A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 23. szám - Telekkönyvvezetők a fogalmi szakban

Nyolcadik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1889. június 9. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Radolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalásuk a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) \l IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, I MAG1TAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr\ RÉVAI LAJOS. — Dr. ST1LLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre C frt — kr. fél » 3 » — » negyed » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Telekkönyvvezetök u fogalmi szakban. Irta : dr. Imi i n g Konrád, kir. táblai biró Budapesten. — A másod-államtitkár kérdése. — Birtokrendezés hivatalból. Irta . Simon Endre, lőcsei tszéki biró. — Okirathamisítást állapit meg azon cselekmény, mely szerint törvénytelen gyer. mek az anyakönyvbe, mint törvényes vezettetett be. Irta : dr. W e i s z Jakab ügyvéd Trencsénben. —Nyilt kérdések és feleletek. (A közjegyzői gyakorlatból Irta: dr. Rónai János, közjegyzői helyettes Győrölt.) — Ausztria és külföld. (A csödönkivüli kiegyezés törvényes szabályozása Ausztriában és Belgiumban. Irta: dr. Stiller Mór, ügyvéd Budapesten.) — Sérelem. (Telekkönyvi mizéria a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék telekkönyvi hatóságainak eljárásából. Irta : dr. Szacsvay Gyula, kézdivásárhelyi ügyvéd ) — Irodalom (A közigazgatási rendszere. Irta: G r ü n w a 1 d Béla. — A bűnügy statisztikája. Irta : Földes Béla, egyet, tanár Budapesten.) — Vegyelek. — Curiai és táblai értesítések. -- Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbíróság] határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesli Közlöny --bői. (,Csödök. — Pályázatok.) A ,,<Jog Törvénytára" iSSo. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen szamunkhoz mellékeire Veséik a folyó évi igazságiigyministeri rendeletek 5. és 6. ívét (65-96. lap., Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. »Telekkönyvvezetők a fogalmi szakban.« Irta : Dr. IMLING KONRÁD kir. táblai biró Budapesten. E jelszó alatt utolsó időben erős mozgalom indult. Mi legyen a mozgalom célja, ezt a jelszóból ugyan nehéz volna megtudni, mert a »fogalmi szak* a fogalom nélküli szaknak képezné az ellentétjét, ilyet pedig nem, tehát amolyat sem ismerek, legalább nem szeretnék ismerni. De hát az emiitett jelszó alatt közzétett számos nyilatkozatból kitűnik, hogy a cél annak kivívása, hogy a telekkönyvvezetők, vagy legalább ezek közül azok, kik erre alkalmasoknak találtatnak, telekkönyvi ügyeknek önálló, minden további birói felülvizsgálat nélküli elintézésérc felliatalmaztassanak. Némelyek ezt igazságügyministeri rendelet utján vélik keresztül vihetőnek (!), mások ugyan törvényhozási intézkedést tartanak szükségesnek, de ilyennek megtétele szerintük mi nehézséggel sem járna s az igazságszolgáltatásra üdvös hatást gyakorolna. Ha valaki, ugy én vagyok az, ki át van hatva a telekkönyvvezetői állás fontosságától és a ki ennélfogva szívből kivarrja, hogy a telekkönyvvezetők az államhivatalnoki hierarchiában az állásuk fontosságának megfelelő helyet foglalják el s ugyanannak megfelelő díjazásban, valamint képzettségük és munkásságuk arányában előléptetésben részesittessenek. De történjék mindez azon a hatáskörön és működési körön belül, mely a telekkönyvvezetőket igazságügyi s igazságszolgáltatási szervezetünk értelmében megilleti; és ne kívánja senki, hogy egyesek ambitiójának kielégítése végett ezt a szervezetet felforgassuk, megváltoztassuk vagy fejére állítsuk. Mindenek előtt ne feledjük, hogy a telekkönyvi ügyek az 1887 : XXIX. t.-c. életbeléptetés e óta egyesbiróságilag intéztetnek el és hogy ennélfogva nagy helytelenség mai nap > telekkönyvi előadóról«, »a telekkönyvvezetők önálló előadási jogáról« beszélni. Másrészt tán épen a telekkönyvvezetők kívánják legkevésbé azt, hogy a járásbíróságoktól a telekkönyvi hatáskört ismét elvonjuk s ezzel egyedül a törvényszékeket, mint társas bíróságokat ruházzuk fel. Talán annak sem akad pártolója, hogy az 1874: XV. t.-c. előtti állapotra visszatérjünk és a telekkönyvi ügyeket ismét a járásbiró elnöklete alatt két albiróból összeállítandó tanácsülésben intéztessük el; és azt is alig kívánja valaki, hogy teljesen azonos, talán egy kérvényen és egy okiraton alapuló ügyek egyszer egyes biró, máskor meg társas bíróság által, felfolyamodás folytán pedig majd hármas, majd ötös, majd hetes tanácsban elláttassanak a szerint, a mint az ingatlan, melyre a telekkönyvi kérvény vonatkozik, járásbíróságnak vagy törvényszéknek, mint telekkönyvi hatóságnak területén fekszik. Nos hát előbb, az 1874: XV. t.-c. életbeléptetése előtt még értelme s talán jogosultsága is lett volna annak a kívánságnak, hogy a telekkönyvvezetők egy része a telekkönyvi ügyek »előadásával*, szavazási jog nélkül, votum informativummal de v. decisivum nélkül (mit Sitz, aber ohne Stimme) megbizassék. De most, mikor telekkönyvi ügyekben az első fokon csak egyes birák határoznak: a telekkönyvezetőt, ki bármily qualificatióval is bir, az 1883 : I. t.-c. 19. §-a szerint mégis csak kezelési tisztviselő, a telekkönyvi ügyek önálló elintézésére felhatalmazni annyit tenne, mint megsemmisíteni a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: V. t.-c. jelen bírósági szervezetünk alapját képező törvény 2. és 3. §-ainak ama sarkalatos szabályát, mely szerint »a birói hatalom ő felsége a király nevében gyakoroltatik és az ítélő bírákat az igazságügyminrster ellenjegyzése mellett a király nevezi ki.« A birói hatalmat az igazságszolgáltatás egyik részében és pedig főfontosságú részében az igazságügyminister által kinevezett hivatalnokok és természetesen nem ő Felsége a király nevében gyakorolnák, hivatalnokok, kik az 1869 : IV. törvénycikkben meghatározott minősítéssel nem bírnak, vagy a kiknek azzal birniok nem szükséges és a kik a birói önállóság és függetlenség garantiáival sincsenek körülvéve. Azután meg azok, kik a »telekkönyvvezetők a forgalmi szakban«-féle jelszót felállították, csak nem képzelik, hogy tervük megvalósításának esetén telekkönyvi ügyekben a jelenlegi felebbviteli rendszer megmaradhatna ? A kir. itélő táblák csak az elsőfolyamodású bíróságok határozatait tehetik másodbirósági megvizsgálás tárgyává. A telekkönyvvezető által »önállóan« hozott végzéseket körülbelől abba a cathegoriába kellene helyezni, a melybe a végrehajtási eljárás folyamán a kiküldött által hozott s az 1881 : LX. t.-c. 34. és 35. §-ai szerint az első folyamodású bíróságok elintézése alá tartozó előterjesztéssel megtámadható végzések tartoznak. Akármi nevet kapna a telekkönyvvezető végzése elleni jog-