A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 19. szám - Az elidegenitési és terhelési tilalom. (Huszadik közlemény)

íl JOG. 167 A joghatály megszűnése. 12. §. Az oltalmazott fél személyében rejlő megszüntetési okok. Az elidegenítési és terhelési tilalom joghatályát elenyésztetö okok két szempontból hozhatók kapcsolatba a tilalmi rendelkezés által oltalmazott fél személyével Az egyiknek súlypontja abban fekszik, hogy a jogi érdek felett, a melynek a tilalom szolgálni van hivatva, rendszerint az a fél dispouál, a ki a tilalom alapját képező jogviszonyban jogosítottként szerepel; a másik szempont pedig azzal a szükségességgel függ össze, hogy a tulajdonnak az elidegenítési jogosultság elvonásával járó súlyos korlátozása által a forgalom szabadságára háromolható hátrányok ellensúlyozásául a tilalommal kapcsolatos jog lehetőleg a személyhez kötöttség jellegével legyen felruházva. Ezen az alapon a tilalom joghatályának megszűntét eredményezheti : 1. Az oltalmazott fél beleegyezése, illetve hozzájárulása a tilalomellenes elidegenítéshez. A tilalomba ütköző elidegenítés, mint láttuk, azért érvénytelen, mert oly tulajdonos jogcselekményén alapszik, a kitől a jogátruházás egyik elengedhetleu belső kelléke: az alienandi potestas jogérvényesen el van vonva. .Minthogy azonban elidegenítési jogosultság az oltalmazott fél jogi érdekének megóvása végett van lekötve; kétséget nem szenved, hogy a jogosítottnak beleegyezésével az elidegenítés, jelesül a dologi jogátszállás érvényre jutásának akadálya elesik. Az utólagos hozzájárulás visszahat az elidegenítési ügylet megkötésének időpontjára s ez okból a tényleg végbement elidegenítés convalescál, egyébként pedig a harmadik jogszerző jogot nyer az elidegenítési ügyletnek dologi teljesítését követelni. 23'"' 2. Az oltalmazott fél joglemondása. A tilalom célja harmadik személyeket a lekötött dologra vonatkozólag közvetlenül megillető jogok megóvására irányul. Ha tehát a megóvandó jog az érdekelt fél lemondása folytán megszűnik, akkor elenyészik a tilalmi rendelkezés létjogosultsága is.237 3. Az oltalmazott fél kilépése a jogviszonyból. Mindazon esetekben, midőn a tilalmi rendelkezés hátterét olv jog képezi, mely más személyre át nem ruházható, vagy melylvel a lekötött dolog elidegenithetlensege elválaszthatlanul egybe nem függ: az a fél, a kinek jogi érdekében a tilalom rendeltetett, a dolog lekötöttségére csak saját személyében hivatkozhatik. Ugvanazért, ha jogát saját maga számára fentartani nem kivánja, a tilalommal kapcsolatos s az elidegenítési jogosultság elvonásában culmináló jogokat másnak sem engedheti át. A jogalany-változás e szerint a tilalom által lekötött dolog elidegenithetlenségének megszűntét vonja maga után.238 4. Az oltalmazott fél halála. Ott, a hol singularis successionak nincsen helye, rendszerint az egyetemes jogutódlás szerintünk is az egyedül elfogadható constructio, mely lehetővé teszi, hogy egyrészt — az elidegenítési jogosultságot nem érintő — tisztán személyes kötelmekröli tudomásnak a jóhiszeműségre befolyás ne tulajdonittassék, s hogy másrészt az, a ki oly ikvi elődre hivatkozik, kiről tudja, hogy a célba vett elidegenítést illetőleg (p. o. hitbizományi ingatlanokra vonatkozólag) anyagi szempontból nem rendelkezhetik, a törvény oltalmában ne részesüljön. ,s6 Az a szabály: »Quod ab initio vitiosum, non potest tractu temporis convalescere« itt nem nyerhet alkalmazást, mert a tilalomellenes elidegenítés az absolut semmiség ismérveivel nem bit, az elidegenítési ügylet kötelmi részének érvénye pedig kétségbe nem vonható. A convalescentia elvének alkalmazását illetőleg 1. az Entwurf 127., 309., 310, 830. és 876 §-ait. valamint a Motive I. k. 245 , 11. k. 138., III. kötet 188. és 340. lapjai. 237 Magától értetik, hogy a mennyiben a tilalmi rendelkezés — p. o. a hithizománynál utóörökösödés esetében — egymásután több személy vagy több nemzedék érdekére szolgál, az egyik jogosítottnak lemondása, esetleg az elidegenitéshezi hozzájárulása a többi jogosítottak (várományosok) sérelmére nem válhatik. 218 A fenti értelemben másra át nem ruházható jogok közzé tartozik pl. az utolsó hitbizományi várományosnak, illetve utóörökösnek joga az öröklés megnyílta előtt (E ntwnrí 1,832. Magyar örökjogi javaslat 177. §. a visszavásárlási és elővásárlási jog. O. P. Tvkv 1,070. és 1,074. Z I i n s z k y : Tkvi rendtartás III. kiadás 187. §. Unger I. F>70. 1. 9. jegyz. Entwurf 486. ás 954. az ajándékozónak az ajándék visszavonása iránti joga, (az O. P. Tvkv. 949. §-a szerint, mely ezen jog igénybevételére az örökhagyón kivül csak ennek örököseit jogosítja fel. Unger i. m 11.214 V. ö. Entwurf 450. §.), a felbontó feltétel teljesültétől, vagy a kikötött idő lejártától függő visszaháramlási jog. (E n t vv u r f 871 § al. 3. M o t i v e V. 320. és köv. I.) is ki van zárva.23'-1 Az örökösre át nem szálló jog s az annak biztosítására szolgáló tilalmi rendelkezés tehát a jogosított fél elhalálozása folytán hatályát veszti.210 Sérelem* A pécsi kir. járásbíróság és az új igazságügyi miniszter. A pécsi kir. járásbíróságnál az év négy hónapján hatezernél több polgári ügy folyt be, büntető is az 1,200-at felül haladja, ennek feldolgozására csak 1 járásbiró és 3 albiró van ; hogy erre elégtelen az erő, azt mindenki belátja a ki hozzá ért. Igaz, hogy egy aljegyző és joggyakornok is van, de ezek egyike hónapokon át üresedésben van. Jelenleg is az aljegyzői állás 3-ik hónapja üres. Két heti pályázat volt, ketten folyamodtak ; a tszék által első helyre candidált joggyakornok 11 hónap óta, ki elöljárói és az ügyvédi kar osztatlan megelégedésére ember feletti munkát végez, még sem neveztetik ki. A pályázati iratok visszaküldetnek, mert, úgymond a minisztérium a candidált még fiatal, pedig az 24. évét betöltötte, vizsgáit letette, 11 hónapig gyakornok volt, hozzá még cs. kir. tartalékos tiszt. Hogy ily eljárás mikép képes a munkakedvet fokozni, annak elbírálását az olvasóra bizora. Most pedig— mert aljegyzőre égető szükség van — 4 heti pályázat Íratott ki, tehát van reményünk, hogy az aljegyzői állás fél éven belől be lesz töltve. ;'. /. Irodalom. A birtokos akarata. J h e r i n g R u d o 1 f. (Der Besitzwille. Zugíeich eine Kritik der herrschenden juristischen Methode.)** Jena, Verlag von Gustav Kischer, 1889. Nem lehet szándékom, hogy a Jhering legújabb könyvének összes tartalmát itt mintegy leltározzam. Hiányos maradna az ilyen leltár, bármi gonddal szerkeszteném is és végre is másoló munka volna mindössze, a mire nem érzek hivatást. Jellemezni kívánom csak a könyvet, nem leirni; elolvasására indítani, nem fölöslegessé tenni. Formulázom a tételt, a melyet e könyv, szemben egy félszázados hagyománynyal, vitat; kimutatom az érintkezést és az ellentétet a két tétel között; megismertetem a könyv bizonyítási módszerét és apparátusát és végre megfelelek a kérdésre: mi lesz a könyvnek kihatása elméletre és gyakorlatra? Mert kihatása lesz és pedig olyan, a milyen jog-dogmatikai munkának egyhamar nem volt. A ki ezentúl, mint elméleti búvár, vagy mint törvéuyhozó a birtokról fog szólani, e könyv mellett hallgatással nem fog elhaladhatni. E könyv nem a birtoktannak félreeső valamely zugát kivánja kiépíteni, mint a Savigny óta keletkezett mintegy száz munkára menő birtokirodalom javarésze, hanem oda telepszik szélesen az uralkodó birtoktan országútja közepére és mindenkit, ki a Savigny útlevelével el akar rajta haladni, szóba állni kényszerit. E könyv hadat üzen a communis doctorum opinio-nak Cujaciustól (heringig és a kinek ezentúl a birtokkal dolga lesz, le kell e könyvet győznie, vagy el kell fogadnia. Hogy e könyv állását az eddigi irodalomhoz jellemezzem, azt mondanám, hogy ez olyan, mintha a ptolemái világrendszer idejében száz esztendeig azon tusakodott volna száz tudós, hogy voltakép milyen mathematikai schema szerint mozog a nap a föld körül és majd clöállana százegyediknek valaki és hirdetné, hogy a nap nem is mozog a föld körül, hanem megfordítva. Hatvan évnél tovább egy egész irodalom épült azon a vitán, hogy miben áll *a különbség a birtokos és a birlaló birtokosi 239 Kivételt képez egyebek közt a törvényes osztályrész iránti jog, melynek biztosítása végett az elidegenítés kikötésének helye lehet s mely sem másra át nem ruházható, sem a szükségörökös oldalrokonaira át nem száll, azonban a szükségörökös egyenes leszármazó örököseit megilleti; ez esetben tehát a jogosított fél halála a tilalmat meg nem szünteti. Idetartozik az utóöröklési jog is, mely az utóörökösöknek az örökség megnyílta előtti elhalálozása esetén ennek örököseire megy át. (Entwurf 1,810. §.) -i0 A 3. és 4. pont alatt emiitett megszűntető okok nem érintik a : végrehajtásilag lefoglalt ingókra vonatkózó birói elidegenítési tilalmat, mert í a végrehajtás tárgyát képező vagyoni követelés s az azzal kapcsolatos jogok J engedmény tárgyát is képezhetik s a hitelező hagyatékához is tartozhatnak. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi; tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen i rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. ** Ezen könyvismertetés egy része azon szellemes felolvasásnak, melyet szerző f. hó 4-én a Magyar jogászegyletben tartott. Szerző oly szives volt lapunk számára e részt földolgozva közlés végett átengedni. A szerkesztősig.