A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 28. szám - Ki jogosult a megtámadási pert megszüntetni?

244 A JOG. egyetlen aljegyzőnk is időközben más helyre lőn kinevezve, tehát ngy e helyeken, mint nálunk is régebben köztudomásúvá vált dolog lett az, hogy van ugyan Kun-Halason kir. járásbiróság, de annak vezetése és működése nem lehet más, mint nyomorúságos. Es mégis mit tettek az intézők mindeme bajck orvoslására s a jogkereső közönség megnyugtatására? Azt, hogy a különben is megterhelt dunavecsei kir. járásbíróságtól az albirót ide rendelték kisegítőnek és vezetőnek, ki is egy hónap óta az ezideig már mintegy ötezerre menő '-'/lo-ed részben elintézésre váró ügycsomók kö/.ött egyesegyedül eléggé érthető lehangoltsággal osztja az igazságot, a hogyan tudja és a hogyan lehet s még mellé, ha a szükség ugy kivánja, végzi a közjegyző teendőit is, mivel az is köztudomású, hogy a halasi kir. közjegyzői állás 3 hónap óta ide-oda utazó helyettessel volt betöltve, többször pedig, mint most is, üresen áll. A járásbirói állás, dacára, hogy az erre meghirdetett pályázat május hó 9-én lejárt, még ma is korainak látszik oda fent betöltendőnek ; az aljegyző ugyan már május hó 23-án kineveztetett, de az is annak kijelentésével presentálta magát, hogy egy havi f egyvergvakorlatra be kell neki vonulnia ; így marad a régi állapot s ugy látszik, nem is akarnak rajta egyhamar segíteni. Hogy pedig ilyen körülmények között hova fejlődik a restantia s nem-e méltán kóborog-e a jogkereső közönség több heteken, sőt hónapon át elintézetlenül hevert kielégítési, sőt biztosítási végrehajtási, árverési, sőt kiutalványozási kérvényének pihenése felett, annak elbírálását a nagyközönség s köztük a jogászvilág bölcs Ítéletére bízzák ezennel a halasiak. Aliquis. II. A kolozsvári törvényszék s a pprts. 37. §-a. Az 1868 : EIV. t.-c. 37. §-a rendeli: »Az örökösödési perben, arra való tekintet nélkül : vájjon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végrendelet jogcímén nyugszik és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e az irányozva, azon törvényszék és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik — a pprts. 562. §-a szerint még akkor is, a mikor az örökhagyó javai különböző területen léteznek — azon birtok-biróság itél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt.« A törvény e szavaiba bizva, egy a kolozsvári kir. törvényszék területén lakott 3 Kolozsvárt elhalt örökhagyó által tett végrendelet alapján a végrendeletben megjelölt ingatlan kiadása iránt a kolozsvári kir. törvényszékhez 3,013/889. polg. szám alá rendes keresetet adtam be, melyet még azon körülmény is támogatott, hogy a jelzett ingatlan »kötelesrésznek pénzbeli kielégítése helyet t« hagyatván, tekintve, hogy az osztr. ptkv. szerint a kötelesrész készpénzben elégítendő ki, e köteles rész iránti per az örökhagyó személyes bírósága előtt teendő folyamatba és P. L. kir. tszéki előadó ur lefőzött s keresetemmel elutasított, mert. — úgymond — a kereseti ingatlan és a perelt személyek nem a kolozsvári kir. törvényszék területén vannak. Most már kíváncsian várom: mit mond a — másik törvényszék ?! Ocsvai Árpád, ügyvéd Lugosin. Irodalom. Az államtudományok kézi szótára. (Handwörterbuch der Staatswissenschaften. Herausgegeben von Prof. Dr. J. Conrad, Prof. Dr. L. Elster, Prof. Dr. W. Lexis und Prof. Dr. Edgár Loening. Jena. Verlag von Gustav Fischer.) 1. füz. 1889. A gazdasági és társadalmi kérdések napról-napra fontosabbak, de egyúttal kiterjedtebbekké és bonyolultabbakká is lesznek. Azokban az eligazodás mindinkább nehezebbé válik. Altalános tehát a szükség érzete oly munkálat után, mely könnyen kezelhető, áttekinthető és mégis nagyban és egészben tájékoztató alakban fölvilágosítást adjon annak, ki egyik vagy másik kérdés mai állását megismerni akarja. Ezt csak az úgynevezett szótár alakban való tárgyalás adja meg. Ez nálunk az egyes tudományokra nézve teljesen szokatlan, kivéve az általános természetű encyclopadiákat. Más országokban rég otthonos. A címben megnevezett nagyszabású munka is ezt célozza az államtudományokra nézve, e fogalmat a legtágabb értelemben véve. A szerkesztők nevei mind elsőrangú tekintélyek, mi biztosíték a munka sikerülte iránt. A munka 10 ívnyi terjedelmű füzetekben fog megjelenni. A füzet ára 3 márka. Az eddigi füzetben betüsoros rendben tárgyalt cikkek mind elsőrangú tudósok tollából kerültek ki. A részvény és részvénybetéti társaságok mérlegei. (Die Bilanzen der Aktiengesellschaften und der Kommanditgescllschaften auf Aktién von H W. Simon, Berlin und Leipzig. J. Guttentag. 1886.) A mérleg jelentősége a kereskedelmi ós büntetőjog terén sokféle. Azon elvek ismerete, melyek a jog szempontjából mérvadók a mérlegek elkészítése, azoknak megítélése körül a gyakorlati jogászra fontosak. Szerző egy történeti visszapillantás után a kereskedelmi mérleg természetének ismertetésére tér át és az azt uralgó elvek alkalmazására a részvénytársaságok szempontjából. Igen érdekesek és tanulságosak azon részei a muukácskának, melyek a mérleg tételeinek remészetére és különösen a vagyoni értékek érték megállapítására vonatkoznak. Számos, a gyakorlatban elharapódzott tévedésre figyelmeztet szerző és élés boncolgatása igen tanulságos újjmutatásokat nyújt. A biztositási csalás. (Der Versicherungsbetrug im R. Str. G. B. unter Berücksichtigung der wichtigsten auslándischen Geseigebungen dargestellt. Irta: H. v. Spesshardt. Marburg. E 1 v e r t) Szerző ezen érdekes joganyagot 3 fejezetben tárgyalja. I. bevezetés és történelmi áttekintés; II. dogmatikai rész, vonatkozássala ném. bir. bünt. törv. 265. §-ára ; III. ezen szakasz kritikai méltatása. Egy »függelék«-ben azutá í ismerteti a külföldi ide vágó törvényhozást. Ez irányban 2 csoportot különböztet meg: 1. azon állomokat, melyekben a biztositási csalás önálló bűntény (Magyarország, New-York, Németalföld, osztr. javasl. 1887. Svéd-, Orosz-, Dán- és Angolország); 2. azon államokat, melyek ezen csalást csak minősített csalásnak tekintik és a csalás általános fogalmai alá vonják (Franciaország, Luxenburg, Belgium, Török-, Görög-, Olasz-, Spanyolország, Norvégia és Portugál, valamint a svájci kantonok.) A magyarországi legfőbb Ítélőszék jogszolgáltatása az új büntető törvénykönyvek életbeléptetése óta (Die Judicatur des obersten Gerichtshofes in Ungarn seit dem Inslebentreten des neuen Strafgesetzbuches) címe egy 10 oldalra terjedő kis dolgozatnak, mely dr. B a u m g a r t e n Izidor budapesti alügyésznek és ismert jogi irónak tollából eredetileg »Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft« folyóiratban és most különlenyomatban is megjelent. Szerző a legfőbb ítélőszék bűnügyi teljes ülési döntvényeiben kifejezésre jutó jogszolgáltatását ismerteti és habár különösen a nálunk még szervezetlen bűnvádi eljárás terén szükségesnek tartja, nagyban egészben a döntvények által való oly módoni jogfejlesztést, hogy azok az alsó bíróságokra kötelezők legyenek, károsnak tartja a judicaturára. Kiemeli C s e m e g i Károly hervadhatlan érdemeit a büntetőjog-tudomány és jogszolgáltatás terén és azután az egyes döntvényeket ismerteti. Mi megvalljuk, ezt igen szűk alapnak tartjuk. A legfőbb Ítélőszék jogszolgáltatását bizonyos bűncselekedetek és a bűnvádi eljárás egyes intézményei tekintetében a legfőbb itélőszéknek ezek iránt megállapodott és Ítéleteiben általában kifejezésre jutott nézeteiből kellett volna magyarázni. Pedig ez irányban számos ítélet áll rendelkezésre. Külön-en köszönettel tartozunk mégis szerzőnek, hogy oly tekintélyes külföldi szaklapban ismertetés tárgyává tette hazai jogszolgáltatásunk egy részét. Bekiildetett: A cs. kir. legfőbb ítélőszék jogszolgáltatása. (Die Rechtssprechung des k. k. obersten Gerichsthofes in Civil-, Handels-, Wechsel-, Marken-, Musterschütz- und Privilegiensachen, einschliesslich der Advocaten- und Notariatordnung etc. Herausgeber: Dr. Emil L ink8, Hof- und Gerichtsadv., Wien.) Első évfolyam, 16. és 17. füzet, Bécs, Plaut & Cie. kiadása. — A beszélő köntös. Regény Mikszáth Kálmán. Budapest Réva' testvérek kiadása. 1889. Ara 2 frt 40 kr. Vegyesek. A kir. Curia f. évi szeptember hó 13. napján (pénteken) délelőtt 10 órakor az I. polgári tanács termében Daruváry Alajos másodelnök ur, esetleg V é r t e s y Sándor tanácselnök ur elnöklete alatt teljes ülést fog tartani, melyen vita és eldöntés alá fog kerülni a következő kérdés : » Telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása miatt kért törlés elrendelhető-e, ha az előjegyzést nyert hitelező, a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg, az adós ellen fizetés iránti keresetét beadta ?« Előadók: Szabó Albert, a kir. Curia birája; az illető polgári per száma: 5.170/P. 889. Németh Lajos, ugyancsak a kir. Curia birája; az illető polgári per száma: 714/P. 888.