A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 25. szám - Biztosításilag lefoglalt ingókat kell-e újból lefoglalni, ha ugyanazokra a kielégítési végrehajtás szándékoltatik vezettetni?

220 A JOG. képesek megbírálni, ha vájjon a földjeik helyesen lettek-e osztályozva és becsülve s ha vájjon nem kell-e egyik-másik földrészlet miatt reklamálniok ? Igaz, hogy valaki azt kérdhetné, hogy szabad-e nekem a lennebb leirt módon eljárnom, mikor azt sem a törvény, sem az utasítás elö nem irja ! Nem irja elö, de nem is zárja ki. És én azt hiszem, hogy az íigybuzgó eljáró bíró mindazt megteheti, a mit legjobb belátása szerint az ügy érdekében szükségesnek és előnyösnek tart, ha egyszer az sem törvénybe, sem valamely rendeletbe nem ütközik. Az általam fönnebb vázolt óvatos eljárás az osztályok és arányszámaik megállapításánál márcsak azért is igen szükséges, mert az osztályoknak helytelen és célszerűtlen felállítása (vagy igen kevés, vagy igen sok), arányszámaik rosz beosztása (igen csekély vagy nagyon nagy ugrások), a becsosztályoknak egymáshoz való helytelen viszonyítása vagyis azok célszerűtlen beosztása (pékiául, ha az első osztályú szántónál, melynek arányszámául például 1000 Dölet tettünk, sokkal értékesebb rétet a második osztályú szántóhoz, melynek arányszáma például 1200 Döl, viszonyítottuk a helyett, hogy az első osztályú rétnek arányszámáúl 800 •ölet tettünk volna, lehetetleníti az igazságos osztályozást és becslést. Az osztályok és mintaföldek felállítása annyira fontos dolog és következményeiben oly messze kihatású, miszerint azt elhamarkodni valóságos bűn. Megfoghatatlan, hogy épen itt nem nyújtott a törvény módot arra, hogy a felek talán nagyon is alapos és helyes felszólalásaik által az elkövetett hiba helyrehozassék. Mielőtt az egyes földrészletek osztályozását és becslését megkezdettem volna: fölkértem a szakértőket, hogy mindegyikük irja le magának az osztályok összeállítását és a mintaföldeket könyvecskéjébe s hordja azt mindig magával, hogy folytonosan kéznél lehessen. Az egyes földrészletek osztályozása és becslése szigorú lelkiismeretességet és alaposságot igényel. Rá kell lépnünk minden földrészletre és látnunk kell annak mindkét végét és közepét egyaránt, mert máskép könnyen, még pedig nagyot hibázhatunk. Hányszor volt arra esetem, hogy például a szakértők a félkör alakban terjedő földek egyik végén haladva egy osztályt, például »s z á n t ó harmadot« állapítottak meg s mikor felhívásomra azt a fóldet végig megjárták, a közepén már más, a túlsó végén ismét más osztályt és pedig néha egészen más mivelési nemet is állapítottak meg. Az eljáró bírónak nagyon kell ügyelnie az eljárás szabályszerű menetére. Ne engedje meg a világért sem azt, hogy a szakértők távolból, vagy épen a szobából becsüljenek. Régente, a mikor még more pátrio ment minden, megtörtént, hogy a szakértők letelepedtek egy dombra vagy hegytetőre s onnan osztályoztak és becsülték a látókörükbe eső földeket s aztán — biberunt magnum áldomás. El is végezték aztán ily módon két-három nap alatt mindazt, a mit mi most 2—3 hét alatt naponkint 10—12 órai megerőltető munka mellett is alig tudunk elvégezni. Csakhogy a míg a régi eljárás mellett s legtöbbször épen a miatt, most is vannak 20—30 éves perek, melyeket tönkrement birtokosság és elszegényedett nép keserves kínnal folytatnak: addig a mostani hosszabb, de alapos eljárás mellett — feltéve, hogy eljáró biró és működő mérnök törvényszerűen járnak el és kifogástalanul viselkednek— 2 — 5 év alatt általános megelégedésre lehet a tagosításokat befejezni. így például az én csekélységem Bogácsot 2, Szélkutot, Gogánt, Gogáuváralját és Riomfalvát 3—3 év alatt a mostani eljárás mellett végleg befejezni szerencsés volt. Az egyes földrészletek osztályszámait nem lehet mindjárt künn a helyszínén az eredeti jegyzőkönyvbe s tintával bevezetni; hiszen eső és szél papírral és tintával hamar elbánnának. Én a működő mérnök által előre elkészített bekötött füzetekbe, a melyekben a telekkönyvi helyrajzi számok és a tulajdonosok, illetőleg tényleges birtokosok nevei tintával már előre be lettek irva s a netaláni változtatásokra kellő hely hagyva, szoktam künn a helyszínén irónnal beírni az osztályszámokat s e füzetekből irom be aztán tintával otthon este és reggel vagy esős idő alkalmával nappal az eredeti jegyzőkönyvbe az osztályszámokat. Mindig örvendettem, ha a felek az osztályozás és becslés iránt érdeklődtek és a helyszínére kijöttek ; mert látva az eljárás kifogástalan menetét, mindig megnyugvással tértek haza. Aztán én nem resteltera velők szóba állani, a legutolsó paraszt kérdésére is ép oly készséggel válaszoltam, mint a legelső gazdáéra, megadva mindenkinek a kivánt felvilágosítást. Néhány jó szó és megnyerő szelíd bánásmód igen sokszor többet ér egy csomó paragrafusnál és egy csapat rendőrnél. Az osztályozás és becslés befejeztével az egész munkálat a szakértő bizottság és a felek jelenlétében felolvasandó. Rendes fogás, hogy a jegyzőkönyvet, mely a földtulajdonosok neveit nem tartalmazza, hanem csak a következő rovatokból áll: Telekkvi helyrajzi szám Dülö megnevezése Mívelesi ág Osztály Megjegyzés sebesen olvasva hadarják el, csakhogy minél előbb átessenek a felolvasáson s ne legyen felszólalás (reklamáció); mert a felek a helyrajzi számokból azt, hogy kinek a földjéről van szó, ki nem vehetvén, rendesen hallgatnak s alig akad egy-két ember, a ki kérdezősködnék. Ezt az eljárást én nem tartom helyesnek. Kristálytiszta tükör legyen az eljáró biró jelleme és egész eljárása, hogy mindenki lásson és tudjon mindent, ne legyen homály sehol és semmiben. Tartson a felolvasás inkább három annyi ideig, de tudja meg mindenki biztosan és határozottan azt, hogy minden darabka földje miként lett osztályozva ? Hogyan lett megbecsülve ? Hogy alkalma legyen netaláni sérelmét, kifogásait kellő időben és helyen előadni s a törvény által neki megadott felszólalási jogát érvényesíteni. Előttem a kieszkamotirozott megnyugvásnak nincs semmi becse; mert az csak látszólagos s a végrehajtás után tör aztán ki elemi erővel — az elégedetlenség. Azért én a felolvasást rendesen ugy teljesítettem, hogy minden egyes helyrajzi szám után mindjárt megmondottam a helyszínén vezetett és már fennebb említett bekötött jegyzékből a földtulajdonos, illetőleg tényleges birtokos nevét s csak aztán olvastam tovább a mivelési ág, osztály és megjegyzés rovatokat. A jegyzőkönyvre vett felszólalásokat dűlők szerint kell csoportosítani s csak azután kiszállani a helyszínére. Meg kell tekinteni és egész terjedelmében (mindkét végét és közepét egyaránt) tüzetesen megvizsgálni minden egyes reklamált földet, mielőtt a szakért") bizottság a fölött helybenhagyólag vagy megváltoztatólag határozna. Vegyesek. TjgJ uj humánus egylet. Előkelő, főleg jogászokból álló közönség gyűlt f. hó 18-án délután egybe a budapesti ügyvédi kör helyiségében, hogy egy uj és valóban humánus egylet alapkövét rakja le. Az egylet a t ébolyházból gyógyultan távozó szegény elmebetegek segélyezését tűzi ki céljául. Székács Ferenc törvényszéki elnök, Havass Imre kir. ügyész és Liedemann Károly főv. ügyvéd pendítették meg a szép eszmét, a dr. Niedermann Gyula által a lipótmezei tébolyházban tartott nagyérdekű előadások befejezte után. Az alakuló értekezleten ott voltak többek között : Székács Ferenc, Havass Imre, Liedemann Károly, Fenyvessy Arnold, Papp József, Kálossy József, Kiss József, Gajzágó Manó, Balogh Jenő, dr. Baumgarten Izidor, Bánó József, Lenk Gyula, Brinkmann Antal, Traiber Vince, Székely Ferenc, Kossutányi Géza, Cserna Vince, Szilva Géza, nagyobbára a birói és ügyészi kar tagjai, ott voltak továbbá: Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, dr. Laufenauer Károly egyet, tanár, Szohner Antal, Szacsvay, a nemzeti színház tagja, számos ügyvéd, orvos, hivatalnok stb. Az értekezletet Székács Ferenc nyitotta meg. Örömének ad kifejezést a fölött, hogy oly számosan jelentek meg a nemes cél érdekében. Az értekezlet célja : az egylet megalakításához szükséges előmunkálatok megtétele. Indítványozza, hogy küldessék ki egy több tagból álló bizottság az alapszabályok kidolgozása céljából. Dnnek megtörténte után hivja össze a bizottság a mai értekezlet tagjait, hogy az előterjesztendő alapszabályok tárgyalhatók legyenek. Indítványozza továbbá: mondaná ki az értekezlet, hogy 1. a megalakulandó egylet nem helyi, de országos egylet, azaz nem kizárólag a budapesti orsz. tébolyházhoz van kötve; 2 tagok által fizetendő tagsági díj lehetőleg csekély legyen ; 3. az alapszabályok oly módon dolgoztassanak ki, hogy a vidéken fiók-egyletek alakítása lehetővé váljék. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta ez indítványt azzal, hogy az alakitóbizottság tagjainak fele szakértő legyen, hogy azután a bizottság minden tekintetben tájékozva lehessen. A bizottság tagjai lesznek, elnök : Székács Ferenc, választmányi tagok : Niedermann Gyula, Laufenauer K, Bolyó K., Salgó Jakab, Ajtay Sándor, Grosz Lipót, Székely Ferenc, Baumgarten Izidor, Liedemann Károly, Fenyvessy Ferenc és Kossutányi Géza A bizottság jegyzőjének megválasztották dr. Filó Lajos, mire dr. Laufenauer Károly röviden vázolta, hogy milyen üdvös az a cél, a melyet az alakuló félben levő egylet maga elé tűzött. Az orvosok tudják ezt legjobban, a kik a betegek körül forgolódnak. Felolvassa egy gyógyultan távozott beteg levelét, a melyben hálás köszönetet mond azért az anyagi segélyezésért, a melybvn a tébolyházból való távozása alkalmával részesítették. Az orvosok nevében is köszönetet mond az értekezletnek, mely oly buzgó lelkesedéssel karolta fel az ügyet.