A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 14. szám - A legtöbbet igérő vevőnek a birói árverésen megvett ingatlan birtokába való bevezetésének eszközlésére kiküldött végrehajtó által elkövetett azon jogsérelem ellen, mely a birtokba bevezetést rendelő végzés foganatositásának eredményét képezi, mily jogorvo
R JOG 123 Irodalom A bécsi cs. k. legfőbb Ítélőszék ítélkezése (Die Rechtssprechung des k. k. Obeisten Gorichtshofes) polgári, kereskedelmi, váltó, iparvédjegy és szabadalmi, valamint ügyvédi és közjegyzői ügyekben, toldalékul a német birodalmi bíróság határozatai váltó és kereskedelmi ügyekben. Kiadja : d r. L i n k s Emil bécsi ügyvéd. I. évfolyam. 1-9. füzet. Bécs, 1889. Plaut & Cie kiadása. Hazai jogászainknak, kik az osztrák judicaturát megismerni akarják, csak melegen ajánlhatjuk ezen új vállalatot, melynek eddig megjelent füzetei arról tanúskodnak, hogy igen helyes érzékkel lettek megválasztva az esetek. Ara egy évfolyamnak (j frt. A közkereseti társaságnak üzletvezetése és képviselete. (Die Gescháftsführung und Vertretung der offenen Handels gesellschaft von Dr. Anton v. Górski. Wien, M a n z'scher Verlag, 1888). Ezen igen beható tanulmányokat tauusitó kis dolgozat azon felette fontos két jogviszonyt tárgyazza behatóan melyben a közkereseti társaság tagjai a képviselet és melyben az üzletvezetöség szempontjából állanak. Hogy a két keresk. törvénynek ezen joganyag tekintetében csaknem azonos elvei mellett a mi hazai jogászaink is érdekkel és haszonnal fogják e derék dolgozatot olvashatni, felesleges mondanunk. Vegyesek. Teleszky István egészsége, mint örömmel jelentjük, annyira helyre állt, hogy már a mult héten a parlamentben is megjelent, hol a kormánypárt és az ellenzék részéről egyaránt melegen üdvözöltetett. A ministeriumban is rendes tevékenységét fölvette. Barátai és tisztelői szerencsekivánataihoz egészsége helyreállta alkalmából, mi is szívből csatlakozunk. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék folyó évi 1889 évi ápril hó 1/sö napjától kezdve hetenkint 3 tanácsülést fog tartani és pedig minden hétfőn és pénteken rendes tanácsülést kereskedelmi ülnökök részvételével, szerdán az úgynevezett sürgős tanácsülést kereskedelmi ülnök részvétele nélkül. A budapesti ügyvédi kamara a Btk. és a végrehajtási törvény módosítására vonatkozó választmányi munkálatok a f. hó 14-én tartandó rendkívüli közgyűlésen fognak tárgyalás alá vétetni. A Magyar Jogászegylet börtönügyi bizottság a folyó év március hó 30-án Manoilovich Emil kit. curiai tanácselnök elnöklete alatt tartott ülésében megkezdte a vitát a büntető törvényünk büntetési és börtönrendszerének jelenlegi végrehajtására és ennek eddigi eredményeire vonatkozó első kérdés felett. A kérdés tekintetében véleményadásra felkél t tagok elseje : dr. Kelemen Mór kir. curiai biró kiemelte, hogy börtönügyi szempontból maga is célszerűnek ismén el a börtönbüntetés elkülönítését a fegyháztól, de mégis kivánja az előbbi büntetési nem kihagyását, mert ez által elérhető volna ama felette óhajtandó cél, hogy büntetési rendszerünk egyéb részei annál könnyebben és rövidebb idő alatt legyenek keresztülvihetők. E végből a börtönbüntetést beolvasztaná a fogházba ; a rabokat elhelyezné a mostani fogházakban, mi által nagyobb számú magánzárkáknak és uj közvetítő intézeteknek építése feleslegessé válnék. A fegyházbüntetés hatályosságának emelése és a visszaesések csökkentése érdekében az ir rendszer helyett a mérsékelt magánrendszer behozatalát kivánja. — A másik véleményező .• dr. Székely Ferencz kir. löügyészi helyettes részletesen cáfolta Kelemennek korábbi véleményét és felszólalását is. A magánrendszer tekintetében utalt arra, hogy a szabadságvesztés büntetésnek ez a végrehajtási módja épen azon államokban, a melyekre Kelemen minta gyanánt hivatkozott, t. i. Belgiumban és Olaszországban — Prins és Beltrani-Scalia tanúsága szerint — nem elégített ki minden várakozást. Kimutatta, hogy a inagánrendszer keresztülvitele, — nem mint Kelemen számítja, — tiz, de legalább tizenhat millió frtba kerülne, holott hat millió frtból felállíthatok azon épületek, a melyek mellett tételes büntetési rendszerünk teljesen végrehajthatóvá válik. Részletes statisztikai adatokkal kimutatja, hogy a visszaesés, a melynek állítólagos növekedését Kelemen a feltételes szabadlábrahelyezés behozatalával hozza kapcsolatba, az utóbbi években nálunk csökkenést mutat fel Hangsúlyozza, hogy a börtönbüntetés beolvasztása a fogházba halomra döntené törvényünk büntetési rendszerét és felforgatná a hármas felosztást, melyet a codex alapul vett, mert a büntettek számát rendkívül reducálván, a vétségekét pedig mértéken felül megnövelvén, e különböztetés jellegét és természetét teljesen lerontaná. Miután még Székely cáfolta Kelemen véleményének és felszólalásának további részleteit is, C s e m e g i Károly emelt szót, hogy néhány megjegyzést tegyen a Kelemen részéről felhozattakra. Kiemelte, hogy még ha bebizonyítható volna is az, hogy a börtönbüntetés mellőzésével a törvény büntetési rendszere könnyebben lenne keresztülvihető, akkor sem lehetne pusztán ez okból a fegyháznak és börtönnek egyébként Kelemen beismerése szerint is célszerű elkülönítését mellőzni, mert valamely büntetési rendszer helyessége nem abból a szempontból ítélendő meg, hogy végrehajtása mennyibe kerül, hanem hogy mennyiben hatályos, mennyiben felel meg tulajdonképeni rendeltetésének, céljának. Határozottan perhorrescálja, hogy Kelemen takarékossági szempontból a közvetítő intézetek mellőzését óhajtotta, holott ez intézmény annyira bevált, hogy az újabb irány a külföldön a magánelzárási rendszerhez fűzve is kivánja ez intézetek szervezését. Utal arra, hogy Kelemen önmagával jön ellenmondásba, midőn a magánrendszer behozatalát és egyúttal a börtönbüntetésnek a fogházba való beolvasztását kivánja, ez utóbbit azért, mert törvényünk az egy éven aluli fogházbüntetésnél nem ismeri a magánelzárást s igy nem kellene magánzárkákat építeni. (•/. A.) A csödtömeggondnokság kiosztása körüli viszásságok tekinj tétében lapunkban megindított eszmecsere mind nagyobb körökre terjed, a ! mennyiben a budapesti ügyvédi kamara e viszásságok elkerülése érdekében, I javaslatok előterjesztése végett bizottságot küldött ki. A m. kir. Cnria ügyforgalma és tevékenysége 1SS9. évi márcins hóban. I. Beérkezett: Polgári 908, váltó stb. 137, úrbéri 25, büntető 1160, fegyelmi 31, összesen 2261. — II. Elintéztetett: I Polgári 907, váltó stb. 105, úrbéri 16, büntető 1178, fegyelmi, 30; összesen ! 2236. — Hátralék 1889 március 31-én : Polgári 3646, váltó stb. 291, úrbéri I 33, büntető 3283, fegyelmi 50 ; összesen 7303. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék ügykimutatása 18S9. évi március hóban. Érkezett:. 6,294, mult havi hátralék 671, volt elintézendő 6,965. — Elintéztetett: Ülésben (ülés tartatott 43) 4,855, ülésen kivül 1,183, összesen 6,038 ; maradt hátralék 927. — Az ülésben előadott 4,855 db. közt volt: 1. per 193, 2. sürgős ügy (végr. bizt.) 1,26", I 3. rendes ügy 3,400, összesen 4,815. — Az elintézett 193 db. per között volt: 1. kereskedelmi per 68, 2. váltóper 122, 3. csó'dper 3, összesen 193. , — A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: 1. érd. ítélettel 106, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 44, 3. meg nem jelenés indokából ' 43, összesen 193. - Csőd nyittatott 5, megszüntetett 6. — Felsó'biróságokj tói érkezett 137 ; ezek közt volt : 1. helybenhagyó 81, 2. megváltoztató 28, 3. feloldó 5, 4. rendelvény és elállás 12, 5. curiai határozat 11; összesen 137. Az Anker élet- és járadék-biztosító társaság márcz. hó 28-án tartá 30-ik évi rendes közgyűlését gr. Zichy Ödön elnöklete alatt. Az évi jelentésből látható, hogy az üzlet az elmúlt évben is nyert terjedelmében. 1888. évben ajánlatok 21.875,493 frt összegben nyújtattak be és 7782 szerződés 19.149,343 frt tőke és 6498 frt járadékkal realizáltatott és különösen a haláleseti és túlélési biztositások a mult év ellenében a biztosítási határidő letelte után fizetett összegek és az elmaradás által törlésbe hozott biztositások levonása után 4095 szerződés 12.362,890 frt tőkével és 3112 frt járadékkal emelkedett, ugy, hogy az év végével 60,900 halál- és túlélési biztosítás 148.373,173 frt összegben és 52,079 frt járadék és hozzászámítva a közös túlélési társulások 16,199 aláírását 25.394,755 frttal, 77,090 szerződés 173.767,929 frt biztosított, illetve jegyzett tökével és 52,079 frt járadék maradt érvényben. — Az Ánker 1888-ban halálesetek, visszvásárlások, túlélési és járadékbiztosítások után az illetőknek 1.227,053 frtot, a társulati tagoknak 1.998,704 frt, kölcsön fejében a biztosítottaknak 233,491 frt fizetett, holott a díjtartalék emelésére 1.983,708 frtot fordított. — Az előny a biztosítottak részére abból tűnik ki, hogy a társulati tagok u részletben befizetett 956,111 frtért 1.998,704 frtot, azaz a betét ti3/*0/0 és kamatok kamatozásával a túlélésre nyereményrészszel biztosítottak, nyereményül a biztosított tőke után 25.07°/" kaptak, ellenben a halálesetre nyereményrészszel biztosítottakra nyereményül az évi dij 25°/o-a jutott. A társulat kezességi képessége a túlélési társulás 14.515,731 frt alapján kivül a következő alapokból áll : a túlélésre nyereményrészszel biztosítottak alapja 7 501,853 frt díjtartalék és nyereményalap a halálesetre nyereményrészszel biztosítottak részére 2.285,996 frt díjtartalék, a halálesetre és nyereményrészesülés nélkül biztosítottak, valamint járadékbiztosítások részére 8.272.485, ehhez járul még a részvénytőke 1.000,000 frttal és a töketartalék külön tartalékokkal 1.790,713 frt, összesen 35.402,7>0 forint. A társulat összes vagyona 36.471,934 frt. Curiai és táblai értesitések. Arad. L. L. A f. k. Orbán L.-né — Schreyer és tsai ügyet a T. márc. 27-én hh. — Dr. P. L. A jövő számban. — Haja. H. Gy. A f. k Schwarcz J. — Viszmeg J. ügyet a T. márc. 27 én fo. — Dr. K. Zs. A f. k. Kohn H. — Mayer FI. ker. ügyben a C. márc. 29-én vu. a felebbezést. — Bártfa. Dr. W. B. Tahy — Schuster Alajos érk. 12773/89 sz. a., n. e., eld. Havas. — Belényes I. V. A f. k. Popa L. — Széka G. ügyet a T. márc. 28-án hh. — Beregszász. K. I. A jövő számban. — Dr. S. K. A f. k. 40926/88 sz. p. ügyet a T. márc. 27-én mv. — Sz. K. Ad 1. Biri P. — Barta M. érk. 43601/88 sz. a., n. e., eld. Orosz; ad 2. özv. Varga J.-né — Andrásy J. ügyet a T. ü. k. és már szept 24-én a C.-ra ment; ad 3. Weiszberger I. — Stáhl l.-né érk. 6514/88 sz. a , n. e., eld. Szabó Ágost; ad 4. Ganafried M. — Ehrenreich I. csődtömege ügyet nem találtuk ; ad 5. Spiegel H. — Weinberger F. s tsa érk. 55820/88 sz. a., n. e., eld. Seyfried; ad 6. Szeles K. — Szabó Zs. érk. 54619/88 sz. a., n. e., eld. Szabó János. — Békés. J. K. A f. k. 7333/88 sz. p. ügyet a C. márc. 21-én rend. — Bodrog-Szerdahely. Sz. G. A f. k. Pável Gy.-né — Lekki J. és tsai ügyben a T. márc. 27-én ms. az e. b. határozatát. — Büd-Szent-Mihály. F. I. A f. k. Tács F.-né — Nagy 1!. és tsa ügyet a C. márc. 27-én hh. ; ad 1 P. Róka J. — özv. D. Pethe S.-né és tsai érk. 2140/89 sz. a., n. e., eld. Jankovits ; ad 2. Vajda I. és neje — Gál M. érk. 2465/89 sz. a., n. e., eld. Vörösmarty. — Debrecen. Dr. B. K. A f. k. özv. Sándor L.-né — H. Sándor A.-né ügyet a C. márc. 29-én hh.; Boldizsár I. és neje — Varga I. érk. 7951/8') sz. u., n. e., eld. Marienescu. — Dr. M. P. A f. k. Sári L. — Fekete S. ügyet a T. f. hó 2-án fo. — Dr. S. J. Ad 1. Reichmann A. — Lanyonecht F. ügyet a C. márc. 28-án hh. ; ad 2. Gál A. — Oláh E. ügyet a C. febr. 27-én szintén hh.; ad 3. Gottlieb A. — Fischbein I. ügyet pedig a C. febr. 28-án rmv., részben vu. a felebbezést; ad 4. Ranunkel H. — Juhász