A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 12. szám - A budapesti kir. itélő tábla hátralékai

Nyolcadik évfolyam. 12. szám. Budapest, 1889. március 24. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanőni adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGI ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakféifiu közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél 3 » — » negyed • 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A budapesti kir. itélö tábla hátralékai. Irta : A. — Változás az j igazságügyi miniszterségben. — A magyar bűnvádi eljárás tervezete. Irta : dr. M a y e r Salamon, jogtanár a bécsi egyetemen és a keleti akadémián. — A csödtömeggondnok kinevezése körüli visszásságok. Itta : t. a r t h a Iván, ügyvéd Szilágy-Somlyón. — A végrehajtási törvény 155. §-ának gyakorlati alkalmazása. Irta: dr. G e r h a u s e r József, Kőszeg. — Sérelem. (Ismeri-e az igazságügyminiszter ur a szt.-gotthárdi járásbíróság állapotát ? Irta : U s z Gábor, ügyvéd Szt.-Gotthárdon.) — Irodalom. (Parlamentarizmusunk veszedelme. Irta : S p e c t a t o r. — A magyar bűnvádi eljárás törvényjavaslatának a bitói szemlére és szakértőkre vonatkozó része. Ismerteti: dr. F ö 1 d v á r y Elek törv. orvost, tanársegéd Budapesten. — Döntvénytár. — Uj folyam XXI. kötet Franklintársulat .iadása. — Az igazságügyre vonatkozó rendeletek.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonr.t a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A ..Jog Töyvénytám" 1S8S. évfolyamának tisztelt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1888. éri igazságügyministeri rendeletei.-i. és 2. ívét. Ezeket egymásután fogja követni a rendeletek még hátralevő 3—5. íve, s ezek szétküldése után megkezdjük a folyó 188Q. évi törvények közlését. Az I8SQ. évi törvényekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. A teljes évi folyam előfizetési ára 2 frt. / A budapesti kir. itélő tábla hátralékai. (A) Azon kezdem, hogy ama bizonyos hátralékok a mult évi törvénykezési szünidő végétől, kisebb-nagyobb mérvben, de hóról hóra folyton kevesednek. Természetes. A kir. itélő tábla sokat dolgozik. A kisegítő birák segítségével havonkint mintegy másfélezerrel többet intéz el, mint a mennyi beérkezik; igy a hátralékoknak fogyni kell. Es azok fogynak. Pedig a felebbezett ügyeknek a táblához beérkezése az utóbbi években következetesen és nagy arányokban emelkedett. Beszélj'enek a számok : az 1884. évben 103,557 az 1885. évben 104,312 az 1886. évben 107,724 az 1887. évben 115,789 és az 1888. évben . . 124,609 felebbezett ügy érkezett a kir. ítélő táblához. A beérkezésnek ily rohamos emelkedését a rendes létszám nem győzte, nem győzhette meg. Az elintézetlenül maradt ügyeknek, a hátralékoknak száma — lépést tartva a beérkezéssel — évről-évre nagyobb lett. így, az előző évek kisebb hátralékát nem említve, az 1886. év végén 23,398, az 1887. év végén 31,221 ügy volt hátralékban. A két év között már mintegy 8,000-nyi a különbség Az 1888. év végén ismét emelkedést látunk, mintegy harmadíélezerrel az előző év végén mutatkozott hátralékhoz képest. De ez a 33,991 ügyre terjedő hátralék már jelentékeny apadás ahhoz az összeghez, a mely az 1888. évi törvénykezési szünidő végén jelentkezett. Ekkor a táblának 40,571 elintézetlen ügye volt. A törvénykezési szünidő után szabadságukról visszatérő birák, köztük a teljes elismerést érdemlő kisegítők, bámulatos tevékenységgel láttak a feltorlódott munkahalmazhoz. Az 1888. évi szeptember hó végén a hátralék már 39,5 3 l-re, majd, midőn a törvénykezési szünidő alatt működött birák is visszatértek szabadságukról, október hóban, midőn az ügyeknek beérkezése némileg kevesedett is a hátralék rohamosan 36,37 l-re, november hó végén 35,211-re, december hó végén 33,911-re, folyó évi január hó végén 32 874-re, február hó végén 31,987-re fogyott le. És igy a törvénykezési szünidő végétől — hat hó alatt — kilencedfél ezerrel csökkent a hátralék. E számok azt tanúsítják, hogy az igazságügyi kormányzat szerencsésen oldotta meg a munkaerő szaporításának kérdését a kisegítő bíráknak berendezésével. Az 1888. évi IX. törvénycikk alapján a mult év április végétől működő 16—18 kisegítő biró segítségével immár elérhető a hátralékoknak fokozatos leapasztása. Ha a már régóta tervezett nagyobb szabású törvényhozási intézkedések addig más uton nem is szabadítanák meg törvénykezési állapotainkat a kétségtelenül még most is nagy mérvben meglevő bajtól: idő multán — s talán nem is hosszú idő multán — a kir. itélő tábla hátralékai alaposan nem kifogásolható számra le fognak apadni. Be fog ez következni akkor, ha a beérkezés emelkedése végre megszűnik s a munkásság megmarad mostani színvonalán, a melylyel 11 —13,000 ügyet intéznek el havonkint. De hát meg fog-e szűnni végre a beérkezés emelkedése ? A február hó végén kiadott kimutatás szerint a folyó év két első hónapjának beérkezése még mindig 21,072 ügy volt és igy még most is 698-al több, mint tavaly a megfelelő időben; igy tehát a folyó év beérkezése emelkedni fog még az 1888. évéhez képest is, a mikor 8,820-al több érkezett be, mint az előző évekhez képest nagy emelkedést mutató 1887. évben. Tegyük fel, hogy az nem fog számbavehetőleg emelkedni. Akkor — az elmúlt hat hó átlaga szerint — havonkint mintegy másfélezer csökkenéssel, 3—4 év alatt a hátralékoknak mintegy 8—10,000-re le kell apadni. Ennyi hátralék pedig a kir. itélő táblán, hol ez egy havi beérkezésnek sem felel meg, meg sem érdemelné a hátralék nevet. Ez eredmény sokkal hamarabb következhetnék be, ha nem kellene a törvénykezési szünidővel számolni. A mult évi törvénykezési szünidő alatt a hátralékok 10,000-rel emelkedtek. A sokszor hangoztatott okok, mik azt előidézték, a jövőben is fenn fognak állani, nincs ok tehát azt hinnünk, hogy az