A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 1. szám - Nyilt kérdések és feleletek. 1. [r.] Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? (Kérdés)

A I 0<3. 3 mindazonáltal tekintettel arra, hogy 9,786. v. sz. a. som. váltókeresettel beperesitett Sp. H. örökösei cég soha bejegyezve nem volt, sőt özv. Sp. Henrikné azon ténykedését, mely szerint e céget bejegyeztetni szándékolta, önmaga helyezte hatályon kivül az által, hogy a beszerzett cégiratok tanúsága szerint ezen cé°-et közkereseti társaságkép kívánta bejegyeztetni, melyben önma°ga is egyik beltagként óhajtott kitüntetni, a nélkül azonban, hogy az akkor érvényben levő 1872 : VIII. t.-c. 2. 3-ának és az 1877 : XX. t.-c. 20., 30. és 113. § ai értelmében kimutatta volna, mikép közkereseti társaságra vonatkozó iparjogositvány nyeréséhez, különösen pedig a néhai Sp. Henrik örököseit illetőleg a gyámhatóság a közkereseti társaság alakításába beleegyezését adta volna, de nem igazolta azt sem, hogy az 1872. évi VIII. t.-c. 3., 21. § a értelmében az ügyvezető kirendelése megtörtént és az ugyanazon törvény 24. §-a szerint az iparhatóságnál bejelentetett volna és akként nem mutatta ki, hogy a cégjegyzés végett bejelentett közkereseti társaság, melynek alakitása az 1876. évi XXXVII. törvénycikk 64. §-a szerint szerződést feltételez, a kiskorúakra nézve az 1877. évi XX. t.-c. 20., 30 és 113. §. b) pontja értelmében érvénvesen létrejött, sem azt nem mutatta ki, hogy az általános magánjogi elvek szerint érvényesen létrejött közkereseti társaság mint önálló iparjogositvány gyakorlásához az ipartörvényben előirt feltételeket megszerezte, de a kt. 65. és 67. §-aiban elsorolt rendelkezéseknek sem tett eleget, a nélkül pedig a közkereseti társaság mint ilyen létezőnek nem tekinthető ; s tekintettel arra, hogy jogi személynek, tehát olyannak, mely jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, a kt. 9. §. szerint csak azon cég tekinthető, mely törvényszékileg bejegyeztetett s a be nem jegyzett cég mint ilven jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, hanem az ily cég által szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek nem a céget, mint ilyent, hanem csak a be nem jegyzett cég tagjait illetik. Miből következik, hogy a cég mint ilyen csak akkor vonható perbe, ha be van jegyezve, ellenkező esetben pedig alperesként csak a be nem jegyzett cég tagjai idézhetök; s tekintettel arra, miszerint a sz.-nétueti keresk. s iparbank a 9,786,84. sz. som. végzésnek alapul szolgáló keresetet Sp. Henrik örökösei cég ellen indította, de sem azt, hogy a cég be van-e jegyezve, sem azon személyt, ki, ha alperes bejegyzett cég, a kereset átvételére jogosítva van, sem azon személyeket, kik, ha a cég bejegyezve nincs, mint a be nem jegyzett cég tagjai beidézendők, keresetlevelében meg sem jelelte; végre tekintettel arra, miszerint özv. Sp. Henrik örökösei cég szabálytalanul lett perbe idézve s elmarasztalva, mely szabálytalan elmarasztalás az édes anyjokkal ellentétes érdeket képviselő kiskorúaknak hátrányára nem szolgálhat, sőt az érdekökben kirendelt ügygondnoknak az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. i) pontja alapján joga van a most hivatok törvény 50. §-ában körvonalozott semmiségi keresetet megindítani, ennélfogva felperesi keresetet megítélni s ennek alapján az 1884. évi november 5-én 9,786. sz. a. kelt som. végzést, valamint az erre alapított végrehajtást megsemmisíteni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét, melyet az 1881. LIX. t.-c. 35. §-a alapján özv. Sp. Henrikné másodrendű alperes nevében is felebbezettnek tekint, megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A kt. 10. §-a szerint a cég nem egyéb, mint azon név, mely alatt a kereskedő (akár egyes, akár társasági) üzletét folytatja s melyet aláírásul használ. A kt. 16. §-a minden kereskedőnek kötelességévé teszi ugyan, hogy üzletének megkezdésével egyidejűleg cégét a keresk. cégjegyzékbe bejegyeztesse s meghatározza ezen kötelesség elmulasztásának következményeit is, jelesen, hogy mindaddig, mig a bejegyzés meg nem törten*-, a kereskedő azon jogokban, melyeket a törvén)- a kereskedők részére megállapított, nem részesülhet, de egyúttal határozottan rendeli azt is, hogy elvállalt kötelezettségeiért harmadik személyek irányában a kt. értelmében felelősséggel tartozik, az tehát, hogy a kereskedői cég mint olyan, a bejegyzés megszüDtéig jogilag létezőnek nem tekintethetnék, ama törvény szabad rendelkezéséből nem következtethető. Ellenkezőleg abból, hogv a közkereseti társaság létezése már az üzlet tényleges megkezdésével beáll (kt. 167. §.), következik, hogy az ily ténylegesen működő, bár be nem jegyzett közkereseti társasággal szerződő fél jogait nemcsak a társaság egyes tagjai, hanem a kt. 63. §-a értelmében maga a társaság ellen annak cége, vagyis neve alatt érvényesítheti. Ily helyzetben, tekintve, hogy a perhez csatolt cégiratokból nyilvánvaló, de felperes sem tagadta, hogy néhai Sp. Henriknek örökösei cég alatt özv. Sp. Henrikné cégvezetői jogosultsága mellett az üzletet még a megsemmisíttetni kért 9,786/884. számú sommás végzésnek alapul szolgált váltónak a cég neve alatt történt elfogadása előtt, ténylegesen megkezdették és hogy az e cég alatt folytatott üzlet a 978/84. sz. kereset indításakor is fennállott, bár a cég még bejegyezve nem volt; tekintve ennélfogva, hogy a fentebbiek szerint felperes által gondnokolt kiskorúak azon cég alatt, mely alatt üzletüket folytatták és mely cég alatt a keresetnek alapul szolgált váltó elfogadva lett, perbe törvényszerűen idézhetök voltak és igy bár be nem jegyzett cégük alatt történt perbe idéztetésük által az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. i) pontjába ütköző semmiség elkövetve nem lett, felperest ezen körülményre alapított semmiségi keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: A másodbirósági ítélet a per érdemében megváltoztatik s az első bíróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Jelen perben eldöntés tárgyát első sorban az a kérdés képezi: nyert-e özv. Sp. Henrikné a férje után maradt kiskorú gyermekek tulajdonát képező kereskedői üzlet folytatására, a kiskorúak érdekében eljárni törvény szerint hivatott gyámhatóoágtól az 1877. évi XX. t.-c. 113. §. 13. pontja értelmében cégvezetői jogosultságot. E tekintetben alperesek részéről a 2. és 4. szám alatti gyámhatósági végzésekre és a perhez hivatalból csatolt cégiratokra történik hivatkozás; ezek szerint az özvegy a kereskedői üzletnek Sp. Henrik örökösei cég alatt leendő folytatására gyámhatóságilag felhatalmaztatott ugyan és eme felhatalmazás alapján a cégnek s az özvegy cégvezetői minőségének a keresk. cégjegyzékbe bejegyeztetése folyamatba is tétetett, a nélkül azonban, hogy a cégbejegyzés tényleg megtörtént volna. De a cégbejegyzés a kért alakban törvényesen meg sem történhetett, mert a felhívott gyámhatósági végzések egyikében sem adatott az özvegy részére a kt. 37. §-ában szabatosan körülirt módon cégvezetői meghatalmazás; ugyanis a 2. szám alattiban csak az engedtetett meg neki, hogy a kiskorú gyermekei tulajdonát képező gőzmalom-üzletet elhalt férje címeD a kt. 12. §-a alapján »Sp. Henrik örökösei* cég alatt tovább folytathassa, a 4. sz. alattiban pedig — eme végzés saját szavai szerint — az előbbi (2. sz. a.) végzésben adott jogosultság megadásának célja és irányához képest a cégnek jegyzése, se arra nem jogosíttatott fel, hogy a cégjegyzést cégvezetői minőségben eszközölhesse. Eme végzések tehát e szót »cégvezető«, a mi pedig a kt. idézett 37. §. rendelkezéséhez képest cégvezetői meghatalmazáshoz feltétlenül szükséges, egyáltalán nem tartalmazván, azokban az özvegy részére nem cégvezetői, vagyis a kt. 38. és 39. §-ai értelmében korlátlan és harmadik személyek irányában nem is korlátozható, hanem a végzések helyes értelmezése szerint csakis az üzlet folytatásához okvetlenül szükséges s a gőzmalmi üzlet minőségére való tekintettel elégségesnek is mutatkozott, korlátozható, vagyis kereskedelmi meghatalmazás a kt. 43. §-a értelmében céloz tátott megadatni és megadottnak csakis ez tekintendő. Eme tényállásból nyilvánvaló, hogy az elsőrendű alperes által »Sp. Henrik örökösei« cég ellen a sz.-németii kir. tszék előtt 1884. évi 9,786. sz keresettel 2,800 frt tőke s jár. iránt folyamatba tett s az arra ugyanazon sz. a. hozott som. végzéssel elintézett váltóperben néhai Sp. Henrik kiskorú gyermekei anyjuk, özv. Sp. Henrikné által — kinek a sommás végzés kézbesittetett — törvényesen képviselve nem voltak, mert mint kereskedelmi meghatalmazott — minőnek az anya a fentiek szerint tekintendő — kiskorú gyermekeit, mint a beperelt cég alatt folytatott üzlet tulajdonosait, a kt. 43. §. második bekezdésének rendelkezésénél fogva csak különös felhatalmazás mellett képviselhette volna, ilyennek létezése pedig nem is állíttatott; mint gyám pedig, eltekintve attól, hogy e minőségben nem is pereltetett, őket e perben a közte és gyermekei között nyilvánvalóan fenforgó érdekösszeütközésnél fogva az 1877. évi XX. t.-c. 30. §. a) pontja szerint nem képviselhette. Minthogy váltóperben hozott sommás végzés az 1881. évi LX. t.-c. 1. §. a) pontja szerint végrehajtható közokiratot képez és igy hatályára nézve Ítélettel vagy bírói egyezséggel egyenlő: emez indokok alapján helyesen itélt az első bíróság, midőn a jelen semmiségi keresetnek helyt adva, a jogerőre emelkedett som. végzést összes következményeivel együtt a váltóperbe kellőleg megidézve nem volt kiskorúak irányában az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. i) pontja 50. §-a, illetve a váltóeljárás 43. §-a értelmében megsemmisítette. Az érintett sommás végzéssel a többi váltókötelezett is marasztalva lévén : a váltóeljárás 44. § ára alapított kifogás már ez oknál fogva is hatálynélkülinek tekintendő. (1888. ápr. 12. 184. sz. a.)