A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 52. szám - Érvényesítheti-e tulajdoni jogát az engedményes a felfogható ellenében zálogjogilag bekebelezett olyan activ követelésre nézve melyre tulajdoni jogát telekkönyvileg bekebeleztetni elmulasztotta?

447 Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 23-án délután Hódossy Imre elnöklete alatt tartott ülésében folytatta az ügyvédi rendtartási törvényjavaslat részletes tárgyalását. Előadó Sztehlo Kornél volt. Az ügyvédi díjakról szóló VII. fejezet tárgyalásán kezdték. A 89-k szakasznál dr. Gold Simon inditványára elfogadták azt a péitlást, hogy az ügyvéd visszatartási joga kiterjed ama kereskedő félnek, nála valamely világosan kijelentett célra elhelyezett tárgyaira is, a mely kereskedő fizetéseit megszüntette. Gruber Lajos a VII. fejezetbe új szakasz felvételét indítványozta, de nem fogadiák el. Dr. Kelemen Gyula inditványára elfogadták ama pótlást, hogy az ügyvéd külön kielégítési jogára a csődtörvény rendelkezései legyenek mértékadók. Az ügyvédek felelősségéről szóló IX. fejezetnél dr. Szegvári Sándor azt indítványozta, hogy az az ügyvéd is büntettessék, a ki az alkotmány, a magyar nemzet, az országbau lakó nemzetiségek vagy a törvényesen bevett vallás felekezetek ellen akár sajtóban, akár nyilvánosan vagy egyéb módon izgat, ha e cselekvénye nem is képezné valamely a büntető törvéwbe ütköző cselekmény tényálladékát. Ez indítványt azzal okolta meg, hogy Magyarországon az al- és felföldön, az erdélyi megyékben előforduló izgatásoknál leggyakrabban ügyvédek bujtogatnak. Neveket is hozhat fel, ha kívánják. Az ilyen ügyvédeket az ügyvédi kar tekintélye érdekében büntetni kell. Dr. F r i e dmann Bernát utal a 102. szakasz első két bekezdésére, mely szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, a ki jelen törvény rendeleteit, vagy általában hivatásának kötelességeit vétkesen megszegi és a ki eljárásával vagy magaviseletével az ügyvédi kar becsülete vagy az ügyvédi állás tekintélye ellen vét. A törvénytervezet gondoskodik arról, hogy azok az izgató ügyvédek büntetlen ne maradjanak. Dr. Hartmann Sándor egynémely ügyvéd rút visszaéléseire hivja fel a kamara figyelmét. Sok visszaélésről van tudomása, a melyekről nem tesz jelentési, nehogy denuncziáusnak mondják. Dr. Rozgonyi Jakab indítványozza, hogy mondja ki a kamara : Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, a ki a 84. szakasz 4. bekezdésében tiltott szerződésre lép. Dr. Mózes László pártolja ez indítványt. Hódossy Imre elnök berekesztvén a vitát, megtartották a szavazást. A Szegvári Sándor által tett. indítványt nem fogadták el. Elvetették a Rozgonyi-féle javaslatot is s igy a 102-ik szakasz eredeti szövegében fogadták el. A tárgyalást az ünnepek után folytatják. A vízjogi törvény, az erdőtörvénynek az usztatás és tutajozásra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kivül nem helyezte. Az usztatás és tutajozási vízmüvek építési engedélyezése előtt az illetékes kulturmérnökség meghallgatandó. Az 1885. évi XXIII. t.-c. 20. §-a szerint az erdőtörvénynek az usztatásra és tutajozásra vonatkozó rendelkezései változatlanul fentartatván, értesítem a törvényhatóságot, hogy az usztatási és tutajozási engedélyek iránt beuyujtott folyamodványok tárgyalásánál az 1879 : XXXI. t.-c. és 194., 195. §-aiban előirt ugyanazon eljárást kövesse, melyet a vízjogi törvénynek életbelépte előtt követett. Minthogy azonban nemcsak kináuatos, de szükséges is, hogy az usztatás és tutajozás lehetővé tétele tekintetéből felállítandó viziművekről és használatukról az illetékes ker. kultúrmérnöki hivatal is tudomással birjon s a vízművek építése és használatára vonatkozó véleményét az építkezések jóváhagyása előtt tehesse meg, vonatkozással az 1^85. évi 45,689. számú általános rendelet 38. és 39-ik §§-aira, utasítom a törvényhatóságot, hogy az usztatás és tutajozás engedélyezése iránt benyújtott folyamodványoknak általam beküldése után, az építkezési tervek egy.egy példányát az illetékes ker. kultúrmérnöki hivatalnak oly megjegyzéssel küldje át, hogy az építkezésre és a vizimű használatára nézve saját szempontjából, az erre kitűzött határidő alatt nyilatkozzék, esetleg az építkezési terveknek a helyszínén való megvizsgálása alkalmával nyújtsa be szakvéleményét. A kérdésben levő tárgyalásokhoz a ker. kultúrmérnöki hivatal is meghívandó s netaláni észrevételei és megjegyzései a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveendők. Oly esetekben, midőn az usztatás vagy tutatajozás mindennemű mesterséges viziművek létesítése nélkül terveztetik s illetőleg ily műveknek felállítása bármi okból nem lesz meg< ngedhető, a kerületi kultúrmérnöki hivatalnak a tárgyalásokhoz való meghívása mellőzendő, végül megjegyzem, hogy az usztatási és tutajozási engedélyek ügyében teendő előterjesztések a kerületi kullurmérnöki hivatal szakvéleményére is figyelemmel lévén, annak elfogadása esetleg mellőzése ügyében esetről-esetre nyilatkozik. A könnyű testi sértéssel egybekötött becsületsértés vétsége miatt a közigazgatási hatósághoz benyújtott panasz illetékes elintézés végett a kir. bírósághoz teendő át, mert a panasz ez esetben a könnyű testi sértés megtorlása iránti vádinditványnak is tekintetik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyministemek K. vármegye közönségéhez 1885. évi december 8-án 3,974/kih. szám alatt intézett következő rendeletében : A megye alispánjának folyó évi október hó 22-én 385. szám alatt hozott másodfokú ítélete, mely szerint a h —i rendőrkapitány állal hozott elsőfoki'i ítélet megváltoztatásával B. J. h—i lakos az ellene becsületsértés és közbotrány okozása miatt emelt vád alól fölmentetett, az iraoknak az illetékes kir. bírósághoz leendő áttétele pedig nem rendeltetett el, azon okból, mert a 13. T. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt az eljárás a könnyű testi sértésre vonatkozó 312. §. alapján csak a sértett fél inditványára indítható meg: a panaszló által közbetett felfolyamodvány folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt illetékesség tekintetéből feloldatik és az ügyiratok az illetékes királyi bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert a sértett félnek, ha nem is az illetékes bíróság előtt emelt panasza mindenesetre vádinditványnak tekintendő ; E. U. 17. §-a szerint pedig, ha a közigazgatási hatóságoknál a kir. bíróságok ügyköréhez tartozó büntetendő cselekmények jelentetnek fel, a közigazgatási hatóságok kötelesek a feljelentést, esetleg a megkezdett eljárás beszüntetése mellett az ügyet, az illetékes kir. bírósághoz hivatalból áttenni. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijtnfamtl szolgáltatjak. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük inintliy hitulőhivatalunkHox intézni. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Ada. Dr. E. Zs. A f. k. ada-moholi hitel. — Jónásné Cs. ügyet a T. f. hó 12-én mv. - Apatin. Dr. K. L A f. k. Stankovics L. és tsa b. ügyben a T. f. hó 12-én ms. az e. b. határozatát; Bayerle — Hoffmann ügyet f. hó 14-én hh, ; özv. Kovcsinné — O-Sztapár község ügyet pedig f. hó 17-én hh. — Arad. Dr- P M. A f k. dr. Horváth és Bildhauer cég — Scherbán M. és fia ker. ügyet a C. f. hó 10-én fo. — Baja. Dr. K. Zs. A f. k. 4773/88 ker. ügyet u. T. f. hó 19-én hh. — L. Zs. A f. k. Csapláros M. — Herczfeld fiai ügyet a T. f. hó 18-án fo. — Battonya. Z. ]'. A f. k. Kingya M. — Grincsity V. ügyet a T. f. hó 10-én hh. — Belényes I. V- A f. k. Brázsa I. — Briszkán M. ügyet a T. f. hó 18-án hh. — Beregszász. Dr. M. A. A f. k. Veisz J. — Vulf és tsa ügyet a T. f. hó 17-én mv. ; Eglis D. — Goldmann M. ker. ügyet f. hó 17-én rend. ; Eglis testvérek — Goldmann M. ker. ügyet pedig ugyanakkor hh. — Besztercebánya. Dr. T. A. A f. k. Liszy A. — b.-bányai káptalan ügyet a T. f. hó 11-én rhh., részben pedig h. n a. a felebbezésnek, részben pedig vu a felebbezést. — Békés. I. K. A 7 106, 7 i07 és 7331/88 p. ügyek a C.-án, valamint a 4294-'/88 sz p. ügy a T.-án elintézetlenek. — B.-Csaba F K. A f. k. 10396/88 sz p. ügyet a T. f. hó 21-én fo. — Bonyhád. I)r. M. I. Cserdi I. — Knittl Gy. érk. 52285/88 sz. n. e., eld. Kubicza. Buttyiil. M. I. A f. k. Znivó M. és neje K. b. ügyet a T. f. hó ll)-én rmv. — B.-Szt.-Mihály. F. I. A jövő számban. — Csorna. E. J. A f. k dr. Baán E. — Kovács S. és neje ügyet a T. f. hó 18-án fo. — Debrecen. S. Gy. A f. k. Lisztes J. és tsai — Áron M. és tsai ügyet a T. f. hó 10-én hh. ; Szmrecsányi L. — Felberbaum F. ügyet pedig f. hó 11- én hh. — Déva. 0. E. A f. k. Staver S. és tsa — Borséi N. ügyet a C. f. hó 18-án hh. — D -Földrar. Z; J. A jövő számban. — EfiTer. Dr. B. S. A jövő számban. — Dr. F. L. A f. k. ifj. Keimer J. b. ügyet a C. f. hó 19-én hh. — F. S. A f. k. Kulcsár — Várkonyi ügyet a T. f. 12- én hh. ; Molnár I. — Várkonyi ügyet pedig ugyanakkor rend.—-H. G. .1. A f. k. Kincstár — Sike ügyet a T. f. hó 12-én rhh., rmv. ; Várkonyi — Kulcsár ügyet f. hó 12-én hh. — Esztergom. M. J. A jövő számban. — Érsekújvár Dr T. D. A f. k. Kovács Gy. — Singer L. ügyet a T. f. hó 12-én hh. ; Rosenbaum H. — Stern J. és fia ker. ügyet a T. f hó 19-én rhh., rmv. — Fehértemplom. N. (iy. Ad 1. Sz. osztr.-magy államvasuttársaság — Kalina község (érk. a T.-hoz 390/88 urb. sz. a.) ügyet a TI f. hó 14 én ük. ; ad 2. Sz. osztr.-magy. államvasuttársaság — Petrilova urb ügyet, mely a T.-án 391/88 sz. a. van, a T. ugyanakkor szintén ük.; ad 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10. Sz. osztr.-magy. államvasut-társaság — Klokotics. Agadits, Lupák, Nikolincz, Makonstye, Illádia, Román, Csiklova és Székács községek urb. ügyek érk. a T.-hoz 410, 409, 408, 413, 412, 411, 414 és 415/88 urb. számok <i., ezek még nincsenek a C.-án; ad 11. Sz. osztr.magy. államvasut-társaság — Rakasdia község urb. ügyet a T. okt. 22-én rhh., rmv. Ez ügyek a C.-án hogy állnak, arról a jövő számban — Galállta. Dr. N. M. A f. k. Vevér J. Pápay 1. ker. ügyet a T. f hó 17-én hh. ; ad 1. és 2. Kovács — Kovács és Koday — Hafner p. ügyek a C.-án még elintézetlenek ; ad 3. Simor hercegprímás — Kamenár J. és tsa ügy érk. a C.-hoz 9857/88 sz. a., n. ;., eld. Szabó Albert; ad 4. és 5. Löwinger — Czinege és Rock — Földváry p. ügyek a T.-án elintézetlenek ; ad 6. Löwinger — Mészáros ügyet a T. f. hó 12-én rhh. ; rmv. ad 7. Vevér — Vevér