A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 13. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. Rendes napi árfolyammal biró és azzal nem biró fix vételi és szállítási ügyleteknél a kár (árkülömbözet) aestimálása. Effectiv és nem effectiv fedezeti vétel (Decku

112 A puszta árkülönbözet ezek szerint csak annyiban képezheti külön aestimálás tárgyát, a mennyiben az illető árú a teljesítés helyén és idején rendes napi árfolyamm a 1 bir. 4 Annak beigazolása, hogy valamely helyen bizonyos árúfajra nézve mi képezi a közép napi árt, rendszerint hivatalos szakközegek (bizalmi férfiak) szabályszerű feljegyzései által történik •' és jelesül a vásári felügyelőség (vásár-biztos), tőzsdei elöljáróság, kisebb helyen a községi hatóság által. Az ily nyilvános árjelzések hiteles eszközlésére autorizált köztisztviselői s illetve közhatósági jelleggel biró közegek által hivatalosan kiállított és közzétett árfolyamjegyzék és bizonylatok" közokirat jellegével biró teljes bizonyítékot képeznek.7 A mi pedig a magánszemélyek által (p. o. tanuk, szakértőként) kiállított árfolyam igazoló bizonylatokat illeti, azoknak bizonyítékul leendő elfogadhatósága a bizonyítási eljárás általános szabályai szerint bírálandó el.s A fix ügyletekre vonatkozó fedezeti vételt illetőleg még kiemelendő, hogy egyik főkellék az, hogy a vevő b o n a fi de — rendes kereskedő gondosságával járjon el. Ezen elvből kifolyólag oly esetben, midőn árhullámzásnak kitett rövid fix határidőre kötött ügyletről van szó, a szerződéshez hű vevő jogosítva van a több szállítási részletre stipulált egész árúmennyiséget a késedelmes, illetve nem kellő minőségben szállító eladó rovására egyszerre beszerezni, már akkor is, habár az eladó még csak az első szállítási részlettel van is csak hátralékban.9 De vélelmezhető, hogy a későbbi szállítási rátákat sem fogja betartani. 4 A m kir. Curia 2,106/85. sz. a. Ítélete indokolásában felperest árkülönbözetre irányuló keresetével az okból utasitá el : > mert felperes tanúival nem bizonyitoita, hogy a szerződés teljesítés helyén oly gabnapiac volna, hol (a kérdés alatti, 1884. aug. 15-ig szállítandó rozsot illetőleg) rendes piaci árak léteznek, stb.« ennek hiányában pedig a külömbözet kiszámításánál alapul szolgálható piaci ár kimutatható nem lévén, felperes vitatott kárának számszerű mennyisége meg nem állapitható. 6 L. Dtá r X. 47. lapon az 1879. évi február hó 5-én 48. szám a. kelt curiai határozatot. >F i xgeschafte betreffend stb. wird der Schaden sich für Kaufer und Verkaufer einfach nach der Preisdifferenz zur Zeit und am Orte der Lieferung berechnet« (L. dr. A p á t h y n a k »Kereskedelmi Jog« müvében 658. lapon közölt Nem. bir. K. tvszék. 1872. febr. 22. ítéletét.) 8 Die Berechnung der Durchschnittspreise stb. werden an grössei en Handelsplatzen unter öffentlicher Autoritat von der Gesammtheit der IPendelsmákler derén Syndikat stb bezw. unter derén Mitwirkung durch die stb. Vorstandsmitglieder der Kaufmannschaft, z. B. Börsen-Commissár, Börsenvorsteher, auch wohl durch einen Regierungscommissár oder für den kleineren Marktverkehr, durch die örtliche Staats- oder Gémein deBehörde bewerkstelligt.« (L. dr. Hahn Fried. von kais. Rath am Reichsgericht »Commentar zum alig. deutschen Handelsgesetzbuch« Braunschweig 1883. II. Band, 4. Buch pag. 107.) 7 »Die unter öffentlicher Autoritat in regelrechter Form veröffentlichten Listen und die nach ihnen von den Handels-Maklern, oder den mit Aufsicht über den Markt beziehungsweise - Börsenverkehr betrauten Beamten ausgegebenen A 11 e s t e, geniessen — soweit aus ihnen der Marktpreis írit Sicherheit erhellt — öffentlichen Glauben. (L. dr. H a h n • Commentar zum Alig. Deutsch. Handelsg.<> II. B 4. Braunschweig 1883, Pag. 109.) 8 »Die Beweisführung wird erleichtert — mondja tovább Hahn már idézett jeles müvében durch das Vorhandensein von Verzeichnissen der Marktpreise, genannt Preiscourante, Preislisten-Zettel, C o u r sZettel-Berichte, welche durch die öffentlichen Blátter, mitunter besonders dazu bestimmte, an der Börse durch Versendung' an die Betheiligten verbreitet zu werden pflegen, um den Letzteren eine zuverlassige, auf die Beobachtung und Berechnung fachkundiger Mánner gegründete Nachricht von dem zeitigen Preise einer gewissen Waare an einem gewissen Orte zu gebén stb. Die B eweiskraft von privatlichem dieser Art, so wie sonst von Sachverstándigen über den Marktpreis erstatteten Zeugnisse bestimmen sich nach allgemeinen Grundsátzen.« 9 stb. »Die Oelfabrikfirma M. et R. in Nancy machte mit dem GeIreidehandler S. N. in Wien am 26. Apr. 1883 einen Schluss auf 600 Mtz. per Monat. DerVerkaufer wurde mittels Schreibens vont 21. Sept. 1883 (von Seite des Kaufer s) ermahnt seiner Verpflichtung bis zum 26. Sept. 1883 mit der Lieferung der im August faliig gewesenen Rate n a c h z uk o m m e n, mit der Androhung, ansonst stb., sie Schadenersatz i Coursdifferenz) für die gauze Vertrags-Quantitát beanspruchen werde. Aus den G r ü n d e n : »stb. Der Geklagte (Verkaufer) hat eben dadurch, dass er diese M a h n u n g, welche von der Erklárung : von der Erfüllung des Vei trages in seinem ganzen Umfange absehen zu wollen, begleitet war, nicht blos A gyakorlati élet iránt élénk érzékkel biró budapesti árúés értéktőzsde vál. bírósági usance-áról kell még megemlékeznünk, mely a fedezeti vételt nemcsak akése\ delem, de a nem kellő minőségű árú szállítása esetére is j szabályozza. Az idézett usan c e-ok 65. §. szerint: »Ha az átvéle; végett bemutatott egész árú mennyiség (vagy annak egy része j ellen emelt minőségi kifogás a tőzsde választott bírósága ! által igazoltnak mondatik ki, az eladónak stb jogában áll (bizonyos időtartamon belül teljesítendő szerződéseknél azonban mindig csak a kikötött időtartamon belül) a kifogás igazolt voltának f napjától számitva Budapesten három nap alatt, Budapesten kivü! ö t n a p alatt a kifogásolt árút más szerződésszerűvel pótolni. Az emiitett usance-ok 66. §-a szerint pedig: »ha usancei árúról s a határidőre szóló kötésre pótszállitás nem történik j vagy ez szinte szerződésellenesnek mondatik ki, a I vevőnek óvástétel mellett j o g á b a n á 11 ai, eladó rovására magát fedezeti vétel utján fedezni, vagy attól a második I utóteljesitési átvételi határnapon létezett napi árakhoz képest mutatkozó árkülömbözet megtérítését követelni. A tőzsdebirósági usance-ok 67. §-a végül akként intézkedik, miszerint: »ha másféle kötésre pótszállitás nem történik, vagy ha :.z szince szerződésellenesnek mondatik ki, a v e v ő a 84. §-ban felsorolt jogokat tetszése szerint gyakorolhatja«. Nyilt kérdések és feleletek. A btkv. 284. §-a szerinti g-yerinekölés bűntette hivatalból felterjesztendő és hivatalból felülvizsgálandó-e ? (Felelet.) A »Jog« 10. számában dr. Radányi Ernő alügyész által felvetett kérdésre következőleg felelek. Igen! A hivatalbóli felülvizsgálás kérdése az utóbbi években tudtommal csak két felsőbirósági határozatban nyert kifejezést. A 11. sz. teljesülési döntvény indokolásának második kikezdése szerint a főbenjáró és az ember élete ellen irányított bűncselekj ményekre vonatkozó ítéletek hivatalból felterjesztendők. A 8,298/87. számú curiai határozat a hivatalból való felülvizsgálást csak halálos kimenetelű cselekményeknél kívánja. Ha tisztán grammatice magyarázzuk ezen elvi kijelentéseket, nem szenved kétséget, hogy azok körébe beletartozik a gyermekölés is, mint az ember élete elleni bűncselekmények egyike és ez esetben valóban felesleges is a grammaticai magyarázat határain túlmenni, mert már ennek segélyével is a hivatkozott jogforrások értelmének hű képét nyerjük; ha mind annak dacára az ellennézet tovább megy, ám elkísérem a logicai magyarázat terére is, de hozzáteszem, hogy az olyan logicai analysis, mely a grammaticai értelem ellenére tisztán a jogérzetre, vagy a ratio jurisra hivatkozik, sokkal inkább bir tör vény rontó, mint törvénymagyarázó jelleggel. A t. ügyész ur azt hozhatja fel »nem«-jének indokolására, hogy a hivatalból való felülvizsgálat csakis oly bűncselekményeknél kívánatos, melyek a btkv. legszigorúbb büntetéseivel vannak unbefolgt, sondern auch unbeantwortet liess (sowie dadurch, dass er aucli in der Folge weder das Verlangen nach Gewahrung von Nachfristen geaussert, noch in irgend einer anderen Weise seine Bereitwilligkeit zu liefern erklart hat deutlich zu erkennen gégében, dass er nicht liefem wolle, stb. Von dem Augenblicke an, in welchem die klagende Firma (Kaufer) annehmen musste, dass der Geklagte (Verkaufer) die ihr verkaufte Waare nicht liefern werde : war sie berechtigt, für die anderweitige D e c k u n g ihres Bedarfes Vorsorge zu treffen stb. Mit Rücksicht hierauf erscheint es auch belanglos, dass die Klage einige Tage vor Ablauf des dritten Termines überreicht worden ist. Aus den Vorstehenden ergibt sich, dass die klagende Firma selbst unter der Voraussetzung der Anwendbarkeit der Art 356 a. b G. B. ihrer Verpflichtung dadurch genug that, dass sie einmal den Versuch den Geklagten zur Erfüllung des Vertrages zu veranlassen, gemacht und ihm die Absichi, Schadenersatz statt der Erfüllung zu fordern, bekannt gégében hat, stb. Die klagende Firma war nicht nur berechtigt, mit Ablauf dieser Frist zu einer anderweitigen Deckung ihres ganzen Bedarfes, sondern dass es ihr zum Vorwurfe gemacht hatte werden können, wenn sie hiemit im Falle des Steigens des Preises bis zum Verstreichen des letzteren der ursprünglich mit dem Geklagten vereinbarten Lieferungstermine gewartet hatte.« (L. »Juristische Blatt er« Wien 1887. Nov. 17. Cassationentscheidung des k. k. Obersten Gerichtshofes Z. 10,381/887.)