A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 26. szám - A "tőzsdejáték" jelentősége a magyar bűntető törvénykönyvben (Harmadik közlemény)

Körlevél utján az egyesület más egyleteket és testületeket is szólított fel a csatlakozásra és ez által ezen kérvény erkölcsi támogatására. Azonban ugy a kereskedelmi világ, valamint a gazdasági körök leghivatottabb képviselői részéről nem részesült ez< n repraesentatió támogatásban és azon egész egyszerűen napirendre tértek felette. A budapesti kereskedelmi és iparkamara erre irányuló szakértői határozatának főbb indokait a következőkben közlöm a kérdés fontossága miitt: »A z annyira ócsárolt határidő üzlet — úgymond az emiitett kamara — nem puszta játék, mint a sopron megyei gazdasági egyesület hiszi. A határidőüzlet a modern forgalmi viszonyoknak követelménye és nélküle nagykereskedés nem is képzelhető. És hogy az utóbbi évtizedekben Európa nyugoti államaiban oly mérveket öltött, ez főleg a jogbiztonság megszilárdulásának köszönhető. Hazánkban is, a lefolyt husz év alatt odajutottunk, hogy üzlet tárgyát képezheti nem pusztán a rögtön tényleg átadott árú, hanem a későbbi időben beváltandó, megbízhatónak tekintett szállítási Ígéret is. Magától értetődik, hogy az az árú, mely egyideig határidőre szóló kötés alakjában van forgalomban, sűrűbben képezheti a d á s-v e v é s tárgyát, mint a kész árú. Néhány évtized előtt hónapokig maradhatott egy kézben v a 1 a melygabonakészlet, míg gazdát cserélt, míg ma, a szükségletek és viszonyok változásához képest naponként, sőt óránként járhat kézről-kézre. Abból, hogy ugyanazon gabonamennyiség — új meg új kötlevelek kiállítása által sűrűbben cserél gazdát, a sopronmegyei gazdasági egyesület azt következteti, hogy a határidöüzlet óriási mi nnyiségekkel árasztja el az országot. Nem jogosult a sopronmegyei gazdasági egyesületnek az az állítása sem, hogy a határidőüzleti müveletek lenyomják az árakat. Hisz 1864 ben, mikor nálunk a határidő üzletet jóformán csak hirből ismerték 6 frt, 186ő-b e n átlag 6 frt 50 k r., 1866-b an tavaszkor szintén csak 6 frt 50 kr. volt a búza ára, mely árak alacsonyabbak, mint azok, melyek a határidőüzlet mellett fejlődtek. A z 1^87-i ki jó termésű évben a határidőüzlet előnyöket biztosított a termést helyesen megítélő termelők részére, a kik júniusban és júliusban termésük egy részét jóval drágábban tudták eladni, mintsem az aratás után tehették volna. A gazdaságával foglalkozó termelő máskor is jó hasznát veheti a határidöüzletnek, p. o. a téli hónapokban, mikor a rossz utak miatt nem bir a piachoz férni, az árak kedvező constellatioját fel tudja használni; bizományi cégek utján »határidőre« adhatja el a készletét jobb áron, mint ha be kellene várnia az időpontot, a mikor tényleg átadhatja. Megengedjük, hogy egyesek visszaélnek, mint a hogy az minden intézményuél megtörténik. Az emiitett feliratnak még egy helytelen állítását kívánjuk kiemelni és ez az, hogy csak a tőzsde székhelyén bejegyzett cégek, tehát első sorban a tőzsde intéző körei vannak feljogosítva ilyen határidő kötvényeket kiadni tetszés szerinti mennyiségben. Hiszen köztudomású, hogy a legkülönbözőbb társadalmi állásúak, főkép a termelők is, termésük mérve szerint, évről-évre kiadnak és aláírnak ilyen kötvényeket. Joga van erre mindenkinek, a ki a szállítási Ígérvényére vevőt tud találni, korántsem előjoga az egyes fővárosi vagy vidéki cégeknek. A gabona-határidőüzletben, mint minden más intézménynél, észlelünk kinövéseket. A lefolyt évben csak magában Sopron városában közel egy milliót vesztettek a határidőüzleti kötéseken. Nyilván rosszul voltak az illetők tájékozva a nemzetköz termelési viszonyok felől. Ellenben vannak más magyai vidékek, a hol józanabbul számítottak és mir liókat nyertek a határidőüzlet által. De a Sopronban vesztett millió ép oly keveset bizonyít a határidőüzlet jogosultsága ellen, mint a hogy a másutt nyert milliók nem teszik jogosulttá a túlságos üzérkedést, a munka és fáradság nélkül való gazdagodás vágyát. A gabona-határidőüzlet, a gabonatőzsde fontos intézmények, melyek előmozdítják az ország termékeinek előnyösebb értékesi tését. Helytelen azokat a gazdaközönségre nézve veszélyesekül feltüntetni.« A felhozottak alapján a budapesti kereskedelmi és iparkamara a sopronmegyei gazdasági egyesület fenti feliratát nem JOG i-n pártolta és felette napirendre tér. (Lásd »Nemzet« 1888. évf. febr. 15. reggeli kiadásának mellékletét.) Nyilt kérdések és feleletek. i. A btk. 2S4 §-a szerinti gyermekülés bűntette hivatalból felülvizsgálandó-e vagy sem ? E becses lapok 10-ik számában felvetettem a fenti kérdést, részemről kijelentve, hogy nemlegesen válaszolok, indokaimat azonban csak a jövő számok egyikében adandóm. A felvetett kérdésre csak is dr. Glücksthal Adolf ügyvéd ur volt sziveSj válaszolni és bár igenleges válaszának indokai meg nem győztek, még is őszintén bevallom, hogy kiváló juridicus éllel construált érvelései, igaz hogy percekre, de még is habozásba ejtettek. Időközben egy concret esetben, még pedig épen abban, mely kérdésem felvetésére alkalmul szolgált, a kir. tábla is megadta válaszát, a mennyiben a hivatalból felterjesztett ügyi t, az első bírósági ítéletet helyben hagyva, hivatalból felülvizsgálta. A kir. tábla, bár a kérdéses ügyet hivatalból felülvizsgálta, még sem oldotta meg a controversiát, hisz felső bíróságaink ha valamely ügyet hivatalból is felülvizsgálnak, ezt az ítélet bevezetésében mindig és elmaradhatatlanul kiteszik, már pedig számos felsőbb bírósági ítéletet közölhetnék, melyekben a gyermekülést hivatalból felül nem vizsgálták. Nem vonom kétségbe, hogy a mennyiben a Curiának a hivatalbóli felülvizsgálást tárgyazó döntvényét akár verbale, akár nyelvészetileg interpretáljuk, mi kétséget sem szenvedhet az, hogy a gyermekülés. igen is hivatalból felülvizsgálandó, hisz a gyermekölés nem erimen sui generis, nem vétségnek minősített cselekmény, hanem az emberi élet ellen elkövetett oly büntetendő cselekmény, melynek legcardinalisabb elemét ép a szándékosság képezi, azonban ha megfontolom, hogy in illo tempore mi volt a hivatalbóli felterjesztésnek legisratioja, tudniillik az alsóbb és felsőbb biró között úton-nyomon kivívott antagonismus, az alsóbb bíróságok és a kir. ügyészség intézménye iránti bizalmatlanság, hogy a kérdéses döntvény a btk.-ek életbeléptetése utáni első évben keletkezett, a mikor még a hivatalbóli felülvizsgálásnak lehetett még némi ratiója, hogy ma azonban, a mikor első bíróságaink is a megbízhatóság tűzpróbáját már fényesen kiállották, btk.-ink eszmei és vezérelvei, húsunkba vérünkbe már is átmentek, a mikor a kir, ügyészség intézménye jogszolgáltatási szervezetünkben oly általánosan hangoztatott kitűnő elismerést kivívott, ugy hogy ma már az államnak a büntető jogszolgáltatás körüli érdekeinek kizárólagos képviseletét nyugodtan lehet a kir. ügyészségekre bizni és legkevésbé sem szükséges, hogy vele bármely más hatóság concurráljon, akkor legalább az én nézetem szerint a hivatalból felülvizsgálandó ügyek körét mindinkább szűkebbre kell szorítanunk, már csak azért is, mert köztapasztalás szerint a hivatalbóli felülvizsgálás végső eredményeiben rendszerint a reformatio in durio sajnos tüneteit mutatja. A hivatalbóli felülvizsgálat általában oly processualis monstrum, melynek a mult évtizedekben, a mikor még torkig benne voltunk az inquisitorius per bűzös légkörében, még lehetett némi jogosultsága, de ma, a mikor büszkén lengő vitorlákkal evezünk a vádper kikötőjébe, a mikor az accusatorius pernek már ma is uralgó alapelvei oly határozottan elkülönítik az ítélő biró hivatását a közvádló funclióitól, a mikor már általánosan elfogadtuk ama sarkalatos alaptételt, hogy a biró legyen biró, nem pedig inquisitor vagy persecutor, ha lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy felsőbb bíróságaink folyton-folyton mikép egyengetik a jövő perrend u jait, hogy mindazon kifogások, melyek a nyomozó pert tarthatatlanná tették, fokozott mérvben sújtják a hivatalbóli felülvizsgálásnak elnevezett processualis anomahat is, akkor azt hiszem, mindinkább azon kell lennünk, hogy ezen abnormitást mindinkább szűkebb körre szorítsuk, lassan lassan kiszorítsuk. Hol van mai napság azon modern gondolkozású jogász, ki a hivatalbóli felülvizsgálás mellett felszólalna, micsoda logica van abban, hogy a gyermekölés eseteinek tömege szaporítsa felsőbb bíráink bokros teendőit akkor, a mikor a sokkal súlyosabb büntetéssel sújtott, pénzhamisítás, rablás, gyújtogatás, erőszakos nemi közösülés stb. esetei hivatalból fel nem terjesztetnek ? ugy hiszem semmi! Dr. Radányi Ernő, kir. törvényszéki biró Újvidéken.