A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 13. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Rendes napi árfolyammal biró és azzal nem biró fix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Decku

Ü joa. Sérelem.* A lovai kir. járásbíróságnak vógrehajthatlan jogerős ítéletei. A »Jog« hetilap folyó 1889-ik évi 10-ik számában megjelent fentebbi közleményre, a kérdés tisztázása céljából, a következőket vagyok bátor megjegyezni. A 2,26.")/1880. számú vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában kelt szabályrendelet 99. §-a azt rendeli, hogy fenyítő ügyekben jogérvényre emelkedett határozatoknak magánjogi követeléseket megállapító intézkedései az 18H8 : T.IV. t.-cikk, illetve a most már a helyett hatályban lévő 1881 : LX. t.-c. szabályai szerint hajtandók végre. A polgári bíróságok tehát az 1881 : LX. t.-c. 1-ső § a f) pontja értelmében a büntető bíróságoknak vagyoni marasztalást tartalmazó jogerőre emelkedett határozatai alapján rendelhetik el a végrehajtást A hivatolt végrehajtási törvény 6. §-a szerint pedig a végrehajtási kérvény első példányához, a végrehajtás elrendelésének alapjául, az eredeti okirat melléklésére van szükség. A törvény ezen fentebb emiitett intézkedéseit figyelembe véve, szükségesnek tartom, hogy a végrehajtást kérő a kérvény első példányához a büntető bíróság jogérvényes határozatát ere detben mellékelje. Mert igen sok eset van arra, midőn a bíróság nem csupán a saját ítéletei, hanem a végrehajtási törvény 2. § a s/.erint más biióság határozatai alapján is végrehajtás elrendelésére vau kötelezve. Ily esetben tehát a törvény rendelkezését szem előtt tartva, a végrehajtást elrendelő biró elengedhetlenül megkövetelheti, hogy a végrehajtási kérvény első példányához a jog erős határozat eredetben, vagy hiteles alakban becsatoltassék. Hogy pedig a büntető bíróság ítélete eredeti kiadmányban is megszerezhető lehessen, mikor arra különben is szükség van, annak a törvény intézkedése egyáltalában nem áll útjában és az ítéleteknek közokirat alakú eredeti kiadmányozása szabályellenes nek sem mondható. Mert a bíróság nem mindig van azon helyzetben, hogy határozatait a felek előtt kihirdethesse. Oly esetekben tehát, midőn a magánvádló vagy sértett fél, vagy kihágási ügyekben a vádlott nem jelenik meg, a hozott határozatot a meg nem jelent félnek minden bizouynyal kézbesittetni kell, mit az eljárási szabályok 88. §-a nemcsak megenged, de el is rendel. Ily esetek merülnek fel a felső bíróságok határozatai közléseinél is igen gyakran. Nem lehet megtagadni az Ítéletnek hiteles alakbani kiadmányozását akkor sem, midőn a biró személyében változás állott be. Mert az elment bírónak jogutódja a hiteles kiadmányt, ha a kiadmányozásra szükség van, aláírni köteles. Mely eset sokszor előáll nemcsak a biró személyében történt változásnál, de akkor is, ha az ügy birája szabadságolva, vagy betegsége miatt akadályozva van. Ha pedig egy és ugyanazon bíróságnál hozatott meg a büntető határozat, mint a mely bíróságnál annak vagyoni marasztalást tartalmazó része alapján végrehajtás kéretik, nem foghatom fel, hogy miért ne rendeltethetnék el a végrehajtás, ha a kérvény mellett az Ítélet csak egyszerű másolatban lett csatolva ? Mert az 1881: LX. t.-c. 6. ^-a a bíróságok előtt kötött egyezség és sommás perben hozott Ítéletek egyszerű másolatbani melléklése mellett is, az eredetire való hivatkozással, megengedi a végrehajtás elrendelését. Ha ez jogos és törvényes, akkor a büntető bíróság határozata is mellékelhető másolatban, az eredetire való hivatkozás mellett, a kérvényhez. Es a bíróság akár két kedésből, akár a formasághozi szigorú ragaszkodásból sem tagadhatja meg a végrehajtás elrendelését csupán azért, mert a bűn tető bíróság határozata egyszerű másolatban lett a kérvényhez csatolva, minthogy módjában áll annak eredetijét a bírósági irattárban a végrehajtás elrendelése előtt betekinteni. Ha pedig még is megtagadná, akkor eljárását, melyet a fenálló hézagos törvényin el sem lehet eléggé indokolni, méltán lehet sérelemnek nevezni, mint azt a közlemény írója is teszi. Csanádj' István, kir. járásbiró Szent-Endrén. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara Hodossy Imre elnöklete alatt f. hó 24-én tartotta évi rendes közgyűlését. Az évi jelentéshez, melyet már ismertettünk, többen hozzá szóltak, felhiván a * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. választmány figyelmét egyes fontosabb mozzanatokra, a melyek a jelentésben benn nem foglalvák. Dr. Márkus Dezső szerette volna, ha a jelentés állást foglalt volna a királyi táblák decentralisátiójával szemben; szükségesnek tartja a jelentésbe fölvenni azt is, hogy a választmány ! helyesli a bírák fizetésének fölemelése érdekében megindult mozgalmat. Az is üdvös volna, ha a jelentés sürgetné^ a csődön kívüli megtámadás jogának szabályozását. Pártos Béla is óhajtotta volna, hogy a kir. táblák decentralisatiója tüzetesebben riatott volna körül: sürgeti különösen az összes bíróságoknál az elintézett ügyek gyorsabb kiadmányozását. Nagyobb érdeklődéssel hallgatták Pártos beszédének azt a részét, a melyben a házassági jognak a polgárok felekezetiségére való tekintet nélkül egységes, állami törvény által leendő szabályozását sürgette. A budapesti ügyvédi kamarának inkább feladata e nagyfontosságú ügyet^ sürgetni, mert midőn az 1887-iki törvényjavaslat a főrendiházban elbukott, maga a katholikus egyház feje 1886-ik évi augusztusi enciclicájában dicsérőleg nyilatkozott e téuyről és nem akadt egyetlen egy képviselő sem, a ki a törvényhozás termében fölemelte volna szavát e túlkapás ellen. Hódossy elnök figyelmezteti a szónokot, hogy nagyon is eltér a tárgytól. Pártos Béla azzal az óhajjal végzi beszédét, hogy az ország első kamarája ezentúl behatóbb figyelemre fogja méltatni és sürgetése tárgyává teendi ] a polgári házasság mielőbbi behozatalát. Dr. Robitsek azz-d vádolja a választmányt, hogy nem eléggé segélyezi az elaggott és nyomorban levő kartársakat. Dr. Mezei Mór megjegyzi, hogy a segélyalappal a választmány nem rendelkezhetik kényekedve szerint; egyébiránt tény az, hogy a választmány évről évre emelte a segélyösszeget, szemrehányásnak tehát nem lehet helyt:. Dr. Messinger a következő indítványt terjesztette elő : Jelentse ki a közgyűlés, hogy a birák és bírósági hivatalnokok fizetésének fölemelése tárgyában megindított mozgalmat pártolja és megbízza a választmányt, hogy ez irányban az igaz >ágűgyminisztériumhoz fölterjesztést intézzen. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ez indítványt. H u s z á r Kálmán, N a g y Dezső és Kőrössy Sándor felszólalásai után a közgyűlés tudomásul vette a jelentést. Széher Mihály ügyvéd elhunyta fölött jegyzőkönyvileg is kifejezést adott részvétéuek, elhatározta egyúttal, hogy néh. Röck Szilárd ügyvéd emlékét, a ki a kamarának 13,000 frtot hagyott, jegyzőkönyvében megörökíti. A kamara ez évi költségelőirányzatában 14,240 Irt kiadással szemben ugyanannyi a fedezet. A pénztári jelentések tudomásul vétele után elhatározták, hogy a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó s a kamarai választmány által készített javaslatot kinyomatják, az egyes tagoknak megküldik és megvitatás tárgyává teszik. A közgyűlés délutáni 1 órakor Hódossy Imre elnök éltetésével ért véget. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék vád alatt. A budapesti ügyvédi kamara választmánya az ez évi közgyűléshez tett jelentésében, midőn a kamara területén levő első folyamodásé bíróságok működéséről szól, a budapesti keresk. és váltótörvényszék ügyködése felett következő sújtó ítéletet hoz : »A kamarának területén működő elsőfolyamodású bíróságok tevékenységéről általában elismeréssel szólhatunk; ma azon a l onton vannak, hogy jobbára lépést tartanak az ügydarabok beérkezésével. E tekintetben azonban a budapesti kir. keresk. s váltótörvényszék ellen lehet panaszunk, a melynél nélkülöznünk kell az ügymenet szakadatlan szabályos menetét. Lehet, hogy a belső ügykezelésben van a hiba s jobb beosztás mellett több szabályosságot lehetne elérni, a mi főleg ezen törvényszéknél birna fontossággal, hol a megelőzés oly nagy anyagi hátrányoknak lehet forrása. Baj az is, hogy ezen törvényszéknél folyamatban levő perek érdemleges elintézésének ideje attól függ, melyik előadónál van. Miután e törvényszék belső ügykezelésébe nincsen bepillantásunk, nem tudjuk, hogy minek tulajdonítsuk e rendetlenségeket, a munkaanyag aránytalan kiosztásának-e, vagy egyik-másik előadó több-kevesebb szorgalmának. A jelenség mindenesetre olyan, mely méltán kihívja az igazságügyi kormány figyelmét s ezen törvényszék beléletének megvizsgálását teszi szükségess é.« Meg kell ugyan vallanunk, hogy egyik-másik tekintetben nekünk is volna kifogásunk ezen, különben kiváló bíróság ügyködésére vonatkozólag, azonb.in azt hiszszük, hogy oly sújtó Ítéletet, mint minőt a kamara mond felette, mely szerint miniszteri vizsgálat volna immár szükséges — tán mégsem érdemelt ki e bíróság.