A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 31. szám - Az árvaszékek államosítása

120 JOG, Í'Í törvényes határidőben illetékszabás végett bejelentetett is, — ;azért, mert az írásbeli szerződés csak az idézett törvénycikk hatályba lépte után lett kiállítva, az előző birtokváltozás közelsége címén igényelt illetékleengedés meg nem tagadható. {1888. évi 0,854.. sz.) 1,258. Zálogjog teljes törlése végett benyújtott okiratszerűleg kiállított kérvények, ha azokhoz a törlési engedély csatolva nem lett, akkor is II. fokozat szerinti bélyegilleték alá esnek, ha a követelés még kiegyenlítve nem lett. (1888. évi 10,677. sz) 1,250. Bélyegrövidités tényálladéka nem forog fenn, ha a szabályszerű felebbe zési bélyeg nyilvánvaló tévedésből, a felebbezésnek 7iem első, de más példányára illesztetett. (1888. évi 10,686. sz.) Belügyminiszteri körrendelet a z 1874. XXXV t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1886. VII. t.-c ikknek a gyámhatóságok ügykörét érintő s a f. évi március hó 5-én 50,302. szám alatt kibocsátott körrendeletben nem emiitett rendelkezései egyöntetű alkalmazása iránt. 115,95/IX. szám. (Vége.) Kötelességében áll azonban az árvaszéknek felhivni a leltározó közeget, hogy az ö mulasztása által (1877 : XX. t.-c. 237. §-a) a feleket e kárért terhelő kiadást, (ha mulasztását kellőkép igazolni nem tudja) azoknak térítse meg s a mennyiben ezt nem teszi, sőt ismétlés esetében e nélkül is, ellene rendbirságolása, vagy fegyelmi utón felelősségre vonása iránt a szükséges lépéseket megtenni. g) A kir. közjegyző a hagyatékhoz tartozó ingatlanokról szóló telekjegyzökönyvek másolása és hitelesítéséért díjt azon a címen, hogy a kir. illeték-kiszabási hivatal nemcsak az 1881 : XXXIV. t -c-ben előirt okmányoknak, hanem a telekjegyzökönyvek hiteles másolatainak közlését is követeli, fel nem számithat. Az illeték-kiszabási hivatalok ily kívánsága törvényen nem alapul és igy míg egyrészt a kir. közjegyző azt teljesíteni nem köteles, másrészt a felek sem kötelezhetők arra, hogy a kir. közjegyző által e címen felszámított dijakat megfizessék. fi) A hagyaték tárgyalása alkalmával, pl. árverési feltételek külön szerkesztéseért a kir. közjegyző részére díj megállapítandó, mert ez a hagyaték tárgyalásával szorosan összefüggő cselekménynek nem tekinthető. i) A kir. közjegyző részére a törvényszerüleg járó díjak és költségek a közjegyző azon jelentésének beérkezte után 15 nap alatt lesznek megállapitandók, a mely jelentés folytán további pótlásra szükség nincs és a melynek alapján az .árvaszék vagy az 1877 : XX. t.-c. 254. §-a értelmében a jegyzőkönyvi megállapodásokat jóváhagyja, vagy a 255. §-a alapján az összes iratokat további intézkedés végett a hagyatéki bírósághoz átteszi. IV. A z 1886 : VII. t -c. 34-i k szakaszához. 1. A kir. közjegyző az árvaszék által reá bízandó s reá bizható ügyekben közege-e az árvaszéknek ? mint ilyen, különösen oly esetekben, mikor az árvaszék határozata által csupán kiskorúak érdekei érintetnek, vagy a hagyatéki ügy helyes elintézésére irányadólag az árvaszék egy vagy más irányban határoz, köteles-e a kir. közjegyző az árvaszék határozata, illetve utasítása éltelmében eljárni, akár egyezik meg a megbízás tartalma jogi, illetve egyéni meggyőződésével, akár nem ? s hogy oly ügyekben, melyekben az árvaszék megbízásából jár el, megkereséseket, vagy csupán előterjesztéseket intézhet-e az árvaszékhez, avagy nem ? Az 1886 : VII. t.-c. 34. §-a azon rendelkezést tartalmazza, hogy a közjegyző a gyámhatóságtól nyert megbízásnak teljesítésében azon szabályok szerint jár el, melyek a gyámhatóság kiküldötteire általában irányadók. E szerint az árvaszéktől hagyatéki ügyekben nyert megbízás alapján a kir. közjegyzők, mint árvaszéki kiküldöttek járnak el és ezeknek az árvaszék az 1877 : XX. t.-c. 254 §-a és az árvaszéki ügyrend 113. §-a második pontja alapján tüzetes utasításokat adhat. A kir. közjegyzőnek, mint az árvaszék kiküldöttének hatásköre csak a hagyatéki tárgyalás vezetésére, illetve az 1877 : XX. t.-c. 247—252. §-aiban részletezett elöintézkedések megtételére szorítkozik. Az árvaszéktől az 1877 - XX. t.-c. 254. § a alapján netán nyert utasításoknak megfelelni tartozik. A mennyiben azonban az árvaszéki utasítás a közjegyző meggyőződése' szerint netán a törvényekkel ellenkező lenne, az 1874 : XXXV. t.-c. 59. §-ának hasonszerű alkalmazhatóságánál fogva nem zárható el az illető kir. közjegyzőtől azon út, hogy aggályait, előterjesztés alakjában az árvaszékkel közölje. De ha az árvaszék ennek dacára is feniartja korábbi utasítását, a közjegyző ezt teljesíteni tartozik, az azt tartalmazó végzést nem felebbezheti, nem tagadhatja meg továbbá ténykedését, hanem jogi meggyőződésének, legföljebb — a felelősség elhárítása céljából is — az árvaszéki utasítás teljesítéséről beterjesztett jelentésben adhat űjabb kifejezést. Az előterjesztést visszautasító, illetve a korábbi árvaszéki utasitást fentartó határozat ellenében a kir. közjegyzó't felebbezési jog meg nem illeti. 2. Utasitható-e a kir. közjegyző, hogy a tárgyalási jenyzőkönyvben a hagyatéki ingatlanok telekkönyvi s helyszinelési számait, valamint az egyes hagyatéki adósoknál kintlevő összegekét részletezve tüntesse ki ? Ezen több alkalommal egyes árvaszékek által a kir. közjegyzőknek azon okból adott utasítás, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv bekebelezés alapjául szolgálhasson, mig egyrészt felesleges, másrészt jogi tévedésen alapul. Ugyanis a hagyatéki ingatlanoknak az 1868: LIV. t.-c. 580. és 581. §-ai, valamint az 1877 : XX. t.-c. 254. §-a értelmében az örökösük nevére való bekebelezését az illető (elekkönyvi hatóság nem a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv, vagy a leltár, hanem a hagyatéki hiróságok azon végzése alapján eszközli, a melylyel a hagyatéki ingatlanok az örökösnek átadattak. Ennélfogva általánosságban véve nem szükséges, hogy a mennyiben az 1887 : XX. t.-c. 230. §. 2. pontja szerint a hagyatéki tárgyalás alkalmával hitelesített leltárban az ingatlanok kellően felvéve és körülírva vannak, a tárgyalási jegyzőkönyvben külön is részleteztessenek, mert a hagyatéki biróság az átadást a leltár s tárgyalási jegyzőkönyv alapján eszközli. Ép ugy mi ok sincs arra, hogy a leltárban kellőén részletezett követelések a tárgyalási jegyzőkönyvben ismét részleteztessenek. 3. Az érdekelt örökösök közt létrejött egyezségnek külön okiratba foglalására a kir. közjegyző csak akkor köteles, ha a kiskorú örökösük érdeke egymásba ütközik, vagy az örökösök között önjogúak is vannak. 4. A hagyaték letárgyalására sem elnöki rendeletben, sem az örökösödési eljárás vezetésére vonatkozó árvaszéki megbízó végzésben a kir. közjegyzőnek záros határidő nem tűzhető ki, mert ez ellenkezik az 1886: VII. t.-c. 34. §-a rendelkezéseivel. Módjában és kötelességében áll azonban az árvaszéknek az egyes hagyatékok letárgyalására nyilvántartás és sürgetés céljából, az árvaszék területen fenforgó viszonyok és körülmények szem előtt tartásával, esetleg az ügy sürgős, vagy kevésbé sürgős természete szerint határidőt kitűzni saját nyilvántartása részére s azok lejária után a közjégyzőt eddig tett intézkedéseiről, esetleg a befejezést gátló akadályokról záros határidő alatt teendő jelentés-tételre, esetleg a bírság terhe mellett felhivni. És általában, ha ennek oka fenforog, az 1886 : VII. t.-c. 34. §-a által adott jogaival élni, az esetleg indokolatlanul késedelmeskedő közjegyzővel szemben. 5. Azon esetre, ha a kir. közjegyző az árvaszéktöl nyert utasítás teljesítését megtagadja, feltéve, hogy ebbeli szabálytalanságát késedelmes válaszadással nem tetézi, ellene nem az 1886 : VII t.-c. 34. §-ának 5-ik pontjában előirt eljárás követendő, mert ezen eljárás csak a késedelmes közjegyzők ellen alkalmazható, hanem a 42. 1. pontjában és 2. b) pontjában megjelölt fegyelmi vétségek miatt a fegyelmi eljárás szorgalmazandó. 6. A gyámhatóság csak az örökösödési eljárás folyamán belül élhet az 1886 : VII. t.-c. 34. §. 5-ik pontjában contemplált esetekben, az ott adott jogával, de ha az eljárás folyamán belül nem élt, annak befejezése után a közjegyző ellen többé rendbüntetés nem alkalmazható, hanem a mennyiben a közjegyző részéről mulasztást, vagy hanyagságot lát fennforogni, ezt az 1874: XXXV. t.-c. 190. §-a alapján az illetékes közjegyzői kamarának köteles bejelenteni, mely azután a mulasztó ellen az 1886: VII. t.-c. 42. §. b) pontja, esetleg a 44. §. alapján jár el. 7. A gyámhatóság által kir. közjegyző ellen kiszabott pénzbírság sem a gyámpénztári tartalék-alapot, sem az 1877 : XX. t.-c. 192. §-a alapján a községet nem illeti, mert az 1874: XXXV. t.-c, valamint az 1886 : VII. t.-c. alapján kiszabott pénzbírságok az előbbi törvénycikk 197. §-a szerint az illető közjegyzői kamara által évről-évre meghatározandó jótékonycélra fordítandó. 8. A kir. közjegyző által egy hagyatéki ügyben követett eljárás az árvaszék által nem minősíthető olyannak, mely fegyelmi uton megtorlandó ténykedés tényállását képezi. Az eljáró kir. közjegyzővel szemben az árvaszék jogkörét az 1886 : VII. t.-c. 34. §-a állapítja meg. Ha azonban az árvaszék azt tapasztalja, hogy a kir. közjegyző egyik vagy másik tette fegyelmi vétség tényálladekát v látszik* képezni, akkor joga ezzel szemben csak arra terjed, hogy a közjegyző ellen illetékes fegyelmi hatósága előtt fegyelmi feljelentést tegyen. 9. Midőn a kir. közjegyzők magán-megbizásból intéznek az árvaszékhez beadványokat, ezt tehetik két tanú előtt előttemezett egyszerű s nemcsak az 1868: LIV. t.-c. 553. §-a értelmében hitelesített meghatalmazvány alapján. Magánmegbizásból pénz, vagy pénzértékek felvételére azonban hitelesített meghatalmazás szükséges. Eudapésten, 1889. évi március hó 6-án. B. Orczy Béla s. k. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Níliry Gusztáv e., beregszászi tszék, bej. aug. 10, félsz, szept. 9, csb. Tolvay Gyula, tmg. Kabáczy József. — ToillicS Jefta e , pancsovai tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 28, csb. Xádaskay Dusán, tmg. Tiszu Páter. — Links Emil e , lőcsei tszék, bej. szept. 10, félsz. okt. 8, csb. Putz Mátyás, tmg. Varga Ferenc. — Kreisler Jakab e., nyíregyházai tszék, bej. jul. 29, félsz. aug. 26, csb. Dudinszky Gyula, tmg. Horovilz Jakab. — Rótll Tóbiás e., kalocsai tszek, bej. szept. 18, félsz. okt. 18, csb. Pósta Lajos, tmg. Sándor Imre. — Lusztig Sámuel e , nyíregyházai tszék, bej. aug. 19, félsz, szept. 18, csb. Dudinszky Gyula, tmg. dr. Róth Izsó — Biró József e., csíkszeredai tszék, bej. aug. 22, félsz, szept. 19, csb. Geerő Béla, tmg. dr. Bocskor Béla. Pályázatok : A zilahi tszéknél b i r ó i áll. aug. 4-ig. — A deési tszéknél birói áll. aug. 4-ig. — A sztropkói jbságnál aljegyzői áll. aug. 7-ig. — A trencséni jbságnál a 1 b i r ó i áll. aug. 7-ig. A dévai ügyészségnél alügyészi áll. aug. 7-ig. —- A makói jbságnál díjasjoggyakorn oki áll. aug. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-náI. Hold-utcza -,. szám.