A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 21. szám - A telekkönyvi rendtartás 74. §-a

182 Ü JOG tömeggel szemben. Az 1888. évre készített igazságügyi bud­get kimutatása szerint a fővárosban és vidéken összesen 572 törvényszéki biró van. Hát csakugyan megakadna Magyarország igazságszolgáltatása, ha szükséghez képest 18 birón felüli szám vitetnék fel a táblára ideiglenesen ezen nagy birói testületből? Alig hiszszük. Van továbbá 384 járásbiró. Hát ezek közül nem lehetne-e alkalmazni néhányat, és ideig­lenesen az illető járásbíróság vezetését kitűnőbb albiróra bízni, kit ezen kitüntetés csak nagyobb tevékenységre sarkallana«. (A »Jog« 1888. évi 12. sz.) Jóslatunk csakhamar bekövetkezett. És azért csak meg­elégedésünket fejezhetjük ki, hogy az új igazságügyminiszter egy merész csapással neki megy igazságszolgáltatásunk e szégyenfoltjának. Nem fojhatjuk el azonban aggályunkat a felett, hogy a miniszter, a midőn a vidéki törvényszékektől behívja a táblára az illető kisegítő bírákat, azok helyeit betölteni szán­dékozik. Ez többé nem ideiglenes, hanem valóságos szervezeti intézkedés, melyre semmi szükség sincs, mely költséges, sőt merő pazarlás. Megteremt egy birói töredéket, mely már nem tartozik a törvényszékek kötelékébe és még nem tartozik a kir. tábla szervezetébe. Szóval fölforgatja az eddigi törvényes állapotot. A járásbirák mellőzése is oly intézkedés, melyet sem a járásbirák képesítése, sem elfoglaltsága, sem az igazság szol­gáltatás bármely más érdekével indokolni nem lehet. Mindennek dacára azonban mégis üdvözöljük az új igazságügyminisztert a tettek terén, és várjuk a kis intézkedé­sek után a nagy — refor mokat. (Dr. Stiller Mór. Második igazságiigyminiszteri államtitkár. Szilágyi Dezső által az országgyűlés elé tett előterjesztés szerint egy második igazságügyminiszteri államtitkár kinevezése küszöbön áll. Előterjesztés eddigelé még ö felségének nem tétetett. A választás V a v r i k Béla marosvásárhelyi kir. tábla tanácselnöke, kit kitűnő szónoknak is tartanak és Erdélyi Sándor budapesti kir. táblai tanácselnök közt, ki kitűnő és erélyes adminisztrátor, eddig nem történt. i A telekkönyvi rendtartás 74. §na. Irta: OCSVAT ÁRPÁD köz- és váltó ügyvéd Lúgoson. Köztudomású, miszerint a telekkönyvi intézmény rendeltetése a birtok és talajdonjogi biztonságát s az ezen alapuló közhitelt fentartani. Általánosan elismert igazság, hogy a birtokviszonyok meg­szilárdulásának, a vagyonbiztonságnak, a bel- és külkereskedésnek, a kölcsönös magán- és közhitelnek, sőt a közteherviselési arány helyes megállapításának is főfeltételét minden jól rendezett államban a telekkönyvek képezik, miért is az ezekre vonatkozó intézményt a leghasznosabb, a legjótékonyabb és legfontosabbnak kell tekintenünk mindazok között, melyek az ingatlanokat tárgyazó jogügyek kezelése, tárgyalása és elintézésében változást eszközölnek. És épen a telekkönyveke nagy fontosságát tekintve, egy pillanatig sem tartózkodom kimondani, miszerint az 1855. évi »t e 1 e k könyvi rendtartás« alapján oly telekkönyveket, melyek e kívánalmak­nak megfelelni képesek legyenek, szerkeszteni és vezetni nem lehet; mert mint minden emberi miinek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai, a maga fogyatkozásai, melyek különösen az egymással ellentétben álló §-ok sokaságában nyilvánulnak ; kívá­natos lenue tehát egy új telekkönyvi rendtartás mielőbbi meg­alkotása, mert a sok toldozás-foltozással oda jutm-k, a hova az egykor szegény ember jutott, hogy lábbelijéből végre csak a foltok maradtak meg, vagy a szegény asszony, a ki egyetlen ruháját addig toldta-foltozta, míg eredeti szövetét és színét sem tudta felismerni. Nem lehet ez alkalommal célom a »t elekkönyvi rend­tartás* mind a 175. §-át bonckés alá venni s annak csakis egy — nézetein szerint a telekkönyvi hitelt illetőleg — legnevezetesebb §.át, a 74. §-t kívánom bemutatni, mint olyant, mely jelen szöve­gezésében legkevésbé sem szolgálhat a jelzálogos hitelezők biz­tosítására. A »t elekkönyvi rendtartás« 74. §-a így hangzik: »Mihelyest az örökös az örökösi nyilatkozatot beadta, hitelezői­nek szabadságában áll követeléseiknek a hagyatéki javakra s követelésekrei biztosítását az örökös részérei átadás megtörténte előtt is bekebelezés vagy előj egyzés által eszközölni, a mennyiben arra nézve a többi törvényes kellékek léteznek; de az ilyes biztosítás csak azon fentartással engedtethetik meg, hogy az a hagyaték tárgyalásánál előforduló igé­nyekre nézve sérelmes ne legyen s csak az átadás megtörténtének idejétől fogva lépjen hatályba.« E §. határozottan az örökös hitelezőiről szól s méi;is csak­nem minden magyarázója e §-nak azt az örökhagyó hitelezőire alkalmazza, holott ez téves, mert az örökhagyó hitelezői a telek­könyvi rendtartás 72. §-a szerint a hagyaték ellenében bármikor feltétlenül, megszorítás nélkül érvényesíthetik jogaikat, itt tehát nem a hagyatéki hitelezőkről, hanem az örökös személyes hitelezőiről lehet csak szó, a mit bizonyít a semmitö­széknek 1875. évi december 10-én 17,551. szám alatt hozott döntvénye is, mely szerint »az öröklési nyilatkozat meg­tétele után a hagyatéki ingatlan vagyonra a végrehajtás a telekkönyvi rendtartás 74. §-b a u foglalt megszorítással a hagyaték átadása előtt is elrendelhet ő«, mert ha jelen esetben a hagyatéki hitele­zőkről lenne szó, nem volna szükség az örökösi nyilatkozat meg­tételének bevárására, minthogy a telekkönyvi rendtartás 71. és 72. § ai szerint a bekebelezve lévő örökhagyó ellen hagyatéki gondnok közbenjöttével elhalálozása után is sikerrel felléphetni, s mert jelzálognál nem a személy, hanem az ingatlan képezi a hitel alapját. — Ez az első kétely! . . Tekintve, miszerint a telekkönyvi rendtartás 59. §-ban ha­tározottan ki van mondva, hogy »bekebelezések azok, melyei­minden további igazolás nélkül, előjegyzések pedig, melyek csak utólagos igazolások föltétele alatt eszközlik a nyilvánkönyvi jogoknak, mint ilyeneknek szerzését, átváltozását, vagy megszűntét*, világos, miszerint a 74. §. kétségbe hagy a felett- is, hogy beke­belezést vagy csak előjegyzést kérhet-e a hagyaték át­adása előtt az örökös hitelezője? Ez a második kétely! Minthogy azonban az előjegyzés csak utólagos igazolás feltétele alatt eszközli a nyilvánkönyvi jognak, mint ilyennek szerzését, átválto­zását, vagy megszűntét, s minthogy a 74. §. esetében is a jelzálogos hitelező a hagyatéknak az örökös nevére lett átíratását igazolni köteles, világos, hogy az örökös ellen a hagyaték átadása és átírása előtt csak előjegyzést kérhet. Sok az ellenmondás is a 74. §-ban, így ellentétben állok a 71. §-al is, mely szerint »bekebelezésnek vagy előjegyzésnek csak azon esetben van helye, ha az, a ki ellen valamely jog szerzése, átváltoztatása, vagy megszüntetése kieszközlendő, a kérvény be­nyújtása idejekor, mint a jószág tulajdonosa, vagy mint hitelező bekebelezve vagy előjegyezve van, vagy legalább egyidejűleg be­kebeleztetik avagy előjegyeztetik«, ellentétben áll e §. az 57. t;-al is, mert az adós örökösrésze, hányada oly esetben, midőn ugyanazon ingatlant többen öröklik, előremeg nem határoz­ható, határozatlan jutalékra pedig b jegyzésnek helye nincs! Eltekintve azonban ez ellentétektől, legnagyobb hiánya, árnyoldala a 74. § nak azon intézi--edésben rejlik, mely szerint »az ilyes biztosítás csak azon fentartással em/.-idtethetik meg, hogy az a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre nézve sérelmes ne legyen.« . . Nos, A. csinál 10,< >00 forint adósságot valamely gazdag rokonától öröklendő ingatlanra, azonban ugyanazt még a birói átadás előtt — sőt az adósságcsinálás előtt eladja egy harmadik­nak, kérdem : mikor fog hatályba lépni az A. hitelezői által a ha­gyatékra kieszközölt előjegyzés? .Mert hisz e §-ban világosan ki van mondva, hogy »az csak az örökös nevéreiátirás idejétől lép hatályba« s tekintve, hogy A., mint egyedüli nagykorú örökös az 1868 : LX1V. t.-c. 179. g-a alapján birói beavat­kozás nélkül vette át a hagyatékot, miről a hitelezőknek semmi tudomásuk nem lehet s tekintve, hogy a telekkönyvi rendtartás 73. §-a szerint »az átvevő nyilvánkönyvi bejegyzése közvetlenül az örökhagyó után történi k«, mi biztosítást nyertek A- jelzálogos hitelezői a 74. §. alapján eszközölt előjegyzés által, midőn A. telekkönyvi birtokos soha sem volt? És váljon a

Next

/
Thumbnails
Contents