A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 6. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Folytatás

48 JOG. sem szőlőket, sem azok jövedelmét, sem a vételárt nem élvezheti eladó, egyszóval hosszú pereskedés után nem kap semmit s 1887. március l-ől meghalhat csekély vagyona mellett éhen. Ez tarthatatlan állapot, mert miután eladó szabad tetszésére bízatott a szőlőket visszavehetni, az eladó szabad tetszésétől és elhatározásától függő jog, erre eladót, ha ebbeli jogával élni nem akar, kényszeríteni nem lehet, tőle függ annak elhatározása, vájjon a kötelezett évi járadék fizetését követelje vevőktől, vagy az eladott szőlők visszavételét igényelje. S mi ezen ítélkezésnek az inditó oka, következménye? Az: hogy az év vége felé járván, az i t é 1 ő b i r á k a n é 1 k ü 1, h o g y minden körülményeket latba vetnének, sietne kazegyes felek nagy hátrányára az ügyek elintézésével. K. K. s.-a.-ujhclyi ügyvéd. Irodalom. Néhány sző »régi magyar házassági ,jog« című munkám védőiméül. Irta báró Roszner Ervin jt. Budapest, Franklintársulat kiadása. Ara 30 kr. U. 38. Ezen kis füzet válasz azon erős támadásra, melyet Kovács Gyula szerzőnek >régi magyar házassági jog« című munkája ellen intézett. Mint látszik a két fél közt annyira elmérgesedett már a vita, hogy ez megérzik a nyelvezetben és irmodorban is, melyet a vitázó felek egymás irányában használnak. Kovács tudatlansággal vádolja Rosznert. Ez ugyanazon pénznemben fizeti vissza e szeretetreméltóságot, adatokkal kísérelvén igazolni az erre való jogosultságot. Kovács latin ismereteire vonatkozólag pedig azzal vágja vissza szerző a támadást, hogy »bizony jó lett volna, ha Kovács daczára annak, hogy oly kiváló nyelvésznek tartja magát, mégis megkérdezte volna valamelyik kis fiútól, a ki a gymnasium első osztályát már elvégezte, hogy mit is jelent az az átkos »donec« szó«. — Ily körülmények közt immár a hivatásos tudósokra kell biznunk, hogy ezen épületes vitában döntsék el, ki már most a •— valódi tudós. Megjelent: A birói szervezet. Dr. Podhorányi Gyula-tól. A magyar jogászegyleti értekezések XXXVI. darab. Budapest, FranklinTársulat könyvnyomdája 1887. Vegyesek. A külföldön kötött házasságok érvényessége a vallásminisztérium által kiállítani szokott úgynevezett házassági bizonyítványoktól függővé nem tehető, mert ezen bizonyítványok nem a hazai jog szempontjából, hanem azért szoktak kiállíttatni, minthogy több idegen államban az ily bizonyítványok bemutatása az esketés előtt megköveteltetik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek mult évi 76,665. sz. alatt kelt rendeletében, melynek is ide vonatkozó része a következőleg hangzik: A mi pedig azon állítást illeti, hogy H. A. Svédországban kötött házassága érvényesnek nem tekinthető, mert a házasság hiteles esketési bizonyitványnyal igazolva nincsen és a házassághoz a vallásés közoktatási minisztérium engedélye ki nem nyeretett, erre vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg értesitem a (címet), hogy a magyar állampolgár által külföldön kötött házasság érvényessége itteni engedély kinyerésének feltételéhez kötve nincsen s ily engedély inkább csak az illető idegen államra való tekintettel, melynek területén a házasság köttetik és melynek törvényes szabályai az idegen állampolgártól az ily engedély előmutatását követelik, szokott kiállíttatni, de ha a házasság mégis ily engedély nélkül megköttetett, föltéve, hogy az az itteni törvény által elismert valamely vallásfelekezet szabályainak különben megfelel, annak érvényessége kérdésessé nem tehető. Az ügyvédi nyomor és az ügyvédi tisztesség. A kerepesi-út 82-ik számú háznak Huszár-utczai oldalán, egy fekete táblán olvasható: Kabina Ferenc, köz- és váltó-ügyvéd, jutányos díjak mellett elfogad pereket: fenyítő perekbeni képviseletet, peren kivüli eljárásokat, fordításokat s más írási munkákat és ir leveleket magyar, német, tót és szerb nyelvben 20 krért. Iroda-idő 8—12-ig és 2—6-ig. A budapesti kir. törvényszék polgári, telekkönyvi és büntető osztályának 1887-ik évi ügyforgalmáról hozzánk beküldött és alább közölt kimutatás előnyösen elüt a rendesen közöltetni szokott puszta forgalmi kimutatásoktól. A részletek, melyekre kiterjed a budapesti törvényszék kitűnő elnökének Boo-isichnak figyelme, értékes útmutatásokat tartalmaznak nem csupán a törvényszék külső cevékenységére, de e^ tevékenység belső természete és értéke tekintetében. Utánzandó példának óhajtanok mi az e nembeli kimutatásokat tekinteni az ország többi törvényszékei részéről is. A kimutatást következőkben ismertetjük : 1886. Beér. Hátrál é k évről kezett Össze1887. az előz ő évhez hátra1887. lett év képast lék évben lett végével több kcvescbl) Elnöki ügydarab 4 4,761 4,765 4'i 42 (a 40 hátralék mint pályázati kérvények 1888. jantrár 4-én lejárt határidő előtt el nem intéztethetlek) Polgári, telekkönyvi, büntető és fegyelmi ügydarab . 783 103016 103799 550 233 Közpolgári per 441 974 1,415 386 55 Csődügy 48 11 59 43 5 Örökösödési ügy 304 937 1,241 318 11 Hitbizományi ügy 1 23 24 1 Polgári folyó ügy 422 12,375 12,797 224 ÍM Telekkönyvi per 1 1 Telekkönyvi folyó ügy .. 17 7,940 7,957 17 Bűnügyi vizsgálat 739 3,817 4,556 643 06 Bűnvádi per 639 7,378 8 017 480 159 Sajtóper 6 28 34 4 2 Pénzügyi kihágási ügy .. 2 109 111 5 Bűnvádi folyó ügy 783 791 6 2 Fegyelmi ügy 2 5 7 2 Fegyelmi folyó ügy . 3 3 Közjegyzői fegyelmi ügy .. 1 1 II-odfokú elbírálás alá eső vétség és kihágási ügy 2 406 408 73 71 11 odfokú elbírálás alá eső kisebb polgári peres ügy 84 84 Ügyvéd elleni panasz felett (az 1874. évi XXXIV. t. c. 44.,j 46., 48., 66. §§. szerint) vizs-i gálát volt 9 52 61 7 2 Házassági válóperekben a polgári törvényszék előtt békéltetési tárgyalás volt 282, válóperekben biró által vezetett s megtartott tárgyalás volt 420, csődügyekben biró által vezetett tárgyalás volt 563, kiadmányozást igényelt csődbiztosi ügydarab volt 324, gondnokság alá helyezési ügyekben biró által vezetett s megtartott tárgyalás volt 520, végrendelet kihirdettetett 2o0, vidéki bíróságoktól megkeresvény, tanúkihallgatás, szemle, eskü, örökösödési nyilatkozat stb. érkezett 412 ; ennek folytán tanú kihallgattatott s eskü kivétetett 623 féltől. Polgári perekben a bizonyítási eljárás folytán kihallgattatott 929 tanu. Birói szemle összesen tartatott 88, ezek közül a helyszínén 18. Polgári ügyekben : felterjesztetett a Il-od és Ill-ad bírósághoz 903, és pedig felfolyamodás 184, felebbezés 719. Ezek közül beérkezett : a H-od bíróságtól 521, helybenhagyó, 102 megmásító és 67 feloldó, a Ill-ad bíróságtól 264 helybenhagyó, 36 megmásító és 10 feloldó. Telekkönyvi ügyekben : felterjesztetett a Il-od és Ill-ad bírósághoz 72 Ezek közül leérkezett : a Il-od bíróságtól: 40 helybenhagyó, 9 megmásító, 1 feloldó, a Ill-ad bíróságtól 3 helybenhagyó, 1 megmásító, 1 feloldó. Bűnügyekben: felterjesztetett a Il-od és Ill-ad bírósághoz 1,821. Leérkezett : 1,100 helybenhagyó, 167 megmásító és 102 feloldó. A kir. Curiához semmiségi panasz folytán felterjesztetett 12. Leérkezett: 8 elvető, 4 helytadó. I^azsfifrüatyi körrendelet az összes kir. járásbíróságokhoz. 1,605/1. M. 1888. szám. Tapasztaltatván, hogy az 1881 : LX. t.-c. 34., 35. és 36. §-ainak rendelkezései folytán az ingóságokra vezetett végrehajtási eljárás során kibocsátott árverési hirdetmény ellen az előterjesztések sok esetben a célból adatnak be, hogy az elrendelt árverések foganatosítása jogellenes módon megakadályoztassák : ennek megszüntetése céljából — arra való tekintettel, hogy az árverési hirdetmény ellen az előterjesztés az 1881 : LX. t.-c. 35. §-a szerint a hirdetmény kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt adandó be, minélfogva az árverés foganatosítására halasztó hatálya csak a törvényes 8 napi határidő alatt beadott előterjesztésnek van ; tekintve továbbá, hogy a jogerőre emelkedett árverési hirdetmény előterjesztéssel többé meg nem támadható és ebből folyólag a kiküldöttnél beadandó előterjesztésnek akkor sincsen helye, ha az ugyanazon árverési hirdetmény ellen a bíróságnál közvetlenül már beadott előterjesztés elutasittatott — a birói ügyviteli szabályoknak, illetve az ezen szabályok módosítása és kiegészítése tárgyában 1881. évi november hó 1-én, 3,274. I. M. E. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendeletnek, nevezetesen ezen utóbbi rendelet 15 g-ának pótlásául az 1868 : LIV. t.-c. 6. §-a alapján a következőket rendelem : 1. Az ingóságokra vezetett végrehajtások eseteiben a bírói kiküldött az árverési határnapot az 1881 : LX. t -c. 103. §-ának korlátai között, azonban mindet] esetre oly módon tartozik kitűzni, hogy a hirdetmény kézbesítésétől számítva az előterjesztés beadására szolgáló 8 nap eltelte és az árverés foganatosítására kitűzött határnap között annyi idő essék közbe, a mennyi az árverési hirdetmény jogerőre emelkedésének az alantabb előirt módon (4 ik pont) leendő megállapítására szükséges. 2. A birói kiküldött köteles a szükséges intézkedéseket megtenni az iránt, hogy az árverési hirdetmény az érdekelt feleknek és hatóságoknak, első sorban pedig a végrehajtást szenvedőnek késedelem nélkül szabályszerűen kézbesittessék és hogy az árverési hirdetménynek az 1881 : LX. t.-c. 102. §-a értelmében való szabályszerű ki-