A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - Adalék az országgyűlési képviselők mentelmi jogához

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 21 számához. Budapest, 1889. május 26-án. Köztörvényi ügyekben. Midőn az egyik bíróság valamely jogcselekmény teljesítésére más bíróságot keres meir, ngy a teljesített jogcselekmény! költségek megállapítása is ez utóbbi bíróság hatáskörébe tartozik. (Illetőségi összeütközés.) A in. Uir. Guria (1889. május 2. 3,113. sz.): Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely G. Lajos felperesnek özv. E. Ferenczné alperes ellen 88 frt és jár. iránt folytatott sommás perében a budapesti V. ker. és a székesfehérvári kir. járásbíróság közt keletkezett, a felpereseknek megítélt eskü letételekor felmerült költség megállapítására a budapesti V. ker. kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert az egyes jogcselekmények teljesítése alkalmával felszámított költségek valóságát és mennyiségét alaposan csak az a bíróság bírálhatja meg, mely a jogcselekményt teljesítette s ismeri a viszonyokat és körülményeket. A fenforgó esetben pedig a budapesti V. ker. kir. járásbíróság vette ki megkeresés folytán az esküt a felperestől stb. Harmadfokú határozat illetékesség tárgyában a ptk. 5S. §-nak esetein kívül. * A zombori kir. járásbíróság ^1888. évi augusztus 3-án, 0,044. sz.) : Paul Kálmán ügyvéd által képviselt H. József felperesnek Szilágyi Mór által képviselt G. Mátyás alperes ellen egy forint iránti perében következő végzést hozott: A birói illetőség ellen tett kifogásnak hely adatott s ezen kir. járásbíróságnak, mint kereskedelmi bíróságnak illetékessége leszáílittatik s köteleztetik felperes alperesnek 4 frt perköltséget megfizetni. Felperes munkadíja és költsége saját fele ellenében 6 frt 00 krban, alperesi ügyvédé pedig szintén saját fele ellenében 2 frtban állapittatik meg. Indokok: Alperes tagadásával szemben felperes nem igazolta, hogy a keresetben jelzett, de szabatosan ki nem fejtett jogviszony kereskedelmi ügyletet képez, mert a ker. törv. 223. §-ban foglaltak szerint megalakult szövetkezetnek nem tekinthető és igy a keresk. törv. 62. §. első pontjára való tekintettel a birói illetőséget leszállítani kellett annál inkább, mert a tárgyalási jegyzőkönyvben felperes által hivatkozott kisebb polg. peresügyek bíróságának visszautasító határozata az 1877. XXII. t.-c. 29. §-ának második bekezdésére lévén alapítva, az ugyanazon törvény 41. §-ának 3. pontja jelen esetben nem alkalmazható. A budapesti kir. itélö tábla (1888. szeptember hó 24-én, 6,326. sz. a.) : Az első bíróság végzését megváltoztatja, a zombori kir. járásbíróságot mint keresk. bíróságot ezen per elbírálására illetékesnek mondja ki s ugyanazt további perrenclszeríi eljárásra utasítja és felperes ügyvédje részére 4 frt 30 kr. felebbviteli munkadíjat és költséget állapit meg felperes irányában. I n d o k o k : Felperes követelését a közte és alperes között fennállott szövetkezési viszonyból származtatja; ily viszonyból eredő keresetek pedig a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 6. §-ának 7. pontja értelmében, tekintet nélkül arra, hogy alperes kereskedő-e vagy nem, a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartoznak, a kereseti tényekre vonatkozó alperesi tagadás, mint a per érdemét érintő, a birói hatáskör kérdésére befolyással nem bir, stb. A ni. kir. Ciiria (1889. március 15-én, 57/v. szám alatt): A másodbiróság végzése helyhenhagyatik, de oly értelemben, hogy a zombori kir. járásbíróság mint köztörvényi bíróság mondatik ki ezen per elbírálására illetékesnek; egyúttal alperesi ügyvéd fel* Sajátságos benyomást kelt legfőbb bíróságunknál meghonosodó azon gyakorlat, mely az 1881 : LIX. t.-c. 45. §-ával homlokegyenest ellenkezik. — Ily esetben nézetünk szerint maga a törvény tekintélye a kérdésnek teljes ülésben való eldöntését igényelné, de legalább is annak indokolását, mily jogi alapon határozhatott a Curia az illetékesség tárgyában a törvény világos szövege ellenére? folyaniodási munkadíja és költsége 3 frt 30 krban állapittatik meg saját fele irányában. Indokok: Felperes keresetlevelében nem is állítja, hogy az általa emiitett társaság tagjai írásbeli nyilatkozat alapján léptek a társaságba s hogy az alapszabályok az alakuló közgyűlés által elfogadtattak; sőt azt adja elő, hogy a minden egyes tag által befizetett 1 frt társaságviszony megszűntével levonás nélkül visszaadandó volt; hogy tehát a társaság az egyes taogknak minden vagyoni felelőssége nélkül alakult. Ily társaság a keresk. törvényben körülirt szövetkezetnek minősíthető nem lévén, a felperes és alperes között létrejött megbízás csak megbízásának tartandó és ebből származó követelését felperes, tekintettel az összeg nagyságára, a kisebb polgári peres ügyekre nézve előirt eljárás utjánlett volna köteles érvényesíteni; tekintve azonban, hogy a kérdésben levő jogviszonyból kifolyólag a kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság magát már illetéktelennek kimondotta, ily esetben pedig az 1877. évi XX. t.-c. 41. §-a szerint a rendes birói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az az idézett t.-c. által szabályozott eljárás alá tartozik, el nem utasíthatják, kellett a zombori kir. járásbíróságot, mint köztörvényi bíróságot ez ügyben további eljárásra utasítani. A nő által férje részére kiállított ügyvédi meghatalmazás érvényességéhez közjegyzői okirat nem kivántatik. (1886 : VII. t. c. 21. és 23. S-ok.) A m. kir. Curia : A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kifogásokhoz •/. alá zárt ügyvédi megbízás ellen felperes által a közjegyzői törvény alapján tett kifogás törvényes alappal nem bir ; mert az ügyvédi megbízás az I88ti. évi VII. t.-c. 23. §-ában körülirt meghatalmazások közé nem tartozik, sem az azon törvény 21. §-ának b) pontja és 22. §-a tekintete alá nem esik és igy annak érvényességéhez közjegyzői okirat nem kivántatik. Az ügy érdemében stb. (1889. január 11-én, 1888. évi 1,165. váltószám). Örökhagyó elleni követelés érvényesítése a hagyaték megosztása előtt. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban az elsőbirósági ítéletből elfogadott indokoknál fogva annyival inkább helyhenhagyatik: mert felperes kielégittetését az egész hagyatéki vagyonból kérvén, tartozott volna valamennyi örököst és az özvegyet is, kit özvegyi jogánál fogva a hagyatékból haszonélvezeti jog illet, perbe idézni ; továbbá, mert az örökhagyó tartozásaiért az egyes örökös perbe idézésének csak akkor van helye, ha az örökös örökségét már birtokba vette és a marasztalás egyedül az idézett örökös által birtokba vett örökség erejéig kéretik. (1889. március 5-én, 1888. évi 1,449. váltószám.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Be nem jegyzett kereskedő ellen is megnyitandó a csöd, ha igazoltatik, hogy fizetéseit megszüntette. A csödkérönek nem kell valószínűvé tenni azt, hogy adósának tartozásai annak vagyonát meghaladják. (1881 : XVII. t.-c. 84. és 244. §-ai.) A trencséni kir. törvényszék: M. József bittsei lakos bárhol található ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd a csődtörvény 84. §-a alapján megnyitottnak nyilvánittatik. Indokok: M. József G. F. és fiai cég követelésének valódiságát beismervén, de sem e hitelező követelését nem biztosítván, sem pedig cselekvő és szenvedő vagyoni állapotának kimutatásával fizetési képességét nem igazolván, ellene a csőd elrendelendő volt. Kifogásai figyelembe nem vétethettek, mert a csőd meg-