A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 6. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része? - A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesitésének szabályozása

J£L JOG. 23 1 n d 0 kok: A kereset 1887. évi 9,676., 9,678. és 9,612. sz. itteni végzésekkel elrendelt biztosítási végrehajtás ellen intéztetett. Miután pedig a csődtörvény a megtámadási keresetek illetőségére nézve nem intézkedik, ilyen keresetek a prdts. 35. i;-ának joghasonlatosságánál fogva azon törvényszék előtt is indíthatók, mely a biztosítási végrehajtást elrendelte és minthogy jelen perben a kir. törvényszék mint váltóbiróság által elrendelt biztosítási végrehajtás támadtatott meg, ugyanazért jelen keresetre nézve e bíróságnak illetősége megállapítandó volt. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir ítélőtábla az elsőbiróságnak megtámadott végzését megváltoztatja, a temesvári kir. törvényszéket, mint váltóbiróságot e per eldöntésére tárgyilag illetéktelennek mondja ki: egyúttal azonban utasítja az elsöbiróságot, miszerint az 1887. évi 13,593. sz. keresetet, mint polgári bíróság, újra és szabályszerűen intézze el. Indokok: A váltóeljárás 3. §-a kimerítően sorolja fel azokat a pereket, melyek a váltóeljárásra s a váltóbiróságok hatáskörébe tartoznak s 4. §-ában kimondja azt is, hogy a váltóbiróság hatáskörét hivatalból tartozik figyelembe venni s hatásköréhez nem tartozó kereseteket hivatalból visszautasítani. Minthogy pedig a megtámadási perek a váltóeljárás 3. §-ában nincsenek felsorolva, az elsőbiróság, mint váltóbiróság ily per eldöntésére illetékesnek nem tekinthető. Tekintettel azonban arra, hogy a csődtörvény (1881 : 17. sz.) a csődbíróságnak hatáskörébe sem utalja a megtámadási pereket s ennélfogva azokra nézve a prdts általános szabályai lévén alkalmazandók, a perek a kir. törvényszékek, mint polgári bíróságok elé tartoznak. Tekintettel arra, hogy a temesvári kir. törvényszéknek mint polgári bíróságnak e perre nézve helyileg illetékes voltát alperes maga is kifejezetten elismerte, az 1881 : LIV. t.-c. 5. §-a alapján a temesvári kir. törvényszék, mint polgári bíróság a kereset elintézésére s további szabályszerű eljárásra volt utasítandó. A m. kir. Curia: A másodbirósági végzésnek megváltoztatása mellett az elsőbiróságnak végzése hagyatik helyben, az abban felhozott okoknál fogva és utasittatik az eljáró kir. törvényszék, hogy a kereset tárgvalására újabb határidőt tűzzön ki. (1889. január lő-én, 1,138.) A csödválasztmány egyik tagja valamely választmányi intézkedésnek esödbirósági jóváhagyása kérdésében felfolyamodással nem élhet. A m. kir. Curia : Cs. Ö. csődválasztmányi tag felfolyamodása folytán. A felfolyamodás visszautasittatik. Indokok: Mert egyes választmányi tag valamely csődválasztmányi intézkedés bíróságilag jóváhagyása vagy jóvá nem hagyása kérdésében felfolyamodási jogosultságggal nem bír ; továbbá mert a másodbiróságnak végzése intézkedő részeiben a csődválasztmányi tagok felelősségére nézve valamely határozatot nem tartalmaz, a mi pedig az indokolásban ez iránt felhozottakat illeti, Cs. O. választmányi tagnak külön véleménye az iratokhoz be van csatolva, önként értetik, miszerint az elsőbbség engedélyezéséből a csődválasztmányi tagokat netán érhető felelősség kérdésének elbírálásánál figyelembe veendő lenne. (1887. november 29-én, 1,091. váltószám.) Bűn^ügyekben. A ki valamely perben hozott Ítélet kézbesítési vevényének keltét megváltoztatja oly célból, hogy az ítélet ellen a tett elkövetése idejében már elkésett felebbezését beadhassa, a közokirathamisítás bűntettét követi el. fA budapesti kir. tábla 1889. január 3-án 43,290/1888.) Adalék az uzsoravétség fogalommeghatározásához. A budapesti kir. törvényszék (1887, évi január hó 7-én, 45,742/1886. btő. sz.): Uzsora és sikkasztás vétsége miatt feljelentett K. L. elleni bűnügyben végzett: Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: Z. A.— K. L. elleni panaszát arra alapítja, hogy f. évi április havában körülbelül 5,000 frt o. értéket képviselő könyveinek zálogkénti lekötése mellett terhelttől 51ü frtot kölcsön vett, a melyért 3 hónapra 340 frt kamatot fizetett, továbbá, hogy ily körülmények között f. évi augusztus hó 26-án terhelttől újólag 510 frtot kölcsönvett, mely összeget és a kamatokat november hó 26-án lefizetni képes nem lévén, már következő napon terhelttől egy oly értelmű levelet kapott, miből nyilvánvaló, hogy terhelt a neki zálogként átadatott könyvekkel mint tulajdonával rendelkezik. i Ezzel szemben azonban K. L. tagadja, hogy panaszosnak a fent jelzett összeget kölcsön adta és a könyveket zálogba l vette volna; azt állítván, hogy ő a kérdéses könyveket azok eredeti vételárának 20%-áért megvásárolta, fentartván panaszosnak kérelmére 3 hónapi időtartamra az antiquarius bolti árérti viszonvásárlási jogot; mihez képest panaszos első alkalommal a könyveket tényleg vissza is vásárolta; másodízben azonban már pénze nem lévén, a 3 hó lefolytával a könyvek vissza nem vétettek s azok terhelt korlátlan tulajdonába átmentek. Minthogy pedig terheltuek eme állítását kihallgatott tanuk bizonyítják s igazolják azt az 5. n. sz. a. előfekvő panaszos által irt levelek is ; minthogy ezek szerint panaszossal szemben mindenesetre szép nyereségre tett szert, de ezt az üzlete folytatásához tartozó szabados cselekmények által érte el, ugyanazért K. L. irányában a további eljárás megszüntetendő volt. A budapesti kir. itélö tábla (7,286/b. 1887. szám alatt): Feloldó és a vizsgálat kiegészítését rendelő végzése folytán A budapesti kir. törvényszék 1887. augusztus 2 i-án, 28,771/1887. btő. sz. a.) újból végzett: Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Indokok: A kir. itélö táblának 7,286/B. 1887. sz. végzésével megsemmisített első bírósági 45,742/B. 1886. végzés alapjául szolgáló 29,407/k. ü. 86. sz. indítvány azon okai, mely szerint a Z. A. és K. L. között fenforgó ügyben a panaszolt uzsorára és sikkasztásra vonatkozó adatok fel nem merültek s e helyett inkább az tűnt ki, hogy a nevezett felek között formaszerűen, elővásárlási jog kikötése mellett, megkötött adásvevési jogügylet jött létre azon könyvekre nézve, melyekről panaszos azt állítja, hogy ez csak színleg s az uzsora elpalástolása céljából lett adásvétel tárgyává feltüntetve, tényleg azonban kölcsönügylet tárgyát képezte, a foganatosított pótvizsgálat során semmivel sem lettek meggyengitve, mihez hozzájárul azon körülmény is, hogy a panaszos által megnevezett T. J. tanú a n. 16. és 20. sz. okmányok szerint feltalálható és kihallgatható nem volt. A budapesti kir. itélő tábla (1887. december hó 9-én, 35,388/87. sz. a.) végzett: A kir. itélő tábla a felebbezett végzést megváltoztatja, K. L.-t az 1883. évi XXV. t.-c. 1. és 2. §-a alapján uzsoravétség miatt vád alá helyezi. Indokok: Z. A. panaszos azt adta elő, hogy pénzre lévén szüksége, annak kölcsönkép való beszerezhetésével panaszlott 510 frtja után egy évre számítva 2ó6 százaléknak megfelelő kamatot szerzett. Pár hét múlva panaszos ismét fizetési bajok által szorongattatva, könyveit fentebbi körülmények és kötelezettség mellett 510 frtért újból átadta 3 hónapra panaszlottnak, a 3 hó utáni másodnapon azonban kiváltani akarván könyveit, panaszlott elutasitá s a 2,550 frt becsárban átvett könyveket pedig magának megtartá. Panaszosnak előadásával szemben, vádlott beismeri hogy az első ízben általa adott 510 frtért kikötött 850 frtot valóban felvette ; beismeri,hogy a könyveket átvizsgálás után általa is elfogadott 2,550 frt becsértékben átvette ; elismeri, hogy a tartály kulcsa ma is panaszosnál van; elismeri, hogy a tartály sértetlenül ma is birtokában van; ellenben állítja, hogy az adásvevés nem színlegesen köttetvén, az utóbbi 3,000 frtot meghaladó értékű könyveinek kézi zálogul való felajánlásával T. J. barátját bizta meg, ki K. L. panaszlotthoz fordult, utóbbi azonban csak az esetre volt hajlandó kölcsönözni, ha a kikötendő törvénytelen kamatok fedezhetésére szolgáló ügylet alakjában köttetik meg a kölcsön. Megállapittatott tehát először kölcsönösen a zálogul adandó könyvek becsértéke 2,550 frtban, erre a panaszlott 510 frtot kölcsön vett, három havi visszavásárlási jog kikötésével, hogy három hó multával a kölcsön kapott 510 frtért 850 frtot lesz köteles fizetni, illetőleg ily összeg árán juthat újra birtokába könyveinek. Panaszos a kikötött egy hóval meghosszabbított idő alatt kifizetvén a 850 frtot, sértetlenül visszakapta a saját tartályában átadott kulcsával és pecsétjével is lezárt könyveit. Az ekként befejezett ügylet szerint tehát három hó eltelte után, jogosan tagadta meg a könyvek kiadását és jogosan tekinté azokat magáénak. Jelzett második üzlet végeredménye tehát az, hogy vádlott hét hó alatt adott 1,020 frtot panaszosnak, ebből 850 frtot készpénzben visszakapván, az általa 2,550 írtra értékelt, panaszos szerint azoni ban 3,000 frt becsértékkel bírónak állított tárgyakat 160 frtért tette magáévá. Tekintve, hogy panaszos a köztük felmerült ügyletet I határozottan kölcsönözésből származottnak, a visszavásárlási címen való megállapodásukat pedig törvényellenes kamatok palástolására szolgált színlelt üzérkedésnek állítja, a kifejlődött kétizbem vegI eredmény pedig önmagában is nyomatékos gyanúokokat tartalmaz ! arra, hogy vádlott felhasználva panaszos könnyelműségét és szo-