A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - A vevőnek az áruminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról

184 fl JOG. II. Jogérvényesítő keresetek. A) Dologi keresetek. 1. Az oltalmazott fűlnek a terhelt fél elleni keresete a lekötött dolog kiadása, illetve átengedése iránt (a 8. §. 28. kikczdésében körvonalozott zárkérettel.) 2. Ugyanannak hasonló keresete a harmadik jogszerző ellen. (8, és 11. §.) Az 1. és 2. pont alatti keresetek közelebbi minősítésénél a tilalmi rendelkezés által biztosított jog tartalma és a tilalomellenes elidegenítés miben állása irányadó. Erre való tekintettel megkülömböztetendő : a) A tulajdonképeni tulajdoni kereset (rei vindicatio); b) 2L tulajdoni igényper; <r) a tulajdon kizárólagossága iránti kereset (actio negatoria alienatio eonstitutiva esetében); d) a zálog visszakövetelése iránti birtokkereset (utilis in rem actio ; p. o. végrehajtásilag lefoglalt ingókra vonatkozólag.); e) az örökösödési kereset (petitio haereditatis). 3. Az elidegenítő félnek a harmadik jogszerző ellen az elidegenített dolog visszakövetelése iránt a megfelelő vagyoni ellenérték felajánlása mellett helyt fogható keresete. (8. §. 31. k.)241 B) Személyes keresetek. 1. Az oltalmazott félnek a terhelt tél elleni keresete a revindicatio jogának igénybevétele tárgyában .(U. o. 32. k.) 2. Ugyanannak ugyanaz elleni keresete a lekötött dolog visszaszerzése iránt. (10. §. 4. k.) 3. Ugyananuak a rosszhiszemű terhelt fél (elidegenítő) elleni keresete teljes érdekmegtérités iránt (8. §. 30. és 10. §. 4. kik.) 4. Ugyanannak a jóhiszemű terhelt fél (elidegenítő) elleni gazdagodási keresete. (10. §. 209. jegyz.) 5. Ugyanannak a rosszhiszemű harmadik jogszerző elleni kártérítés iránti keresete. (8. §. 3ü. kik.) 6. Ugyanannak a jóhiszemű jogszerző elleni gazdagodási keresete. (Fentebb 222. jegyzet.) C) Ajogmegállapitó (praejudicialis) keresetek. 1. Az oltalmazott félnek a terhelt fél és a harmadik jogszerző elleni keresete a tilalomellenes elidegenítés érvénytelenségének kimondása iránt. (8. §. 29. k.) 2. Az oltalmazott félnek a harmadik jogszerző elleni kere sete a nyilvánkönyvileg bejegyzett tilalomba ütköző — eredetileg érvénytelen — bekeblezés kitörlése iránt. (U. o. és 11. §. 229. jegyzet.) 15. §. A tilalommal ellentétes jogszerzés védelmére irányzott keresetek. Azok az esetek, a melyekben a tilalom céljába ütköző elidegenítés folytán a tilalom által lekötött dolog tulajdonjoga vagy arra vonatkozólag valamely más dologi jog a harmadik jogszerzőre jogérvényesen átszáll (10. és 11. §.). e helyütt külön felem litést nem igényelnek. Az ily móilon alakult joghelyzetben a harmadik jogszerző - az őt megillető jog tartalmához képest ugyanazon petitorius illetve possessorius kereseteket veheti igénybe, melyek általában a dologi jogok érvényesítésének és védelmének törvényes eszközét képezik. Tárgyunkra vonatkozólag különösen azon személyes keresetek birnak fontossággal, melyek a dologi jogátszállás elmaradása folytán a harmadik jogszerzőt megillető vagyonjogi igények megvalósítására vezetnek. Ezek a következők : 1. Az elidegenítő fél elleni kereset, az elidegenítési szerződésnek a jogosított fél hozzájárulásának kieszközlése általi teljesítése, esetleg teljes érdekmegtérités iránt. (9. §. 196/a. jegyz.) 2 Az elidegenítő fél elleni gazdagodási kereset, az elidegenítési ügyletnek komoly kötelezési szándék hiányábóli felbontása eseteiben. (U o. 197. jegyz. s a hozzátartozó szöveg.) 3. A jóhiszemű harmadik jogszerzőnek a jóhiszemű elidegenítő elleni keresete a szerződésnek (a jogmegszerzés elvének megfelelő) teljesítése, esetleg kártérítés iránt. (U. o. 198. és 199. jegyzet.) 215 244 Randa i. m. 188. 1. Die verausserte Sache kann bei der absoluten Wirkung des Ver. Verbotes selbst vom Veráusserer (der nur ersatzpflichtig ist) vindizirt werden S többe (Handbuch des deutschen Privatrechts. §. 140) szerint az elidegeni öt ez a jog csak jóhiszeműség esetéljen illeti meg. Mi azonban ezen kérdésben a fősúlyt az oltalmazott fél érdekére fektetjük. L. fentebb a 185. jegyzetet s az azzal összefüggő szöveget. 846 Arra nézve, hogy az eladott dologért szavatolni a jóhiszemű eladó is köteles, L. a budapesti kir. ítélőtábla 1886. évi 7,012. és a Curiának 18S6. évi 0,203. sz. ítéletét. (»J o g« 1887. évi 23. sz.) Ezen 4. A jóhiszemű harmadik jogszerzőnek a rosszhiszemű elidegenítő elleni keresete, szerződésteljesítés, esetleg teljes kártérítés iránt. (8. §. b.) 5. A tilalom fennállásáról tudomással biró harmadik jog. szerzőnek a jóhiszemű el degenitö elleni keresete a gazdagodási érték megtérítése iránt (U. o. c.) 6. A tilalom fennállásáról tudomással biró harmadik jogszerzőnek a rosszhiszemű elidegenitő elleni teljesítés, esetleg érdekmegtérités iránti keresete, ha a rosszhiszeműség a polgári jogtalanság körét meg nem haladja. (U. o. d.) 7. Ez utóbbi esetben a jogszerzőnek kivételes gazdagodási keresete. fU. o.) 8. A dolognak a tényleges traditio utáni elperlése folytán a harmadik jogszerzőnek az elidegenitő elleni szavatossági keresete. (A szavatosság általános szabályai szerint.) 9. Visszteher nélküli elidegenítés esetében a jogszerzőnek kivételes keresete az elidegenítő ellen, szerződés teljesítése, esetleg kártérítése iránt. (V. ö. 8. §. 205. jegyz.) 10. A harmadik jogszerzőnek az oltalmazott fél elleni keresete a birtokába jutott, de kiadatni rendelt dologba fektetett beruházások értékének megtérítése iránt.24li A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Irla : dr. DOBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. y (Tizenharmadik közlemény.*) IX. A bizonyítási teher (Onus probandi). A bizonyítás kötelezettségének kérdésére áttérve, mindenekelőtt kiemelcndőnek tartjuk azoa körülményt, hogy a keresk. törv. 345. §-a értelmében a vevő az általa megrendelt árúkat csak akkor tartozik átvenni, ha azok »a szerződésnek, vagy különös megállapodás hiányában a törvényes kellékeknek megfelelnek«. (321. §.) ' Kivétel a fentebbi szabály alól csak a szerződő felek különös megállapodása folytán statuálható. így p. o. ha az árúszállitmányt útközben érhető romlás tekintetében az eladó a jótállást magáról (p. o. ezen kifejezéssel): »Ich sende Ihnen auf Ihre Rechnung und Gefahr stb.«) elhárítja : az esetben a hiányos állapotban megérkezett — de jó állapotban útnak indított — árú-szállítmányt is tartozik a vevő elfogadni, ha ezen hiányt az eladó nem okozta. Ide vonatkozólag a budapesti árú- és érték-tőzsde vagy bíróságának statútumaiban hézagpótló határozatok is foglaltatnak. Az idézett szabályzatok 55. §-a szerint ugyanis »stb., ha a fuvarozásavevő veszélyére történt s az árú v i s m a i o r következtében részben vagy egészben megsérül vagy elvész, ugy az eladó az ezen ekként beállott hiányt pótolni nem tartóz ik«. A keresk. törv. szerint egyébként szabály, hogy bár a v e v ő nem kötelezhető a nem kellő minőségű árú á t v éitéletek szerint a jóhiszemű eladó csak a tényleges kár, nem pedig az elvont haszonnak megtérítésére kötelezhető. 246 Arra nézve, vájjon e követelés csak a szükséges, vagy a hasznos s esetleg a fényűzési költségek megtérítésére terjed-e ki ? a birtoklás jó vagy rosszhiszemütége irányadó. A harmadik jogszerző, mint alperes ezt a követelést viszonkereset utján is érvényesítheti s a megítélt összeg kifizetéséig a dologra nézve törvényes megtartási joggal bir. V. ö. O s z t r. polg. törvkönyv 331. és 332. szakaszai. Szász polg. törvkönyv 312. és 318. szakaszai. E n t w u r f 936 —938. szakaszai. Magyar tervezet: Dologi jog. 118., 119.. 121—123. szakaszai. ') Előző közlemények a »Jog« 1888. évi 15., 18., 20., 22., 26, 31., 38., 43., 50. és 1889. év 7. 13. és 17. számaiban. 1 A keresk. törv. 345. §-a szerint *a vevő az árút, a mennyiben az a szerződésnek vagy különös megállapodás hiányában a törvényes kellékeknek (321. §.) megfelel, átvenni tartozik « Az átvételnek, ha más megállapodás nem történt, vagy helyi szokás mást nem követel, azonnal kell történni A német keresk. törv. 346. §-a ugyanekként rendelkezik, mondván : »Dei K á u f e r ist verpflichtet die VVaare zu e m p f a n g e n, sofern sie vertragsmassig beschaffen ist oder in Ermangelung besonderer Verabredung den gesetzlichen Erfordernissen entspricht. (Art. 335.) Die Empfangnnhme muss s o f o r t ge .ehehen, wenn nicht ein anderes bedungen oder ortsgebrauchlich oder durch die Umstande geboten ist.«