A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 20. szám - A közbirtokosság (compossessoratus). Negyedik közlemény. 4. [r.]. A közbirtokosság tárgya, alanya és megszünése

fl JOG. 175 terhelttől, ha későbbi vallomása az előbbitől eltér, különösen ha beismerését visszavonja, az eltérés, illetve visszavonás oka mindig megkérdezendő. A közbirtokosság (compossessoratus). Ina: Dr. JANCSO GYÖRGY, kir. curiai tanácsjegyző és egyetemi magántanár V" (Negyedik közlemény.») III. A közbirtokosság tárgya, aránya ez megszűnése. A közbirtokosság tárgya, vagyona állhat: 1. szántóföldekből, 2. rétek és kaszálókból, 3. legelökből, 4. erdők és havasokból, •* 5. futó homokkal elöntött terekből, *s 6. a közös területből egyes közbirtokos által magán hasz nálata alá vett oly földrészekből, melyeket a foglaló kertekké alakított, szőlőkkel beültetett, lakosokkal betelepített, vagy más módon használhatóvá tett, -r'4 7. a közösségre tartozó mindennemű haszonvételből. Ide sorolhatók/"'1' átalán a kisebb haszonvételek, nevezetesen a halászat, malomtartás, italmérés,58 piac és vásártartás joga, valamint a rév-vámjog. 57 A közbirtokossági vagyon eme sokféle alkatelemei tekintetében csak az igényel magyarázatot, hogy miként lehetséges az, miszerint törvényeink értelmében szántóföldek is képezhetnek közbirtokossági vagyont ?—, holott fentebb láttuk, hogy az egész jogintézmény eredetileg akként és az által keletkezett, hogy a közösen birt szántóföldek megosztattak és egyéni birtokokká lettek és igy megszűntek közbirtok lenni. E látszólagos ellentét egyrészt a közbirtokossági jogintézmények keletkezése, másrészt pedig törvényeinknek a közbirtokosság tárgyára vonatkozó rendelkezése között csak ugy egyenlíthető ki, ha elfogadjuk azt, hogy a közösben maradt területekből, különösen a hajdan nagy területű erdőségekből, valamint a legelőkből, mocsarakból stb., idő folytán szántóföldek lettek és igy ez átváltozás által a közbirtokosság eredeti tárgyai egy új alkatelemmel szaporodtak. Téves volna azonban azt hinni, hogy minden közbirtokosság vagyona a fent elősorolt valamennyi alkatelemekből, javakból áll. Csak állhat, de nem kell, hogy álljon. Sőt felette ritka lesz az oly közbirtokosság, mely a felsorolt valamennyi javakat felöleli ; s ellenkezőleg sokkal több van olyan, melynek tárgyát épen egyik, vagy több alkatelem képezi. A közbirtokosságnak a fent elősorolt javakból állható vagyona nem megosztottan, hanem az egész közbirtokra vonatkozóan megállapított eszményi hányadrészekben, p. o. 5/i0o"> 3%oo"r^sz" ben osztatlanul illeti az egyes közbirtokosokat. A közbirtoknak, melyet rendszerint egy, a közbirtokosok által a közbirtokossági gyűlésen választott és azoknak számadással tartozó igazgató szokott egységesen kezelni, hasznaiban * Előző közlemények a »Jog« f. évi 13., 16. és 18. számaiban. 52 1880: XLV. t.-c. 25. §. »Az arányosítás tárgyát képező közös birtok, a mennyiben annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetben elkülönitendő. Ezen kivül az arányosítás tárgyát képező közös birtokból illetményének természetbeni elkülönítését kivánhatja : 1. szántóföldek, rétek, kaszálók, nádasokból és a művelés alatti határban fekvő olyan legelőkből, melyek területének legalább fele állandó szántási müvelésre alkalmas, — minden részes fél, illetményének nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül ; 2. erdők és havasokból, valamint a különálló, vagy másnemű müvelésre haszonnal nem alkalmas legelőkből . .. 63 1807 : XX. t.-c. 17. §. V. ö. Zlinszky id. m. 380. 1. M 1836: XII. t.-c. 17. §. 65 V. ö. H a j n i k id. m. 311. 1., dr. W e n c z e 1 Gusztáv : »A magyar magánjog rendszere. Budapest, 1874. II. k. 114. 1 , Z 1 i n s z k y id. m 380. 1, Kallós id. m. 439. 1., Dósa Elek: »Erdélyhoni jogtudomány*. Kolozsvártt, H«I. c. m. II. k. 165. §. 80 Az italmérés joga megszűnik. L. 43. jegyz. 67 A kir. kisebb haszonvételek hajdan volt többi alkatelemei, nevezetesen : a hazátlan úrbéri zsellérek tartozásai; a kizárólagos mészárszék, v.igyis hásvágatás és méretés joga; a boltbér-szedés; a pálinkafőző kazánoktól szedett díjak és a tégla- és mészégetés, kővágás, agyag- és fövényásás, illetőleg az ezek után járó szolgáltatások az 1853. március 2-án kelt úrbéri nyiltparancs 2. ij-a által megszüntettek. I és terheiben a megállapított hányadrészek arányában, mely igen különböző lehet és szokott is lenni, részesülnek az egyes közbirtokosok.5* S a mennyiben nem haszonbérbeadás utján, melynél a közbirtokosokat idegenek felett elsőbbség illeti (1655 : III. t.-c. 3. §-a, 1659 : XLVII. t.-c), hanem személyesen használják a közbirtokosok a kózbirtokot, p. o. a közlegelőt, a használat joga a megállapított arányban illeti az egyeseket.59 A közbirtokossági hányadrészeknek az egyes közbirtokosokat megillető száma, vagy más szavakkal az, hogy a közbirtokból mily nagy rész képezi az egyesek tulajdonát vita esetén,110 az u. n. I aránykulcsok szerint,*51 arányositási62 per utján határoztatik meg. Az aránykulcsok a szorosan vett Magyarországra nézve az 1836. évi XII. t.-c. és az 1880. XLV. t.-c.83 szerint a következők és pedig a rendes kulcsok: 1. a régi házhelyek;81 2. az elágazás (ramalitas).85 Rendkívüli kulcsok: 3. a közös haszonvételekben, vagy a kózös terhekben való részesedés ;88 4. a belső birtok mennyisége; 87 5. a belső és külső birtok mennyisége.68 E taxatíve megállapított aránykulcsok89 közül, a rendkívüliek közt, a megállapított sorrend dönt az alkalmazhatóságra nézve, vagyis ha a sorban előbb álló kulcs használtatik, nem lehet a hátrább állót igénybe venni.70 Az arányositási eljárást, a melynek szabályait törvényeink71 részletesen szabályozzák, bármelyik közbirtokos kérheti;72 és 58 Igy a közbirtokossági csősz bérét minden közbirtokos aránylag fizeti (1840. évi IX. t.-c. 29. §.) ; a közös épületek felitartásához és a közbirtokot fenyegető veszély elhárítására szükséges költség fedezéséhez aránylag járulnak a közbirtokosok s a vonakodó jövedelmi jutaléka zár alá vétetik. (1715. évi LXIX. t.-c.) 59 1886 évi XXIX. t.-c. 29. §. : .Arányosítás tárgyát képező közbirtokossági közös vagyonra, azon közös havasok és legelökre, melyekre nézve a birtoklás használati arány szerint gyakorolt a t i k, továbbá a volt földesúr és a volt jobágyok között birtokrendezés tárgyát képező közös vagyonra, valamint a birtokrendezés folytán a volt jobbágyoknak kiadott közös illetőségekre a jelen szakaszban meghatározott eljárásnak helye nincs.« V. ö. Sü teö Rudolf: »A telekkönyvi betétek szerkesztéséről intéz kedő 188ü. évi XXIX. t.-c. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás magyarázata.* Budapest 1888. c. m. 131—110. 1., K a 1 1 ó s id. m. 520. § , Zlinszky id. m. 379. 1. " Az arányosítás jogi alapjára nézve 1. Kallós id. m. 440. §. °* Zlinszky (id. m. 380. 1.) : »Az a mérték, mely az arány miként leendő meghatározásának alapjául szolgál, aránykulcsnak neveztetik*. Az aránykulcsok megállapításának szabályaira nézve 1. Kallós id. m. 522. íj92 Suhayda (id. m. 186. §.) : Arányosításnak neveztetik a közbirtokosok közt a közös haszonvételekbeni részesülés szabályozása. 63 1880. évi XLV. t.-c. 38. §. : »Az arányosítás megengedhetöségének eseteire és az aránykulcsra nézve a volt Kiaszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és volt Kövárvidék területein az 1836. évi XII. t.-c. intézkedései alkalmazandók. 84 1836. évi XII. t e. 2. §. L. 13. jegyz. 88 1836. évi XII. t.-c. 4. §. L. 19. jegyz. 88 1836. évi XII. t.-c. 5. §. : »Ha az előrebocsájtottak segedelmével a házhelyek számát és mennyiségét világosságra hozni nem lehetne, ily esetekben az arányuság kulcsául azon divatozott gyakorlati mód vétessék fel, mely a. királyi jussokban vagy közhaszonvételekben, vagy a szinte közös és közbirtokosok közös megegyezésével felosztott teherviselésben van részvételi szabályul megállapítva.« 87 1836 évi XII. t.-c. 6. §. : »01y esetben továbbá, midőn a birtok állapotjának zavarban léte miatt ezen kulcs sem használtathatnék, kinekkinek belső birtokát, a közös gyepből tett foglalásoknak és egyéb belső telki birtokká fordított külső birtok részeknek is kihagyásával, földmérő által felmérettetni kelletik ; az abból kitetsző felszámítás fogván a közhaszonvételek iránti rendelkezések alapjául szolgálni'. 8J 1836. évi XII. t.-c. 7. §. : »Ha pedig birói Ítélet által elhatároztatna, hogy a feljebb a. 2.. 5. és 6. §-okban megállapított kulcsok nem alkalmaztathatók, akkor mindegyik birtokosnak egész birtokát, kihagyván minden közösből tett foglalásokat, földmérő által felméretni kelletik és az ebből kitetsző felszámítás fog a közhaszonvételek iránti rendelkezés és felosztás alapjául szolgálni**. 89 Erdélyre nézve az 1871. évi LV. t.-c. 2—7. §-ai más aránykulcsokat állítanak fel. 70 V. ő. Kallós id. m. 521. §. 71 1836. évi XII. t.-c, 1871. évi LIII t. c. 17. §., 1871. évi LV. t.c, 1880. évi XLV. t.-c, 1886. évi XXIX. t.-c. 29. §. L. Kallós id. m. 526. §, Suhayda id. m. 188., 189. §., Zlinszky id. m. 381.1. 72 1836. évi XII. t.-c. 18. §. L. 41. jegyz.