása csak 1 frt 20 krral több, mint az enyém, csak 15 frtot számított fel munkadíja s kiadásaért és mégis 16 frt lett részére megállapítva. A kir. tábla az Ítéletet indokainál fogva egész terjedelmében helybenhagyta. Miután e pernek befejezése is érdekes, habár ide nem tartoznék, mégis elmondom. A másodbirósági ítélet alapján eskületételre jelentkeztem, a kitűzött határidőben felem megjelent, az esküszövegnek felolvasása és megmagyarázása után az eskü letételére hajlandóságát kijelenté ; de az eljáró biró az eskü kivételét megtagadta azzal, hogy meg nem engedheti ő, miként előtte valaki hamis esküt tegyen; egyúttal a megjelent felperes részére felem ellen 9 frtot állapított meg. A hozott végzés ellen felfolyamodással kellett élni, a kir. tábla a végzés hatályon kívül helyezése mellett utasította a bíróságot az eskü kivételére, ez alapon esküre újból jelentkezni és felemnek letétele végett ismét megjeleni kellett. Az ügyvédnek nyugdíj igénye nincsen, az ilyen birói megállapítás mellett megélnie sem lehet, nemhogy öregségére valamit szerezhetne. Az ilyen tarthatatlan állapoton javítani kellene, még nem késö" Dr. Krisanich József, ügyvéd Kaposvárott. Irodalom. A kisajátításról. Hazai törvények és rendeletek, tekintettel a külföldi törvényhozásokra és gyakorlatokra. Összegyűjtötte és irta M e 1 h a Kálmán ügyvéd. I. r. Hazai törvények és rendeletek Budapest P a 11 a s irodalmi részvénytársaság. Ara 1 frt 50 kr, Nagy 8° 245 1. A kisajátításról külföldön igen nagy irodalom fejlődött. Nálunk még e tér parlagon hever. Szerző ezen első kötetben a hazai kisajátítási jogra vonatkozó törvényes intézkedéseket adja minden magyarázat nélkül; azoknak eritikai méltatását a második kötetben ígéri, melynek mielőbbi megjelenését kilátásba helyezi. Ugyancsak e második kötet fogja adni a külföldi törvényhozások ismertetéséi. Tekintve, hogy az eddig közlött anyag egyszerű összeállítása a törvényes intézkedéseknek, csak a második rész megjelenése után leszünk abban a helyzetben szerző munkájáról érdemlegesen nyilatkozhatni. Ezen első kötet egyszerű törvénygyűjtemény céljának megfelel. Törvényszéki orvosszakértői eljárás. Irta dr. Földvár y Elek. Bpest 1889. Ara 2 frt. Kis 8° 2601. A címben foglalt munka célja gyakorlati természetű és feladatául tűzte ki magának, hogy a gyakorlat igényeihez képest magyarázva adja mindazon hazai törvényeket, rendeleteket, szabályokat, jogszokásokat és jogeseteket, melyek az orvos-szakértői működésre, azoknak kötelességeire, jo-