A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889 / 6. szám - Hogyan értelmezendő a B.T.K. 53. §-nak a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó része? - A bűnvádi eljárási javaslat s a vagyoni igények érvényesitésének szabályozása
JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 6. számához. Budapest, 1889. február 10-én. Köztörvényi ügyekben. Helyik biróság illetékes a hagyatéki eljárásra, ha a hagyaték ingatlanai több biróság: területén fektísznek 2 (Illetőségi összeütközés.) A m. kir. Curia (1889. január 29-én, 599/1889. p. sz. a.) : Br. János hagyatéki ügyében felmerült illetőségi összeütközés elintézése végett értesíttetik a lugosi kir. törvényszék, hogy az 1868: L1V. t. c. 580. § ában szabályozott hirdetmény kibocsátására és hirdetményi eljárásra a m. kir. Curia a lugosi törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert az idézett törvény nem akarhatta, hogy ugyanegy hagyatékra nézve azon esetben, ha a hagyaték ingatlanai több törvényszék területén fekszenek, ezen törvényszékek mindegyike járjon el külön-külön. A fentebbi §-ban emiitett birtokbiróság alatt tehát azt a törvényszéket kell érteni, a melyet ugyancsak az 1868: LIY t.-c. 37. §-a az örökösödési per birájául jelöl ki. E jelen esetben pedig as örökösödési per bírája csak a lu gosi kir. törvényszék lehet, mivel az örökhagyónak Lúgoson volt rendes lakhelye. Valamely a végrehajtást elrendelő biróság területén kívül fekvő kir. adóhivatalnál végrehajtásilag lefoglalt nyugdíj kiutalására mely biróság az illetékes 1 (Illetőségi összeütközés.) A m, kir. Curia (1889. január 25-én, 348/1889. p. sz. a.): R. Márknak Gy. Sámuel elleni végrehajtási ügyében felmerült illetőségi összeütközés elintézése végeit értesíttetik a budapesti IV. ker. kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia a nagyenyedi kir. adóhivatalnál végrehajtásilag lefoglalt nyugdíjösszeg kiutalványozására a nagyenyedi kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert a budapesti IV. kerületi kir. járásbíróság az 1881 : LX. t-c. 84. §-ának megfelelően járt el, midőn a végrehajtást az adósnak nyugdijára elrendelvén, kiküldöttnek kirendelése nélkül értesítette közvetlenül a foglálásról a nagyenyedi kir. adóhivatalt: de ebből nem következik, hogy a lefoglalt pénzösszeg kiutalványozására a végrehajtást elrendelő biróság legyen illetékes. Erre a fennebbi törvény 133. g-ának világos szavai szerint a végrehajtás foganatosítására illetékes, tehát a végrehajtási törvény 18. §-hoz képest jelen esetben a nagyenyedi kir. biróság van hivatva. Nem szolgálhat okul az igénypernek hivatalból! visszautasítására azon körülmény, hogy az igényelt ingók visszvégrehajtás utján közigazgatási úton vétettek zár alá. A técsői kir. járásbíróság (1887. évi július hó 6-án, 1,945/p. 1887.) : Erdő Imre ügyvéd által képviselt J. József s társai felpereseknek dr. Mihályi János megyei tiszti ügyész által képviselt m.-szigeti kir. adófelügyelőség elleni igényperében ítélt: Felperesek keresetükkel el utasíttatnak. In d o k o k : Mert felperes tulajdoni joga attól függ, érvényes-e azon árverés, melynek alapján dr. N. Gusztáv a zár alá vett ingóságokra jogokat szerzett. Minthogy pedig ezen árverést a felettes hatóság érvénytelennek mondotta ki, az által dr. N. Gusztáv a tulajdonjogot meg nem szerezhette s ilyet másra át se ruházhatott, minthogy pedig felperesek nem igazolták, hogy dr. N. árverési Ítélete jogérvényesen, illetékes hatóság által megerősíttetett volna, tulajdoni igényeknek semmi alapja sem lévén, azzal elutasitandók voltak. A budapesti kir. itélö tábla (1888. május hó 22-én, 12,540/p. 1888.): A kir. járásbíróság ítéletét az azt megelőzött egész eljárással együtt hivatalból megsemmisíti s a kir. járásbíróságot utasítja, hogy a 945/87. sz. keresetlevelet felperesnek visszaadja. Mert az 1881. évi LX. t.-c. 100. §. szerinti tulajdoni igénykeresetnek csak adó- és illetékügyekben az 1~83. évi XLIV. t.-c. 61. §. rendelkezéseinek megfelelőleg végrehajtásilag lefoglalt ingók tekintetében van helye és ily ügyekben az 1881. évi LX. t.-c. 92. §-ában illetékeseknek kijelölt bíróságok ügybiróságokként járván el, az illetőségtől eltérésnek helye nincs; minthogy pedig fenforgó ügyben a tulajdoni igénykereset tárgyát nem oly ingók képezik, a melyek az 1883. évi XLIV t-c. 58. és következő g-ainak megfelelőleg vétettek foglalás alá, de igénylők az árverésen már eladott és az árverés megsemmisítése folytán a kir. adófelügyelő által zár alá vett ingókat kérik saját tulajdonukként a zár alól feloldatni és minthogy íoganatositott közigazgatási zár ellenében az 1881. évi LX. t.-c. 100. §-ban és az 1883. évi XLIV. t.-c. 61. §-ában szabályozott igénykeresetnek helye nincs : a kir. járásbíróság a fentebb felhívott §-okba, valamint az 1881. évi LIX. t c. 39. §-ának c) pontjába ütköző s ugyanazon §. utolsó előtti bekezdése szerint hivatalból észlelendő szabálytalanságot követett el abban, hogy a keresetlevelet elfogadta s annak alapján járt el. A m. kir. Curia (1888. október 31-én, 8,210/p. 1888.) : A máscdbiróság végzése megváltoztatik s ugyanaz a per érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Mert jelen igénykereset tárgyát oly ingók képezik, melyek az 1881. évi LX. t.-c 100. §-ában jelzett közigazgatási uton vétettek zár alá, ily esetben pedig az idézett törvénynek az igényperekről intézkedő 92 — 99. terjedő §-ai alkalmazandók, minthogy pedig a törvény ebbeli intézkedésén mit sem változtat az a körülmény, hogy az igényelt már előbb lefoglalt tárgyak visszvégrehajtás utján vétettek zár alá, a kir. járásbíróság törvényszerűen járt el, midőn jelen igénykeresetet elfogadta, tárgyalta és érdemileg bírálta el. A perujitó fél jogosítva vau a perujitási keresetben megnevezett tanuk helyett a per során más tanuk kihallgatását kérelmezni. A magy. kir. Curia (1888. október 18-án, 8,228/p. 1888.) : A másodbiróság ítélet megváltoztatik, a perújításnak hely adatik s a másodbiróság a per érdemleges megbirálására utasittatik. Indokok: Felperes perujitási keresetében annak bizonyítására, hogy a kérdéses földet 1878— 1879. években nem ő bírta haszonbérbe, az alapperben fel nem hívott tanukra hivatkozott. Tekintve, hogy ujitó fél az alapperben ezen bizonyítékkal, mely lényegileg a per tárgyára vonatkozik, nem élt; tekintve, hogy ezen uj bizonyítékra való hivatkozást nem szüntette meg az a körülmény, hogy ujitó fél a keresetben nevezett tanú helyett másokat kért kihallgattatni; tekintve végre, hogy a bizonyítékok mérlegelése az ügy érdemébe tartozik; a perújításnak az 1881. évi LIX. t.-c. 69. §. 2. pontja alapján helyt adni kellett. Az ugyanazon törvén) 69. §. a) pontjára alapított perújítás megtagadására vonatkozólag a másodbiróság ítéletének indokai egyébként a törvényen alapulnak. Egyik fél sem kötelezhető arra, hogy nyilvánvaló kárával vagyonközösséget folytasson. Jelzálogokkal terhelt bérházat tárgyazó vagyonközösség megszüntése esetén a birói árverés képezi a közös vagyon értékesítési módozatát. Az árverésen befolyt vételár, tekintettel a bekeblezett követelésekre, feleknek ki nem adható, hanem birói letétbe helyezendő el. A budapesti kir. törvényszék (1887- évi április hó 26-án, 3,884/1888. p. sz. a.) Bl. Ilka és Bl. Paula felpereseknek J. Antónia alperes elleni vagyonközösség megszüntetése iránti perében itélt: Budapest főváros pesti részének 888. sz. telekkönyvi betétében 896 hrsz. a. felvett felében Bl. Bernátné szül. Z. Antónia, egy negyedrészben Bl. Ilka, egy negyedrészben pedig Bl. Paula nevén álló ingatlanra vonatkozólag a vagyonközösség megszüntettetik és alperes köteles eltűrni, hogy a fent körülirt ingatlan az 1881. évi LX. t.-cz. 147. és következő §-ában előirt árverésen bíróilag eladassék. Indokok: A per folyamán alperes beismerte, hogy a Budapest főváros pesti részének 888. sz. betétében 896. hrsz. alatt felvett ingatlan, mely a becsatolt telekkönyv tanúsága szerint felében alperes, felerészben pedig felperesnek tulajdonát képezi,