A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 33. szám - A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 33. számához. Köztörvényi ügyekben. Zálogjog-előjegyzésnek csak mindeu lényeges Kellékkel ellátolt váltó alapján van helye. A telekkönyvi hatóság azt, hogy a váltó minden lényeges kellékkel bir-e, vizsgálni tartozik. Lényeges kellék hiányában szenved a váltó, melyen a lejárat ideje ekkép jelöltetett: ..bis 1-ten Septemher 1887." Az ipolysáffi kir. tszék, mint tkvi hatóság: Ezen kérvény elutasittatik és mint ilyen a kis-gyarmathi 98. és 345. sz. tjkv. C. lapján feljegyeztetni rendeltetik, mert zálogjog-előjegyzésnek csak érvényes és minden lényeges kellékekkel ellátott váltó alapján van helye s mert a váltótörvény 6. § a értelmében oly okiratból, melyen a váltó lényeges kellékeinek valamelyike hiányzik, váltójogi kötelezettség nem származik s az ily okiratra vezetett nyilatkozatok váltójogi hatálylyal nem birnak. A bemutatott váltó a váltótörvény 3. §. 4. pontjában meghatározott lényeges kellék hiányában szenved, mennyiben a hivatkozott törvényszakasz értelmében a fizetési idő csak határozott napra, látra, lát vagy kelet u án bizonyos időre vagy vásárra szólhat; a váltón előforduló fizetési idő ezen megjelölése: »bis 1-ten September 1887« határozatlan, abból nem tudni, melyik nap a fizetési nap; igy a fenti kitétel a fizetés ideje, mint a váltó egyik lényeges kellékének meghatározására nem lévén alkalmas, a váltó ezen lényeges kellék hiányában szenved s mint ilyen, váltójogi kötelezettséget nem állapit meg, ennélfogva ilyen váltó alapján a telekkvi előjegyzést sem lehet megengedni. Mindezeknél fogva a kérvényt elutasítani kellett. (1888. évi ápr. 20. napján, 2,849. tkvi sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : A neheztelt elsőbirósági végzést helybenhagyja, mert a végrehajtási törvény 223. §-a értelmében a biztosítási végrehajtás a veszély igazolásának feltétele mellett csak oly váltó alapján rendelhető el, mely a törvényes kellékekkel el van látva s még el nem évült: ugyanazon törvény 230. § ához képest pedig az ily végrehajtás ingatlanokra a zálogjog előjegyzése által foganatosítandó ; e szabályokból tehát önként következik, hogy a törvényes kellékekkel el nem látott vagy elévült és igy váltójogi erővel nem biró váltó a zálogjogi előjegyzésnek alapjául telekkönyvi kérvényi uton sem szolgálhat és pedig annál kevésbé, mivel ez uton a veszély kimutatásának szüksége sem forog fenn; mert e szerint a becsatolt váltó a fizetési időnek az elsőbirósági végzésben helyesen indokolt határozatlanságánál fogva a törvényes kellékekkel ellátva nem lévén, a zálogjogi előjegyzés alapjául nem szolgálhat. (1889. évi máj. 1-én, 34,344/888. sz. a.) A férj javára nyújtandó hitelezésnek az egyetemleges fizetési kötelezettséget elvállalt felelősség által történt telekkönyvi biztosítása visszteher nélküli jogügyletnek nem tekinthető; tehát nem két éven, hanem hat hónapon belül inditandó az ily jogcselekvény hatálytalanítását célzó megtámadási kereset. A komáromi kir. törvényszék (1887. június 29-én 4,300/1887.): Aranyossy László ügyvéd, mint Br. Sámuelné csődtömeggondnoka, felperesnek Sp. Sándor alperes elleni megtámadási perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. I ndokok: Felperes egy 1884. évi dec. 9-én kelt okmányt kiván érvényteleníteni azon okból, mert állítása szerint közadós Br. Sámuelné s alperes üzleti viszonyban állván, alperes közadós férjének B. Sámuelnek vagyoni viszonyairól kellőleg tájékozva lévén, magának jogtalan előnyt kívánt biztosítani a többi hitelezők rovására. Minthogy az A) alatti kötelező nyilatkozat kelte és Br. Sámuelné bukása között több, mint 8 havi idő telt el, a csődtörvény 27. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fenn arra nézve, hogy ezen kötelező nyilatkozat Br. Sámuelné többi hitelezői előnyére érvénylelenittethessék, annál inkább sem, mert a pozsonyi pénzügyigazgatóság 11,224/87. sz. értesítése, mint közokirat, teljes próbaerejüleg begyőzi azon körülményt, hogy alperes B. Sámuel és Gr. Hermannal 1884. évi szept. 14-én oly üzleti I Budapest, 1889. augusztus 18-án. vállalatba volt bocsátkozandó, mely vállalat terjedelme kizárja azon feltevést, hogy Br. Sámuel vagyoni viszonyai Sp. Sándor alperes előtt ismeretesek lettek volna. A budapesti kir. itélö tábla (1888. június hó 18-án 5,763/p. 1888.): az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, közadós Br. Sámuelnénak azt a jogcselekményét, mely által az A) alatt csatolt 1884. évi dec. 9. napján kelt okirat szerint 6,400 frt erejéig alperes javára férjével Br. Sámuellel egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt és 6,400 frt erejéig zálogjogot adott s ezzel ogyütt alperesnek ezen okirat alapján 6,400 frt erejéig bekeblezett zálogjogát Br. Sámuelné csödhitelezői irányában hatálytalannak kimondja. Indokok: Alperes beismeri, hogy azok a tartozások, melyeknek biztosítására az A) alatti okirat kiállíttatott, nem közadós Br. Sámueluét, hanem férjét Br. Sámuelt terhelték. Ezek szerint közadós Br. Sámuelnénak az a jogcselekvénye, mely által az A) a. okirat alapján alperesnek a férjét terhelő tartozás erejéig fizetési kötelezettséget vállalt és zálogjogot adott, kétségtelenül visszteher nélküli. Minthogy pedig közadósnak visszteher nélküli jogcselekvényei, a mennyiben azok a csődnyitást megelőző 2 éven belül jöttek létre, a csődtörvény 28. §. 1. pontja alapján megtámadhatók ; minthogy közadós az A) a. okiratot 1884. évi dec. 9-én állította ki, közadós ellen pedig a csőd alperes előadása szerint is 1885. dec. 9-én már megindittatott, minthogy ezek szerint közadósnak az A) alatti okirat kiállitása által létrejött jogcselekvénye a csődnyitást megelőző két éven belül keletkezett, közadósnak az A) a. okirat kiállitása által létrejött jogcselekvényét a csödtörv. 28. §. 1. pontja alapján s alperesnek ezen okirat alapján szerzett zálogjogát pedig a csődtörvény 31. §-a alapján a csődhitelezők irányában hatálvtalannak kimondani kellett. A m. kir. Curia (1889. január 17-én 9,012/p. 1888.): A másodbirósági Ítélet megváltoztatása mellett az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett az elsőbirósági ítéletet kellett helybenhagyni, mert a csődtörv. 28. §. 1. pontja szerint megtámadhatók közadósnak azon jogcselekményei, melyeket visszteher nélkül kötött; jelen esetben azonban alperes közadós Br. Sámuelné férjének Br. Sámuelnek a biztosításért értéket adott, a mennyiben nevezett házasfelek az A) alatt a keresethez csatolt nyilatkozatot és abban foglalt bekeblezési engedélyt azon tartozások fejében állították ki, melyek az alperes által Br. Sámuelnek nyújtott hitelből merültek fel, a Br. Sámuelné által férje Br. Sámuelért elvállalt egyetemleges fizetési kötelezettség és annak folytán általa adott biztosítás tehát Sp. Sándorral szemben nem tekintethetvén visszteher nélküli szerződésnek, közadósnak azon jogcselekvénye, a mely által most nevezett alperesnek biztosítást adott, a fentebb idézett törvényhely alapján hatályosan meg nem támadható; továbbá, mert a felperes által a válaszirathoz D) alatt csatolt végzés szerint a Br. Sámuelné ellen 1884. évi dec. hóban beadott csődnyitási kérvény végérvényesen elutasittatván, a mint ez az E) alatti végzésből is kitűnik, a Br. Sámuelné ellen 1885. évi aug. 28-án, illetve dec. 9-én megnyitott csőd nem a fentebb idézett 1884. évi kérvény alapján rendeltetett el; ez utóbbi kérvény beadása tehát a jelen per elbírálásánál figyelembe nem jöhet és ugyanazért Br. Sámuelné által adott biztosítás a csődtörv. 27. §. alapján nem támadható meg sikerrel. A bekebelezett zálogjognak törlése fizetés folytán való megszűnése alapján arra való tekintet nélkül, hogy az végrehajtásilag eszközöltetett, a törvényszék mint birtokbiróság előtt törlési keresettel kérhető. (M. kir. Curia 1889. május 15. 9,253. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Valamely biztosító társaság föügynökségének rendeletére szóló váltón rendelvényesnek még sem a főügynökség, hanem maga a biztosító-társaság tekintendő, minthogy a főügynökség nem képez önálló jogalanyt.