A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 7. szám - Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar?

28 A JOG. Felperes a részvények be nem tizetett hátralékos része iránt ellene a részvénytársaság csödtömeggondnoka által folytatott perben a csődtömeg részére marasztaló Ítélet következtében, valamint a saját ügyvédjének fizetett összeg, illetve perköltségnek megtérítése iránti keresetével feltétlenül elutasítandó volt, mert felperes a részvénytársaság irányában kereseti előadása szerint is, a K. T. 17-!. S-a alapján fennállott kötelezettségénél fogva a hátralékos részvénytőkét feltétlenül tartozván megfizetni, ha mégis magát pereltetni engedte, ezen per költsége alpereseket nem terhelheti. (1888 május 30-án, 6,984. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiróságnak ittléte az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagvatik. (1888. évi december | hó 19-én, 1,084. váltószám.) Bűnügyekben. Az illető hatosáénál leendő feljelentéssel való fenyegetés nem | képez zsarolást. A pancsovai kir. törvényszék: B. István a B. T. K. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségében vétkesnek mondatik ki s e miatt az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó hat havi fogházra Ítéltetik. 1 n d o k o k : Vádlott beismerésével és K. Koszta tanú vallomásával igazolva van, hogy vádlott néhai S. Károly lakására az I. naplószám alatt elfekvő sajátkezüleg irt levelet küldötte egy a kir. ítélő táblához K. Koszta nevében intézett és S. Károly ellen irányuló bűnvádi feljelentés kapcsán s a levélben felhívta S.-t, hogy vagy fizessen neki 12 frlot, vagy pedig fel fogja őt jelenteni. Minthogy K. Koszta kijelentette, hogy ezen feljelentésről mit sem ! tud, kétségtelen, hogy vádlott a feljelentéssel való fenyegetéssel I magának akart 12 forintot jogtalanul kizsarolni S. Károlytól. Miután vádlott ezen cselekménye a B. T. K. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének tényálladékát magában foglalja, ezért őt ebben vétkesnek kellett kimondani. A büntetés mérlegezésénél vádlott agg kora, büntetlen I előélete enyhítő körülmény gyanánt vétetett figyelembe. (1887. augusztus 27-én, 5,.")81. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla vádlottat a B. T. K. 3ö0. §-ába ütköző zsarolás vétségének a B. T. K. 65. §-ának 1. bekezdésében meghatározott kísérletében mondja ki bűnösnek, büntetését a B. T. K. 350. §-án felül még a B. T. K. J 352. és 66. §-aira is alapítja és ezzel a változtatással a kir. tör- j vényszék fentidézett ítéletének egyéb tartalmát helybenhagyja. Indokok: A cselekmény azért volt a B. T. K. 65. §-ának első bekezdése alá eső kísérletté minösitendő, mert vádlott a kiderített tényálláshoz képest annak véghezvitelét csak megkezdette, de be nem végezte. Ezen változtatás folyományaként kellett az első bíróság által kiszabott büntetést a B. T. K. 350. §-án felül még a B. T. K. 252. és 66. §-aira is alapítani. A büntetés mértéke a B. T. K. 66. § ának enyhébb rendelkezése mellett is annál a súlyosító körülménynél fogva nem volt lejebb szállítható, hogy vádlott az illetékes kapitányi hivatal kivonata szerint orgazdaság miatt már egy izben meg volt büntetve. 1 Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete indololásánál fogva a tényállásra vonatkozó azzal az eltéréssel hagyatott helyben, hogy időközben elhalt S. Károly a fenyegető levelet s annak kapcsán a bűnvádi feljelentést nem a vádlott küldöttjétől, kinek az átvé- j telt megtagadta, hanem a más napon hozzá személyesen eljött vádlottól vette át. (1887. október 24-én, 35,569. sz.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatik és B. István vádlott a neki terhéül tulajdonított zsarolás vétségének vádja és törvényes következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Mert az illető hatóságnál leendő feljelentéssel 1 való fenyegetés egyáltalában nem tartozik az erőszaknak ama fogalma alá, a mely a B. T. K. 350. §-a szerint a zsarolás minősitáséhez megkívántatik. (1888. szeptember 13-án, 409. sz.) Váltónak meghamisítása esetén n büntető birő nem a váltót magát, hanem a hamis aláírást mondja ki hamisítottnak; a 92. §. alkalmazása ez esetben. íBtk. 92. és 403. §-ának 1. p.) A zonibori kir. tszék : K. József a btk. 401. ij-ában körülirt, a btk. 403. §-ának 1. pontja szerint minősülő és büntetendő ; váltóhamisítás bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a btk. 92. § ának alkalmazása mellett jelen Ítélet jogerőre emelkedésétol számítandó egy évi börtönre ítéltetik. Indokok: Vádlott K. József ugy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás folyama alatt önként és körülményesen beismerte, hogy a 10. naplószám abtt elfekvő, 1880. szeptember 18-án kiállított, ugyanazon évi november 11-én lejárt 400 frtról szóló váltóra K. jános nevét, mint forgató, ennek tudta és beleegyezése nélkül aláirta, az /. alatti feljelentéshez csatolt 6,424/1881. p. számú kielégítési végrehajtási példány szerint pedig igazolva van, hogy a fentebb emiitett váltó alapján K. János ellen a kielégítési végrehajtás elrendeltetvén, annak foganatosítása csak azért maradt el, mert M. Mihály, ki vádlottal üzleti összeköttetésben állott, a váltótulajdonost, L, Ferencet, a váltóösszeg erejéig kielégítette. Ezen beigazolt tényállás szerint bebizonyítódnak kellett tekinteni azt, hogy K. József vádlott, panaszos K. János aláírását a célból hamisította meg, hogy a kötelezettség alól meneküljön. Minthogy pedig vádlottnak ezen cselekménye a btk. 401. és 403. Sj-ának 1. pontjába ütközik, kellett öt a hivatkozott szakaszokban körülírt bűntettben bűnösnek kimondani s tekintettel rovatlan előéletére s arra, hogy megkárosítás esete fenn nem forog, mint túlnyomó enyhítő körülményekre, a btk. 92. §-ának figyelembevétele mellett az itéletileg megállapított büntetéssel sújtani. (1886. május 31-én, 2,032. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét azzal a kiigazítással, hogy vádlott a magánokirathamisitásban mondatik ki bűnösnek s azzal a kiegészítéssel, hogy az 1880. szeptember 18-án kelt s ugyanazon évi november hó 11-én lejárt 400 frtról szóló váltón K. János forgatói aláírása hamisítottnak nyilvánittatik, egyebekben indokainál fogva helybenhagyja. Indokok: A btk. 403. §a a váltó meghamisítása által elkövetett büntetendő cselekményt szintén magágokirathamisitásnak tekinti és igy ezen rendelkezéssel szemben helytelenül jelöltetett meg vádlott cselekménye váltóhamisításnak, ezt tehát ki kellett igazítani. A hamisított okirat érvényessége feletti határozat a büntető ítélet tárgyát nem képezvén, az okirat érvénytelenségét kimondani nem is lehet; azonban a bűnjelt képező okiraton levő hamis aláírás valótlanságának megállapítása a büntető ítélet keretéhez tartozván, azt itéletileg is ki kell mondani, a jelen Ítélet hiányát tehát kiegészíteni kellett. A btk. 92. §-ának alkalmazását a felhívott enyhítő kürülményeken felül vádlott töredelmes beismerése és szorult helyzete is indokolja. (1886. november 30-án, 27,772. sz.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla fentebbi számú és keletű Ítélete felhozott és az elsőbirósági ítélet elfogadott indokainál fogva, mégis azon meghatározással hagyatik helyben, hogy a szabadságvesztés-büntetés nem az Ítélet jogerőre emelkedésétől, hanem anuak foganatba vétele napjától lesz számítandó. (1888. november 13-án, 1,954. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlön>«-böl. Csődök : liölllll Ferenc e., eperjesi tszék, bej. márc. 18-án, félsz, ugyanakkor, csb. Molitorisz István, tmg. dr. Rosenberg Teofil. — Matis Antal e., pozsonyi tszék, bej. márc. 18, félsz. ápr. 15, csb. Mérey László, tmg. Csiba György. — Herbst Árou e., egri tszék, bej. márc. 28, félsz, ápr. 24, csb dr. Kállay Árpad, tmg. dr. Lipthai Gyula. Dömötör 15éla e., kecskeméti tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 18, csb. dr. Szappanos Sándor, tmg. Sághy Mihály. — I1ÍCS György e , n-becskereki tszék, bej. márc. 5, félsz. ápr. 2, csb. Kiss Sándor, tmg. Vuchetich Endre. — Fischer Sándor e., n.-kikindai tszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 26, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. dr. Bogdán Zsivko. — Selényi Bertalan e., kalocsai tszék, bej. márc. 7, félsz. ápr. 2, csb. Posta Lajos, tmg. Herczegh Imre. — Silberer I. e., bpesti ker. és váltótszék, bej. márc. 20, félsz. ápr. 8, csb. Antos Károly, tmg. Borbély Vidor. — Reitman Albert e., n.-váradi tszék, bej. ápr. 25. félsz. máj. 15, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Rosenthál Mór. — Nothilft Bódog c., bpesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 6, félsz. ápr. 20, csb Ney Aladár, tmg. dr. Glosz Ferenc. Pályázatok : A kézdi-vásárhelyi tszéknél Il-od oszt. jegyzői áll. febr. 24-ig. — A soproni jbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 26-ig. — A.-szt.-mártom jbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 27-ig. — A váci jbrságnál aljegyzői áll. márc. l-ig. — A ráckevei jbrságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyorada-részvénylársaság"-nál. (Hold-utcza -,. szám.)