A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / Tartalommutató

TÁRGYMUTATÓ A „Jogesetek Tárádnak mint a „JOG" mellékletének 1889. évi folyamához. 57 100 Szám Lap A m. kir. Curia teljes ülési döntvénye. a) Polgári ügyekben. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosítását követelni • • 15 57 Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni 15 A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire 28 Az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekeblezett követelés behajtása céljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg •erhelt ingatlan tulajdonosa ellen, ;t jelzálogból leendő kielégítés végett indíttatnak; hanem az ilyen keresetekre is az 1868 : LIV. t.-c. 44. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik 2S 100 A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét megadta 42 16"> b) Bűnügyekben. I. »A fennálló gyakorlat szerint a bűnvádi eljárás folyamán a büntető bíróság hatásköréhez tartozik a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél, más uton nem biztosított kártérítési igényeinek biztosítása iránt intézkedni.« II. »A bűnvádi eljárás folyamán való biztositásnak két neme különböztetik, u. m. a terheltnek csupán ingó vagyonára »bűnügyi zárlat« a terhelt rendelkezési jogának korlátozása céljából és annak bárminemű vagyonára »biztositási végrehajtás« zálogjog elnyerése végett.« III. »Mindkettő csak a károsított fél kérelmére, a kár valószínű összegéig, büntetendő cselekmény megállapítása, nyomatékos terhelő bizonyító adatok fenforgása és veszély kimutatása esetén rendelhető el.« IV. »A >bíínügyi zárlatot* elrendeli s foganatosítja a nyomozatot vagy vizsgálatot teljesítő biró, a »biztosítási végrehajtást" pedig a per bírósága, de annak foganatosítása végett köteles a polgári végrehajtási törvény szerint illetékes bíróságot megkeresni.« Magától értetik, hogy az ország azon részeire, a melyekben az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás van érvényben, jelen határozat hatálya ki nem terjed A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülési döntvényei. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ának első bekezdésében megállapított bélyegmentesség kiterjed-e azokra a vétbizonyitványokra (nyugtatványokra), melyek az idézett törvénycikk 45. §. a) pontja értelmében, birtokbavezetés biztositékául, kamatozás mellett, birói letétbe helyezett értékek felvételéről, a letevő fél által állíttatnak ki? Az 1887. évi 13.593. számhoz. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ának első bekezdésében megállapított bélyegmentesség kiterjed azokra a vétbizonyitványokra (nyugtatványokra) is, melyek az idézett törvénycikk 45. §. a) pontja értelmében, birtokbavezetés biztosítékául, kamatozás mellett, birói letétbe helyezett értékek felvételéről a letevő fél által állíttatnak ki Abban az esetben, ha a haszonbérleti szerződés, az abban meghatározott haszonbérleti idő lejárta alőtt érvényen kívül helyeztetik s a körülmény csak a jogügylet megszűntétől számított 30 nap letelte után igazoltatik, a fél az ily haszonbérleti szerződés után az összes bérérték alapján lerótt fokozatos illetéknek arányos 108 4 16 visszatérítését az 1881. évi XXVI. t.-c. 12. §-ának határozmányaihoz képest nem igényelheti A közjegyzői dijak megállapítása iránt a bíróságokhoz intézett beadványokra vonatkozólag az ill. díjj. 65. tételének 1) pontjában biztosított illetékmentesség, a közjegyzői díjak megállapítása tárgyában hozott elsőfokú határozatok ellen a kir. közjegyzők részéről igénybe vett felebbe/ésekre nem terjeszthető ki . . . ... Abban az esetben, ha a bíróság az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott 10 fit állandó bélyeggel ellátott cégbejegyzési kérvényt visszautasítja, a fél a kérvényre felragasztott bélyegjegy értékének visszatérítését nem igényelheti . A lelkészek, tan tók, azok özvegyei és árvái gyámolitására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete ala«.t levő nyugdíjalapok oly jótékonysági intézeteknek tekintetnek, a melyek tőkéinek kamatjövedelmei az 1875. évi XXII. t.-c. 2. §-ának 7-ik pontj iban foglalt rendelkezések szerint tőkekamatadó alá nem tartoznak . A zálogjogi bejegyzés után kirótt, illetve befizetett 7,'io /o illeték akkor, ha a zálogjog előjegyzésének törlése a zálogjog alapját képező követelésnek megfelelő összeg letéteményezése által történt biztosítása folytán, a bíróság részéről az 1881. évi LX. t.-c. 2o I. §-a alapján hivatalból lett elrendelve, nem törölhető, illetőleg vissza nem téríthető Az illetéki díjjegyzék 5l. tételének második bekezdésében foglalt kedvezmény azon jelzálogi lekötésekre, melyek nem valamely pénzintézet, hanem magánszemély által nyitott, azonban csak külön kiállítandó váltó, vagy egyéb illetékköteles okirat alapján igénybe vehető hitel biztosításául szolgálnak, nem terjeszthető ki . . . Köztörvényi ügyekben. Házasfeleknek valamely adóssági viszonyra nézve egymás irányában, bár közjegyző e'őtt tett beismerései, harmadik személyek ellen is érvényesíthető dologi jog (tulajdon-átruházás) szerzésére elegendő címet nem képezhetnek Megtámadott végrendeletben foglalt hagyomány az örökösök ellen a hagyatéki eljárás befejezése előtt nem érvényesíthető .... Adalék a »földbirtok« fogalom meghatározásához birói hatáskör szempontjából Az érvényben levő jogszabályok szerint az, ki a hozományt átadja, az átadásnál, vagy a későbbi veszély beálltakor attól, ki a hozományt átvette, kellő biztosítást követelni jogosult, ennélfogva a hozomány erejéig, ha a követelés és jogviszony okiratilag tanúsíttatnak, a zálogjog előjegyzésének külön engedély hiányában is helye van. — Hitelesített másolat alapján lehet-e zálogjog előjegyzésének helye ? Azon körülmény, hogy az üzlet a felelősség neve alatt folytattatik és az üzletben talált tárgyak az ő kezdőbetűivel vannak ellátva, tulajdonjogának bizonyítására nem elegendő Kártyajáték alkalmával adott készpénzkölcsön ellen tehető-e a bíróilag nem érvényesíthető jogügyletre alapított kifogás ? A saját ház falán, szomszéd udvarra néző új ablak nyitása iránti jog a korlátlan rendelkezésű tulajdonjog természetes folyományát képezi. Ily új ablak nyitásától a tulajdonos csakis az esetben tiltható el, ha annak abbahagyására irányuló szolgalom létezik, avagy ha a szomszéd tulajdonos megakadályozta abban, hogy saját területén ezen ablak elé a levegőt vagy világosságot elzáró építményt állítson és igy a szomszéd tulajdonos korlátlan rendelkezési joga csorbittatott A kártérítés teljes mértéke, tehát nemcsak tényleges kár, hanem megszűnt haszon is követelhető-e gondatlanság által okozott károsítás esetén .... Költségek iránti intézkedés a birói illetőséget megállapító végzésben A bagatell-biróság valamely ügyet sommás perútra utasítván: a rendes bíróság többé azt el nem utasíthatja azon okból, hogy az a kisebb polgári peres eljárás alá tartozik Az 1881 : LX. t.-c. 186. §. 2, bekezdésének á vételárkülönbözetre vonatkozó intézkedése oda irányul, hogy az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan újabb árverésen olcsóbb áron adatik el, az árverési feltételeknek eleget nem tett korábbi vevő az általa igért nagyobb vételárt akként tartozik megtéríteni, hogy a felosztandó végrehajtási tömeg újabb árverés eredménye által semmi rövidséget ne szenvedjen, mihez képest a korábbi vevő nem csupán a vételárbeli tőkeösszegnek különbözetét, hanem a vételárnak Lap 20 3G 11 18 72 •20 47 181 1 1 1 i 1 1 •_> 6 2 6 3 !i :; 9