A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 29. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszonharmadik közlemény)

ü JOG. 115 6. •/• a- levélből kitűnik, ;i társasági 100 üzletrészre osztott vagyonból 42/88 rész illetőséggel, tehát a társasági vagyonnak csak nem felerészével bir, a társaságból kizárattassék. Mert a kizáratás indokolásául felhozott körülmények a budapesti kit. ítélő tábla által elrendelt bizonyítási eljárás által nemcsak nem bizonyitl attak, sőt részben megcáfoltattak; ugyanis a bányatelep állapotának megvizsgálása végett tartott birói szemle eredményeként a szakértők alperesek álláspontja ellenében egyhangúlag kijelentették, hogy a vállalat helyes technikai elvekre van fektetve; hogy felperes kezelése a bányatörvény szempontjából vagy műszaki szempontból kifogástalan s a felperes által megrendelt kazánok szerkezete és azok kezelése a célnak megfelelő volt; a F. József és S Edu árd tanuk vallomásából továbbá kitűnik, hogy eme kazánokat felperes T. Józseffel együtt rendelte meg s vele beszélte meg, hogy ezek miként lennének construálandók ; hogy tehát ennek állítólagos hiányos szerkezete nem pusztán felperesnek számitható be; nem bizonyittatott be továbbá az, hogy felperes használhatlan kenőcsöt készíttetett, sőt K. László és A. |ózsef tanuk vallomásából kitűnik, hogy haszonvehetetlen kenőcsöt 111. r. alperes A. Emil készített; nem bizonyittatott be az sem, hogy felperes a saját részére szükségelt élelmi és egyéb cikkeket a társaságnak számította fel, sőt A. Lajos tanú vallomásából kitűnik, hogy a 13. •/. számlában felsorolt árúkat nem is felperes, hanem 111. r. alperes A. Emil rendelte meg nála és •ezeket a társaság számlájára azért irta, mert ezeket a társaság részére hitelezte. Nem bizonyittatott be az, hogy felperes saját részére a társaság kukoricájával disznókat hizlalt és baromfiakat tenyésztett, sőt D. Péter tanú vallomása szerint felperes sem disznókét nem hizlalt, sem baromfiakat nem tenyésztett, hanem ilyeneket házi szükségletre darabonkint vett. Nem bizonyittatott be az sem, hogy felperes saját részére bérelt földeket s a haszonbért a társaságnak számította fel. Nem bizonvittatott be, hogy felperes alpereseket a vállalat jövedelmezősége ;ránt megtévesztette, sőt M. Rezső és T. József tanuk vallomásából kitűnik, hogy felperes csak kísérletet kívánt tenni, kijelentvén azt, hogy a vállalatnak meglehet, hogy szép eredménye lesz, de az is lehet, hogy egész befektetésük veszendőbe mehet. Nem bizonyittatott be az, hogy felperes megtiltotta volna azt, hogy alperesek a gyártelep üzlethelyiségeibe bebocsáttassanak s a gyártelepen őrzött iratokba betekintést s a gyártásra nézve felvilágosítást nyerhessenek ; nem bizonyittatott végre az, hogy a társaság végleges megalakulását s bej egyeztetését felperes akadályozta, sőt az N) a. jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a társaság végleges megalakulását épen felperes sürgette azért, hogy a vállalat jövedelmezővé tétele végett idegen töke bevonathassék; H. Károly vallomásából pedig kitűnik, hogy végleges szerződés s illetve a bejegyzési kérvény aláirása azon mult, mert a felek nem tudtak megegyezni abban, hogy a betéti társaságnak kik legyenek beltagjai és kültagjai ? Az, hogy a felperes által alperesek rendelkezésére bocsátott lb82. és 1883. évi pénztári könyvek, 1884. évi heti liszták és a 3. L) és 'á. M) a. okmányok alapján, az eredeti számadási mellékletek nélkül kereskedelmi könyveket berendezni nem leheteti, a meghallgatott szakértők egyhangú véleményével bizonyítva van ugyan, de e körülmény sem szolgálhatna okul a felperes kizáratására azért, mert az, hogy az eredeti számadási mellékletek betekintését megengedte, a 15. '/. a. levélből kitűnik, azok beküldését pedig az elszámolásig a közte és alperesek közt fenforgó bizalmatlanság folytán alaposan megtagadhatta. Az, hogy felperes hatásköréhez nem tartozó eladásokat is tett, felperes beismeri ugyan, de kizáratására elégséges okul ez sem szolgálhatna ; mert a 3. P) alatti levéllel igazolt az a körülmény, hogy alperesek a pénzküldést megtagadták, a gyárüzlet pedig pénz nélkül folytatható nem volt, indokolttá tette; hogy pedig felperes az általa eszközölt eladásokról és bevételekről időközben I. és II. r. alperessel, mint a keresk. üzletvezetőség tagjaival el is számolt, ezt I. és II. r. alperes az észrevételezési tárgyalás során beismerték stb. A budapesti kir. ítélő tábla ,1888. évi okt. 10. 7,557 sz. a.): Az első bíróság Ítéletét helybenhagyja annak indokai alapján és azért, mert L. Istvánnak és L. Emilnek, bár az észrevételezési tárgyaláson, de Ítélet hozatala előtt tett az a nyilatkozata, hogy a társaság feloszlatását önmaguk is célirányosnak látják s felperes kereseti kérelméhez hozzájárulnak, birói figyelembe veendő volt; mert ebből folyólag helyesen mondotta ki nz első bíróság, hogy a védekezés álláspontján egyedül maradott III. r. alperes kérelme folytán a társaság 42/88. részéig érdekelt felperes kizárása el nem rendelhető ; és mert a per során nem bizonyittatott oly körülmény, mely miatt felperes a felszámolási tiszttől elzárható volna, annál kevésbé, mert a III. r. alperesnek az az érvelése, hogy felperest a felszámolási tisztségre a számadások be nem nyújtása teszi alkalmatlanná, most már nem áll, a mennyiben I L. Istvánnak és L. Emilnek utólagos beismerése szerint felperes nekik számadásait már átadta stb. A m. kir. Curia (l88í). május 1. 185./v. sz.) Mindkét alsóbb bírósági ítéletnek részben megváltoztatása mellett felperes azon kereseti kérelmével, hogy a társaság leiszámolójául ő és a bíróság által kinevezendő felszámoló rendeltessék ki és alperesek ennek tűrésére köteleztessenek, elutasittatik ; ehhez képest amásodbiróságnak azon intézkedése, mely szerint alperesek utasíttattak, hogy részükről egy felszámolót hozzanak javaslatba, mert különben ez hivatalból fog részükre kineveztetni; felperes pedig arra köteleztetett, hogy a felszámoló kineveztetése után a felszámolási céget s a saját, valamint a kinevezendő felszámoló cégjegyzési aláirását a kir. törvényszéknél jegyeztesse be, hatályon kívül helyeztetik. Egyebekben a másodbiróságnak Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperest azon kereseti kérelmével, hogy a feloszlatottnak kimondott társaság felszámolójául ö és a biróság által kinevezendő felszámoló rendeltessék ki és alperesek ennek tűrésére köteleztessenek, el kellett utasítani azért, mert a ker. törv. 168. §-a szerinti felszámolóknak kirendelése a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kívüli eljárás tárgyában kibocsátott ig. min. rendelet 43. §. a) pontjának határozott intézkedése szerint a peren kivü'i eljárásra tartozik, a mennyiben az e tárgyban peren kivül hozott első bírósági végzés ellen a felfolyamodás ki van zárva; a másodbirósági Ítéletnek azon intézkedése, mely szerint alperesek egy felszámolónak részükről is javaslatba hozatalára azzal utasíttattak, hogy különben a felszámoló részükre hivatalból fog | kirendeltetni, csak felperes egyik felszámolóul kirendelésének lévén következménye, felperes keresete ezen részének elutasítása folytán azon intézkedést a felszámolási cég bejegyzésének elrendelésével együtt hatályon kivül kellett helyezni. Egyebekben a II. bíróságnak ítéletét helyben kellett hagyni, a társaság feloszlatásának kimondására nézve az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva; az alperesi viszonkeresetre nézve nézve pedig azért: mert alpereseknek azon viszonkereseti kérelme, hogy felperes a társaságból kizárassék, I. és II. r. alperesek a tanúvallomások feletti észrevételezés alkalmával tett nyilatkozata folytán a ker. törv. 103. §-ához képest, mely szerint valamely tag kizárását a biróság csak a többi tagok egyetértő indítványára mondhatja ki, tárgytalanná vált, és mert III. r. alperesnek azon kifogása, hogy felperes a társaságnak kültagja lett volna és mint | ilyen, a társaság feloszlatására nézve kereseti joggal nem birna, az A) alatti szerződésben, a melynek alapján létesült társaságnak feloszlatása mondatott ki, alapját nem találja stb. Bün-ügyekben. A róm. katli. plébános az egyházi alapokat és alapitrányokat egyházi felsöbbsége által nyert megbízás folytán kezeli; azoknak elsikkasztása miatt tehiít nem hivatalból és nem az illető ketrynr. hanem csak az egyházi felsőbbség i miit van va alapján Indítható | meg a bűnvádi eljárás. (Btk. 343., 355. és 358. §.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. törvényszék Ítéletének nem felebbezett részét érintetlenül hagyja; felebbezett részét pedig S megváltoztatja és B. István vádlottat a btk. 355. §-ába ütköző s a 356. ij-a szerint minősülő sikkasztás bűntettében mondja ki bűnösnek s e miatt a btk. 358. §-a alapján az itélet jogerőre emelkedésétől számítandó három évi börtönre s hat évi tartamban hivatalvesztésre s politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéli. Indokok: S. Kálmán, S. Pál és érdektársai, mint a sz. róm. kath. egyház hivei s első helyen nevezett ugy is, mint a három kegyúr egyike, bűnvádi feljelentésükben azt állították, hogy B. István ottani plébános kezelésére bizott templompénzekböl 1,800 frtot elsikkasztott. A feljelentett tényállás részleteinek kiderítése s jelesül a szóban forgó pénzek jogi természetének megállapítása céljából elrendelt előnyomozás során B. István beismerésével egyértelmüleg megállapittatott, hogy vádlott a sz. anyaegyház I s az alattas íiókegyházak pénztárait, mint plébános hivatalánál fogva kezelte; hogy eme pénztárak értékei templom, kereszt- és misealapitványokat képeztek; hogy emez alapítványok tételeiből, I a melyekhez csakis egyházi főhatóságának, tehát a megyés püspök-