A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 7. szám - Mi teendő ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar?

60 5 JOG. Megjegyzendő e helyütt, hogy »h i teles személy" ki- I fejezés alatt nemcsak kir. közjegyző, hanem az illetékes bíróság és illetve annak kiküldötte is értendő.7) Az, hogy a vevő, ha az eladó a neki engedett utóteljes:- \ tési határidő alatt sem ad a rendelkezésére visszabocsátott hiányos minőségű árú helyett kellő minőségű árút (és illetve ha az eladó egyátalán az árú átadásával késedelemben van), hogy ez esetben fel van jogositva arra, hogy az árút az eladó rovására megszerezhesse, a keresk. törvényben és jelesül annak 348. és 353. §-ban, bár határozottan kifejezve nincsen, de mert a keresk. törvény 348. §-a szerint a vevőnek, ha ő a nem kellő minőségű árút átvenni még az ezen §-bau ily esetre concedált árleszállítás mellett sem akarja, azon másik elégtételi jogot adja, hogy a szerződéstől elállhasson és egyúttal kára megtérítését i s követelhesse, és miután a ktv. 272. §. szerint az »ki kártérítést igényelhet, a valóságos kár és elmaradt nyereség megtérítését i s követelheti* : ebből következik, hogy ezen kárösszeg a valóságos kár (damnum • •mergens) s illetve az ellenfél szerződésszegése által okozott készkiadásokon kívül (p. o. a rendelkezésre visszabocsátott árúk helyett fizetett fuvardíj, fekbér, stb.), az elmaradt haszonból (lucrum cessans) is állhat; a mi pedig a fennakadt vételi ügyletnek fedezeti (végrehajtási) vétel utjáni lebonyolítása után mutatkozó árkülömbözeti többlet gyanánt aestimálható. Ezen költségekhez járulhatnak végül még a hiányolt árúért netán eszközölt egyéb kiadások, p. o. fuvardíj, fekbér és esetleg az árú rendelkezésre visszabocsátásával jár óköltségek, u. m. raktározási költség stb. De a vevő a fennakadt ügyletet az eladó számlájára végrehajtási fedezeti vétel utján le is bonyolíthatja, mikor is, ha az eladó javára mutatkozik árkülönbözet, a vevő mindenekelőtt az imént elsorolt címen netán fennálló egyéb kár követelési tételeinek fedezésére (recompensálására) kell, hogy fordítsa azt s ha azok egymást fedezik — - kiegyenlítik — az eladó irányábani jogigénye consum á 1 v a van. Megjegyzendő azonban, miszerint az esetben, midőn az imént felsorolt kárkövetelési tételek fedezetén felül az ügylet javára meg árkülönbözeti fölösleg mutatkozik, ugy ezen fölösleg nem illeti a szerződésszegő eladót, hanem a szerződéshez hü vevőt; mert a törvény nem rakarhatja. hogy a szerződésszegésnek culposus vagy dolosus ténye, mint követelési jogcímre alkalmatlan (sine causa, ob turpem causam), mintegy praemiumban részesülhessen. Ha pl. a fedezeti vétel rosszul üt kis illetve a kellő minőségben vagy épen nem szállított árú a szerződési áraknál magasabb áron volt csak beszerezhető: ez esetben az ebbeli hátrányok a szerződésszegő eredeti eladót érik és illetve ugy maga az árkülönbözeti többlet, valamint a többi kárösszegek is p. o. a jogfentartási, praejudicialis stb. jogcselekvénynyel járó költségek is az eladót terhelik. v Mi teendő, ha az örökös a hagyatéki tárgyalásra megjelenni nem akar? * Irta : RÁCSKAY SÁNDOR, borosjenői kir. aljárásbiró. A fentebbi kérdésre a »Jog« f. évi 3-ik számában adott többi válaszok szintén közölt szerény véleményemtől teljesen eltérnek. Ugyanis a válaszok mindnyája ügygondokrendeléss e 1 véli a kérdést megoldhatni; ezzel szemben én az ügygondnokot a kérdés megoldásánál teljesen mellőzöm. Kötelességemnek tartom tehát az ügy érdekében álláspontomat — a t. szerkesztőség engedelmével — bővebben is kifejteni. Nem fogadhatom el a fenforgó kérdés megoldására Csanádv István járásbiró ur és a többi felszólalók véleményét, mert az ö véleményükkel homlokegyenest ellenkezik az 1868: LIV. t.-c. 576. §-a és az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ának d) pontja, mely szerint 1 \ L. a m. kir. Curiának a máramaros-szigeti kir. e r d íjkincstári ügyészség mint felperes javára — H. H e r s c li elleni 983 frt 3h'/2 kr. és jár. árkülömbözeti kárösszeg iránti ügyben hozott (a máramaros-szigeti kir. törvényszék 188(j. nov. 1-én kelt 7,049/86. szám alatti jóváhagyó) marasztaló határozatot. (L. *A J o g« 1887. évf. 52. számban). * E cikket szerző dr. Blum Béla kir. közjegyző ur cikkének a mult számban történt közlése előtt irta. A s%trk. ismeretlen nagykorú örökösök részére van joga, de csakis az árvaszéknek ügygondnokot nevezni; mi jogon és minő analógia alapján nevezhet tehát a hagyatéki b i r ó s á g ügygondnokot? Mellesleg megjegyzem, hogy az 1877: XX. t.-c. 248. S-a jelen bekezdéssel kapcsolatban fel nem hozható, mert ott rokonokról és nem örökösökről van szó Most pedig áttérek eltérő nézetem rövid megokolására. Azt hiszem, hogy abban mindannyian megegyezünk, miszerint a hivatalból megindítóét hagyaiéki eljárás, u. n. birói beavatkozás célja: az érdeklett örökösökkel - peres eljárás kikerülése czéljából — az örökösi igényekre vonatkozólag egyezséget létrehozni. Ha alperes megidézés daczára meg nem jelenik, az vélek ineztetik, hogy felperessel egyezkedni nem akar; épen ily jogosan vélelmezhető tehát az is, hogy azon örökös, ki a hagyatéki tárgyalásra — megidézés daczára — meg nem jelenik, nem akar kiegyezni örököstársaival. Ezen vélelmet pedig minden jogi scrupulus nélkül elfogadhatjuk, mert ezzel provokáljuk az u. n. perrendtartás, illetve sommás osztály eljárását. S itt vélem a határvonalat megvonhatni a hagyatéki bíróság és az örökösödési perek bíróságának hatásköre közt. A hagyatéki bíróság csupán egyeztető, inig a perbíróság ítél hagyatéki ügyekbén. Á hagyatéki bíróság tehát túllépné hatáskörét, midőn csak azért, hogy egyezséget hozhasson létre oly örökös részére, kinek van alkalma egyezkedni, de nem akar, ügygondnokot rendel. Annak megállapítását, hogy minő jogi következményekkeljár az, midőn az örökösök a hagyaték felett meg nem egyeznek, az örökösödési perbíróság mondja ki perre utasító, illetve sommás osztályt tevő végzéseiben. Mindkét esetben kiindul a biróság ismét egy vélelemből, melyet hazai örökösödési törvényeinkből merít; sommás osztály esetén szem előtt tartva azt, hogy testvérek, vagy unokatestvérek a törvényes Örökösödés szerint egyenlően örökölnek ; perreutasitás esetén kiindul abból, hogy ugyancsak vonatkozó törvényeink szerint szerződéses örökös megelőzi a végrendeletit, ez pedig a törvényest. Legyen szabad még álláspontomat gyakorlati példákkal is illustrálni. A. örökhagyó ; B. örökös a hagyatéki tárgyalásra meg nem jelen, C. igen. Első eset: B. és C. unokatestvérek; C. azt állítja a hagyatéki tárgyalásnál, hogy B-ét, ki leány, készpénzben elégítette ki a nagyapai örökségből; kéri az egész hagyatékot magának átadatni; perbíróság sommás osztályt csinál. M á s o d i k e s e t: C. azt állítja, hogy A. végrendeletileg reá hagyta összes vagyonát és bemutatja a végrendeletet is ; B. perre utasittatik. Harmadik eset: C. testvér, B. házastárs; C. az állítja, hogy a hagyatéki vagyon öröklött, de birtokban B. van ; C. mint birtokon kívüli, de egyenlő jogcímű, mert lehet a vagyon szerzeményi is, perre utasittatik. Negyedik eset: B. házastárs. C. testvér; C. felmutat egy végrendeletet, melyben A. minden vagyonát reáhagyja, birtokban van; a hagyatéktárgyaló közjegyző bemutat egy másik végrendeletet, melyben A. vagyonát B.-re hagyja, ki erről nem tud semmit, tehát nem is érdekli a tárgyalás; B. perre utasittatik, mert birtokon kivül van, bár a jogcím egyenlő. Azt hiszem, sikerült a felhozott példákkal igazolnom, hogy a meg nem jelenő ismert örökössel szemben is meg van a mód törvényesen eljárni a fennálló szabályok keretében. Ügygondnokkal való tárgyalásnak még azon kellemetlen oldala is van, hogy eltekintve a költségektől, melyet képviseltjének olyankor okoz, mikor annak különben sincs joga az örökség legkisebb részéhez sem, előállhat azon eset is, hogy az ügygondnokkal kötött egyezséget az ügygondnokolt perrel támadja meg, mert hisz hazai jogunk szerint az örökösödési jog sohasem évül el és előállhat azon anomália, hogy a perbíróság megsemmisíti egy más biróság előtt kötött egyezséget, a minek még lehetőségét is kerülni kell, mert ez a tekintély rovására megy. Nagyon örvendenék, ha sikerülne soraimmal egy oly kérdés tisztázásához hozzájárulni, mely jelen hiányos hagyatéki eljárásunk mellett oly gyakran előfordul s kérem az érdeklődőket, hogy becses véleményüket szintén nyilvánítsák. »Győzzön a jobb!«