A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 52. szám - Érvényesítheti-e tulajdoni jogát az engedményes a felfogható ellenében zálogjogilag bekebelezett olyan activ követelésre nézve melyre tulajdoni jogát telekkönyvileg bekebeleztetni elmulasztotta?

20 A JOG. s hogy a többi épület a végrehajtást szenvedett J. Imre tulajdona, — mindezeknél fogva I. r. alperes a per rendén nem lévén képes bizonyítani, hogy a viszonkereset tárgyát képező épületeket ö maga a saját költségén épittette, söt hogy a kérdésben forgó építkezések a felperesek részére el nem adattak alperes által, hasonlag nem bizonyittatván, öt ezen építkezések értékének megtérítése iránt támasztott viszonkeresetével elutasítani kellett. A birlokbavezetést csak az árverési Tevő, de nem anuak jogutódja, vagyis azon személy javára lehet elrendelni, a ki az ingatlanokat az Árverési vevőtől megszerezte. (1881 : XL. t.-c. 180. §.) A galgóczi kir. járásbiróság : Kérvényezők igazolván, hogy H. János, G. Jakab és G. N. szül. H. Franciska közvetlen jogelődjeik az udvarnoki 10. és 26. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokat 188L. évi október 18-án és 1881. évi február 29-én közárverésen megvették s hogy a birtokba helyezés tárgyát képező két szántóföld tagosítás alkalmával kiárverelt birtok után »Zatki« dűlőben 1,280. és 1 269. térképi szám alatt kihasittatott; valamint azt, hogy a kérdéses 2. r. szántó a 2,782/84. számú betét szerint miaden jogokkal együtt tulajdonukba átment, a kérelmezett birtokba helyezés a végrehajtási törvény 180. §-a alapján elrendeltetik s a nak helyszínén leendő eszközlése végett E. Károly végrehajtó jelentéstétel kötelezettsége mellett kiküldetik. (1886. június 7-én 8,61.7. szám.) A budapesti kir itélő tábla: A kir. ítélő tábla a neheztelt elsőbirósági végzést megváltoztatja s kérvényezők birtokba helyezés iránti kérvényét elutasítja s annak következményeit hatályon kivül helyezi. Indokok: Mert kérvényezők elődása és a felterjesztett telekkönyvi másolatok szerint is a kérdéses ingatlanokat ők nem árverésen, hanem G. |akab és neje H. Franciskától szabad kézből vásárolták meg, kérvényezők tehát mint nem árverési vevők, azokra az ingatlanokra a birtokbaadást az 1881. évi LX. t.-cikk 180. §-a alapján igényelni nem jogositvák. (1887. november 17-én 13,3-31. sz.) Végrehajtó díjai nem képezik foglalás tárgyát. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését nem neheztelt részeiben érintetlenül hagyja; a végrehajtást szenvedőnek díjaira vonatkozó részében pedig megváltoztatja, a díjakra nézve végrehajtás elrendelésének helyt nem ad és az azokra foganatosított végrehajtási hatályon kivül helyezi. Indokok: Mert a birói végrehajtót a miniszter nevezi ki, a birói végrehajtó tehát habár külön fizetése nincs, az 1881. évi LX. t.-c. 54. §-ában megjelölt tisztviselők sorába tartozik; minélfogva az őt illető díjakra az idézett törvénycikk 59. §-ához képest végrehajtást elrendelni nem lehet. (1888. március 26-án 55,608/87. sz.) A végrehajtási eljárás folyamán kitűzött tárgyalási határnapnak vétlen elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla az e.-b. végzését helybenhagyja. Indokok: Az 1881 : L1X. t.-c. 61. §nak ama rendelkezése, mely szerint valamely tárgyalási határnapnak vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye, csak a perekre vonatkozik, e szabály pedig a végrehajtás folyamán kitűzött tárgyalási határidőkre nincs kiterjesztve. (1885. nov. 5. 21,537.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Valamely szerződés nem teljesítése folytán eszköiölt fedezeti vételnél is tartozik a vevő a rendes kereskedői gondossággal eljárni, következőleg a fedezeti vételt a szerződés teljesítésének megtagadása után haladéktalanul eszközölni. A magy. kir. Curia: A perköltség tekintetében a másodbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett, az elsőfokú bíróságnak ítélete, többi részében pedig a másodbiróságnak Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A másodbiróságnak ítéletét a főkérdésre nézve helyben kellett hagyni saját indokainál fogva és még azért: mert a prdts. 235. §. szerint azt, hogy a saját főeskü általi bizonyításnak van-e helve, a biró a perben előadott körülmények tekintetbe vételével határozza meg. Minthogy pedig felperes arra nézve, hogy ő 1885. szeptember 15-e után jégszükségletét azon évi szeptember 30-ig mily mennyiségben és az általa előadott árban szerezte volna meg, mi" adatot sem szolgáltatott, említett bizonyítéka a másodhiróság által helyesen mellőztetett; mert továbbá valamely szerzőtlés nem teljesítése folytán eszközölt fedezeti vételnél is tartozik a vevő a rendes kereskedői gondossággal eljárni, következőleg a fedezeti vételt a szerződés teljesítésének megtagadása után haladéktalanul eszközölni; miután pedig felperes saját előadása, valamint az F) és G) alatt becsatolt okiratok szerint a 300 m.-mázsa jeget csak 1885. szeptember 30-án és a 45 m.-mázsa jeget csak azon év okt. 15-én vette meg, habár alperes azon kifogással kif-jezetten nem is élt, hogy a fedezeti vétel már korábban is eszközölhető lett volna, felperes a fedezeti állítólagos vételnél már saját előadása szerint sem járt el kellő kereskedői gondossággal ; s mert e szerint a kir. itélő tábla helyesen mondotta ki, hogy a kérdéses fedezeti vételek sem tekinthetők alperes rovására történteknek. A perköltséget azért kellett kölcsönösen megszüntetni, mert a perre alperesnek szerződésszegése szolgáltatván okot, felperes nem tekinthető minden alap nélküli perlekedőnek. (1888. nov. 6-án. 931. v.) Felszámolási jegyzőkönyv alapján kért végrehajlás elrendelése felöl határozni a csődbíróság illetékes. A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy P. M. fia cég a kielégítési végrehajtást a 14,410/<S6. sz. kérvényhez A) alatt csatolt felszámolási jegyzőkönyv alapján kérte; tekintve, hogy az A) alatt csatolt felszámolási jegzőkönyv, melyben felperes követelése a csődtömeggondnok által elismertetett, a közadós által meg nem támadtatott, a csődtörvény 141. §. értelmében végrehajtható egyezség erejével bír; tekintve, hogy az 1881. évi LX. t.-c. 1. §. d) pontja és 2. §. első bekezdése szerint, ha a végrehajtás egyezség alapján kéretik, a végrehajtás elrendelésére a per bírósága illetékes ; tekintve, hogy a jelen esetben a per bíróságának azt a csődbíróságot kell tekinteni, a melynél a követelés 6,828/88. sz. a beadvány szerint bejelentetett s melynél az egyezség erejével biró felszámolási eljárás megtartatott; tekintve, hogy ezek szerint a végrehajtás elrendelése felől határozni csak ez a csődbíróság lett volna illetékes: a kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, felperest a szegedi kir. járásbírósághoz 14,410/86. sz. a beadott kielég. végrehajtási kérelmével hatáskör hiányában elutasítja s a 14,410/80. sz. a. végzés alapján foganatosított végrehajtási eljárást hatáiyon kivül helyezi. (1888. július 16-án. 790/88.) Nyilvánkönyvi jogok kérkedés s ez alapon felhívási per tárgyát nem képezik. (A bpesti kir. itélő tábla. 18S8. október 29-én, 43,275.) Bűn-ügyekben. Uzsorás elnevezés becsületsértő; rágalmazást csak akkor képez, ha határozott uzsoráskodási tény hozatott fel. (B. T. K. 261. §.) Az orosházai kir. járásbíróság: L. Mór a btk. 26l.§-ába ütköző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatván ki, az 1887. évi VIII. törvénycikkben előirt célokra tizenöt nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 100 frt pénzbünetésre, behajthatlanság esetében a btk. 53. §-a rendelkezésénél ogva husz napi fogházra ítéltetik. Indokok: Vádlott maga beismeri, miként mult 1887. évi október 2-án magánvádlókról az orosházi gabonacsarnokban azt mondotta, hogy magánvádlókat a kereskedelmi csarnokból kizárták; tanuk egybehangzólag igazolják, hogy vádlott azt is mondotta, azért zárták ki, mert uzsorások, a mennyiben ezen kifejezés s kijelentés magánvádlókra nézve meggyalázó, vádlottat a becsületsértés vétségében vétkesnek kellett kimondani s tekintve, hogy a meggyalázó kifejezést nyilvános helyen, többek előtt mondotta, a fentebb megszabott büntetéssel találtatott megfenyitendőnek. Az ítéletnek hírlapi közzététele és pedig az orosházi közlönyben, mely lap a büntetendő cselekmény helyén jelenik rneg, a btk 277. §-ánál fogva rendeltetett el. (1888. január 27-én 155. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Tekintettel azon enyhítő körülményre, hogy L. Károly vádlott a vádbeli szavakat a tanuk szerint, az előzetesen T. Jakabbal való összeszólalkozása folytán előidézett felhevült kedélyállapotában mondotta, a kir. itélö tábla vádlott ^cselekményét enyhébb beszámítás alá esőnek veszi és a reá elsöbiróságilag kiszabott pénzbüntetést negyven forintra és