A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 13. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Rendes napi árfolyammal biró és azzal nem biró fix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Decku

JOG 51 Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Yáltóperben nemcsak a Táltón, de az ott bizonyítékul felhozott más okiraton lé\ö aláírás valódisága is, tekintet nélkül az ellenfél beleegyezésére, föesküvel bizonyítható. (M. kir. Curia 1888. máj. 17-én, 5,636/887. sz.) Követelhetö-e a még át nem adott árú vételára 2 - i kt. 852. §-ához. A budapesti kir. V. ker. járásbíróság 13. Győző felperesnek K. János alperes elleni 250 frt iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperest keresetével elutasítani kellett, mert felperes maga is beismerte, hogy a kereseti gép alperesnek még nem lett átadva, minélfogva tekintve, hogy az eladót a vételár megfizetésénél késedelmes vevő ellenében illető vagylagos jogok a ker. törv. 352. §-ában kimeritöleg (taxatíve) felsorolva vannak és azon módozat is, mely szerint ezen jogok érvényesitendők, ugyanott tüzetesen van megjelölve s igy az eladó más jogot, mint a mely a ker. törv. 352. g. szerint megilleti, a késedelmes vevő ellen nem érvényesíthet és ezen jogával is csupán a törvényben előszabott módon élhet, a keresk. törvény 352. §-a szerint pedig, ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az árú még átadva nem lett, az eladó tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését követelheti, vagy az árút a keresk. törvény 347. §-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő kárára eladhatja s egyúttal a kár megfizetését igényelheti, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az mégsem köttetett volna. Felperesnek ezen 252. §-ában meghatározott jogoktól eltéröleg a vételár megfizetését felperes alperesen nem követelheti, tekintet nélkül arra, hogy alperes a gépet megrendelte vagy nem. (1887. június hó 7-én, 43,011. szám alatt. A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítéletét megváltoztatja s alperest a kereseti töke megfizetésére kötelezi. Indokok: A tárgyalási jegyzőkönyvhöz C, D. és E. alatt mellékelt okiratokkal fe peres kétséget kizáró módon bizonyította azt a kereseti állítást, mely szerint közötte és alperes között egy a keresetben körülirt sorvető gépre vonatkozólag az adásvételi jogügylet megköttetett. Minthogy pedig alperes azt, hogy a megvett gép átvételének megtagadására alapos oka lenne, nem is állította, ennek hiányában pedig jogérvényesen létrejött adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségétől egyoldalulag vissza nem léphet, ehhez képest őt az eladónak a részére beraktározott sorvetögép nem kifogásolt árának fizetésére kötelezni kellett. (1888. évi január hó 28-án, 43,011. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik, de csak azon esetre, ha alperes a főesküt leteszi arra, »hogy a kereseti 13 soros Hungária sorvető gépet sem maga, sem más által meg nem rendelte, hogy a C. a. okiratot sem maga alá nem irta, sem annak aláírásával mást meg nem bízott, hogy a D. a. okiratot az ügylet megkötésének és létrejöttének jeléül át nem vette, és hogy ő a D. a. hátára vezetett levelet sem maga nem irta felperesnek, sem annak írásával mást meg nem bizott«. I ndolcok : Alperes a kereseti sorvetőgép megrendelését és a megrendelést tárgyazó C. és D. a. okiratok valódiságát tagadván, ezen okiratok által ama vetőgépre vonatkozólag az adásvételi ügylet megkötése igazoltnak nem tekinthető. Minthogy azonban felperes kereseti állításának bebizonyítására a főeskü általi bizonyítást is alkalmazásba vette és alperes a kínált főesküt a fenforgó körülményeknek megfelelő módosítással elfogadta, azt részére oda Ítélni kellett. Az eskü letétele esetére a kereseti állitások megcáfolva lévén, felperes keresetével elutasítandó volt. (1888. nov. 16-áu, 2,218. sz. a.) Azon kikötésnek, hogy a vételügylet érvénye attól legyen függőié téve, ho^y a küldendő árúk a vevőnek tetszenek-e vagy nem, csakis oly értelem tulajdonítható, hogy a vevő haladéktalanul nyilatkozni tartozik az iránt, ha az árúk nem tetszenek neki, ha pedig ezt elmulasztja, akkor az árú nem kifogásoltnak és a vétel érvényesen megkötöttnek tekintendő. (M. kir. Curia 1888. évi november hó 23-án, 706. szám alatt.) Bűnügyekben. Különbség &7 erőszakos nemi közösülés kísérlete és a szemérmet sértő közbotrányt okozó vétség között. (B. T. K. 233. 244. §-ai.) A debreozeni kir. törvényszék (1888. évi június 21,666/b. szám.) A btk. 232. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének a btk. 65. §. szerinti kísérlete miatt Y. László ellen | megkezdett bűnvizsgálat bűntett tényálladékának meg nem álla' pithatása miatt megszüntettetik. Indokok: Nem volt megállapítható a vádba tett büntetendő cselekmény tényálladéka azért, mert a btk. 65. §. azon kívánalma, hogy a bűntett véghezvitele megkezdetetett legyen; | jelen esetnél fenn nem forog; maga panaszos is azt állítja, hogy vádlott sem saját szeméremtestét le nem meztelenítette, sem az övét ily állapotban nem látta és nem érintette. Vádlott cselekedete tehát nem bizonyult egyébnek, mint egy részeg ember garázdálkodásának, részegsége ugyanis kétségtelenül beigazoltnak vehető : 1. hogy 19 éves kora dacára egy 45 éves nővel szemérmetlenkedik oly helyen és körülmények között, a hol többen vannak és látják ; 2. hogy követválasztáskor történt a dolog, éppen ő vele, ki zászlótartó volt és ki a pálinkát különben is szereti; 3. mert K. Gábor és M Ambrus kihallgatott tanuk határozottan állítják, hogy nevezett annyit ivott, hogy 9 óra tájban délelőtt szája szinte tajtékzott a pálinkától stb. A budapesti kir. itélö tábla (1888. évi október hó 22. 32,208. sz.) az elsőbiróság végzését megváltoztatja s vádlottat a btk. 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntette miatt vád alá helyezi. Indokolás: Vádlott ellen sértett Ny. Andrásné, ugy Cs. Juliánná, P. Miklós, Sz. András és S. Zsuzsánna tanuk vallo' másai által bizonyíthatónak mutatkozik, hogy 1887. május 1-én ' délután a libáit őrző sértettet megfogta, földre gyűrte, ruháját felhajtotta, nemző részei körül kaparászott, lábai közé feküdt. Minthogy egyfelől sértett nem állította, hogy vádlott eme merénylet alkalmával nemző részét lemeztelenítette és igy a közösülés véghezvitele általa tényleg megkezdetett ; minthogy másfelől vádlott ama védekezése, hogy a cselekedet alkalmával öntudatlanságig részeg állapotban volt, N. Ambrus és ifj. K. Gábor tanuk vallomásával annyival kevésbé mutatkozik bizonyítottnak, mert eme tanuk vádlottnak délelőtti állapotáról tanúskodnak, ellenben a I tett színhelyén jelen volt többi tanuk vallomásai vádlottnak oly [ fokú részeg állapotára, mely a beszámítást kizárná, nem engednek ! következtetést vonni: ugyanazért stb. A m. kir. Curia (1889. február 27. 821. sz. a.): A kir. j itélő tábla végzése azon részében, mely szerint vádlott a btk. ! 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntett miatt vád alá helyeztetett, megváltoztattatik és erre vonatkozólag az eljárás megszüntettetik és az iratok a btk. 249. §-ába ütköző vétségre nézve fenforogni látszó jelenségek alapján e részbeni eljárás végett az illetékes kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek : mert a kir. itélő tábla végzésében megnevezett sértett fél és tanuk vallomása által bebizonyithatónak mutatkozó körülmények a büntető törvénykönyvnek nem a 233. §. alá eső bűntett, hanem a 249. §-ába ütköző szemérmet sértő közbotrányt okozó vétség jelenségeit képezhetik, a mely vétség miatt az eljárás az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. §-a szerint kir. járásbíróság hatásköréhez van utalva. Rendezett tanácsú város jegyzője nem büntethető zugirászat miatt, ha peren kivüli ügyekben díjazásért a feleknek beadványokat készít.* 1874: XXXIV. t.-c. 39. §.) A nagy-rőcei kir. járásbíróság: P. Károly nagy-röcei városi főjegyző, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ába ütköző zugirászat vétségében vétkesnek kimondatik, és ennek megfenyitéseül 30 frt pénzbüntetésre ítéltetik s egyúttal P. Károly a feleknek képviseletétől eltiltatik. Indokok: Cz. Imre, mint a nagy-rőcei járásbeli ügyvédek képviselője által P. Károly főjegyző ellen benyújtott feljelentés folytán megtartott tárgyalás folyamán kitűnt az, miszerint P. Károly a nagy-rőcei kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz * Ilyen felfogás mellett bizony kár minden ügyvédségi reform törekvésért. A szerkesztősig.