A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 52. szám - Érvényesítheti-e tulajdoni jogát az engedményes a felfogható ellenében zálogjogilag bekebelezett olyan activ követelésre nézve melyre tulajdoni jogát telekkönyvileg bekebeleztetni elmulasztotta?
440 ü JOG. általános szabály, hogy a sértett fél indítványát »az ítélet kihirdetése előtt vissza is vonhatja.2 Törvényünk világosan nem határozza ugyan meg, de a törvénymagyarázat elveiből következik és a iudicatura is megállapította,3 hogy az indítvány visszavonhatásának végső időhatárát az elsőbirósági ítélet kihirdetése képezi. A 116. §. intézkedéseiből kétségtelenül kitűnik az is, hogy az indítvány visszavonhatása és ezzel együtt az inditványozási jog megszűnése nem a bűnvádi eljárás valamely stádiumához van kötve, hanem egy perjogi cselekménytől: az itélct kihirdetésétől függ. Ha az eljárás az elsőfokon nem Ítélethozatallal és a hozott Ítélet kihirdetésével fejeztetett be, hanem a bűnvádi eljárás továbbfolytatását megszüntető végzéssel, akkor a sértett fél inditványozási joga és ezzel együtt az indítvány visszavonhatása is épségben fenmarad és az indítvány visszavonható lesz a későbbi stádiumokban is, ha például a kir. táblának vagy Curiának megváltoztató határozata folytán az ügy főtárgyalásra kerül. Hasonlóképen nem szünteti meg az inditványozási jogot az ítélet meghozatala egymagában. Okvetlenül szükséges az Ítélet kihirdetése. Ha az Ítélethozatal és hirdetés közt napok telnek is el, a sértett egyetlen szavával nullificálhatja az államfő nevében már meghozott Ítéletet és előidézheti a bűnvádi eljárás megszüntetését. Ellenben, ha az ítélet kihirdetése már megtörtént, ugy az indítvány visszavonásának joga és vele együtt az egész inditványozási jog egyszersmindenkorra elenyészett. Az a körülmény, hogy a kihirdetett Ítélet megáll, hatályában fenmarad-e vagy sem, erre nézve jelentőséggel nem bír. Következik ez a legvilágosabban abból, hogy nem valamely ítélet keletkezése vagy létezése, hanem ez ítélet kihirdetése vet véget az indítvány visszavonhatásának. A kihirdetés pedig megtörtént s azt meg nem történtté nem teheti az, hogy a kihirdetett Ítéletet a felsőbb bíróság feloldja, megsemmisíti, vagy hogy ugyanaz a bíróság később — összbüntetés kiszabása céljából — új Ítéletet hoz. Az eddigiekben előadott alaki jogi érvek, azt hiszem, eléggé támogatják azt az állításomat, hogy e becses lapok nyílt kérdései közt felvetett ama kérdésre: vájjon az indítvány az újított per folyamán visszavonható-e, az a helyes felelet: ha az alapperben itéletkihirdetés történt, nem; az ellenkező esetben (pl. beszüntető végzéssel befejezett eljárásból kifolyó ujitott perben) igen. Ezt a kérdést tehát de lege lata célszerűségi szempontokból megoldani nem lehet. A mint jelenlegi tételes törvényünk alapján nem lehetne akként érvelni, hogy a biróságok tekintélyének megóvása és a sértett fél önkényes túlkapásainak meggátlása céljából általában meg kellene tagadni a perújítás folyamán az indítvány visszavonását ;4 ugy nem lehetne érvelni a nézetemmel ellenkező felfogás mellett azzal sem, hogy a sikeres perújítás esetén a korábbi Ítélet (mely talán, a vádlottra enyhébb büntetést szabott) hatályon kívül helyeztetett s így tulajdonképen az előbbi eljárás »tabula rasa.« Ezzel szemben bizonyos, hogy az előbbi ítéletnek foganatosított kihirdetése megmásithatlan tény, a melylyel a sértett fél inditványozási joga örökre elenyészett. Igénytelen feleletem támogatásául a hazai iudicaturára nem hivatkozhatom, mert ebben — legalább tudtommal — a felvetett kérdés eddig nem nyert megoldást. Ellenben utalhatok a német bir. btkv. analóg intézkedésének a német legfelsőbb bíróság által adott magyarázatára, a mely egybehangzó az én igénytelen nézetemmel. A lipcsei Reichsgericht ugyanis 1882. évi dec. hó 4-én 2,820. sz. a. kelt ítéletével5 kimondta azt, hogy a vádlottat vétkes2 E szabályhoz a 116i §. utolsó bekezdése feleslegből hozzáteszi azt is, hogy »az ítélet kihirdetése után a visszavonás hatálytalan.« E szükségtelen kijelentésből az a visszásság ered, hogy a törvény jelenlegi szövege mellett kétes: vájjon az indítványnak az Ítélet kihirdetése alatt történt visszavonása hatályos-e ? 3 L a kir. Curiának 1S80. évi nov. hó 9-én 6,891. sz. a. hozott ítéletét, közölve a Büntető Jog Tára I. köt. 49 52. 1 * Kétségtelen, hogy e szempontok de lege ferenda jogos igényt tarthatnak a figyelembe vételre. 6 L. E n t s c h e i d u n g e n des Reichsgerichts in Strafsachen, herausgegeben von den Mitgliedern des Gerichtshofes. VIII. köt. 175 — 17(5. 1. nek kimondó « Ítélet kihirdetése u t á n a/, indítvány akkor sem vonható vissza, ha valamelyik fél kérelmére perújítás engedtetett meg és az ujitott per folyamán az alapperben hozott Ítélet hatályon kívül helyeztetett. Az Ítélet kihirdetése ugyanis ekkor is megtörtént és ezzel az indítvány visszavonhatása megszűnt. Dr. Balogh Jenő, kir. főügyészi fogaim, és egyet, magántanár. Ausztria és külföld. A jog-ászok ígéret-földje. Rövid idő előtt az angol parlamentben oly vita volt, mely a kontinens jogászaira nézve nem lesz érdek nélküli. Mr. Jennings, stockporti képviselő, az igazságügyi tárca szükségletei költségvetésének alkalmából nyitotta meg a támadások sorát, a kormány ellen egy nagy helyeslés mellett fogadott beszédével, a melyben különböző viszás állapotokat hozott napfényre. A legfelsőbb ítélőszék költségei 408,315 (mintegj 4.200,000 forint) font sterlinggel vannak előirányozva, indítványozó ebből 500 font sterlinget levonatni kiván. — Gáncsolja, hogy a lord-kancellár titkárának 1,500 fontnyi (körülbelül 18,000 frt) fizetése van, míg már évek előtt a fizetés szabályozásának tárgyában tartott enqué:e 900 fontnyi fizetést megfelelőnek talált volna, a képviselőház irodaigazgatója tulajdonképeni 600 font kivetett s minden évben 20 fonttal, mint tiszti pótlék, emelkedő fizetésén kívül, mintáz »ünnepélyességek szertartásmestere* évente még 400 fontnyi sinecurát élvez. Van a lord-kancellárnak egy »pénztárca -hordozój a.« a ki ezen hivatalért, a melynek teendőit nagyon nehezen lehetne meghatározni, évi 400 font sterlinggel díjazlatik. — Csodálatraméltó, hogy a »p e c s é t v i a s z m e 1 e g i t ő«-nek (chafe-wax) és helyettesének (deputy chafe-wax) állomásait, melyeknek célját egy halandó sem ismerte, valóban sikerült végre eltörültetni. Ellenben egy hivatalnok, a ki a »n a g y p e c s é t«-et tartja zár alatt, ezen fáradozásáért évente 334 fontot kap és van a lord-kancellárnak • uszály hordozója,* kinek az ö ünnepélyes megjelenése alkalmával meg kell jelennie és a ki ezért évenként 200 fontnyi fizetést húz. — A királyi bank bírái 22 hivatalnok fölött rendelkeznek, kiknek fizetése 8,700 font. — Alkalmazva van 16 »masters« (főhivatalnok), kik egyenként mintegy 1,500 — 2,000 fontig terjedő fizetést húznak. — Még tavaly maga az igazságügyminiszter kijelentette, hogy azok száma kisebbítendő volna, de ez nem történt. Kétségkívüli ugyan, hogy ezen »masters« némelyikének munkáját közönséges hivatalnokok nagyon könnyen végeznék, ezen kívül azok mellé 85 hivatalnok van beosztva, kiknek fizetései 250 és 700 font sterling közt ingadoznak. A jobban fizetett hivatalnokok közül néhányan csupán másolók. 5 hivatalnoknak, kik már 1881-ben fölösszámúaknak jeleztettek és egyenként 600 fontnyi fizetéssel birnak, most ép oly kevés dolguk van, mint 7 év előtt, de azért mégis fizetéseiket most is élvezik, a nélkül, hogy valamivel foglalkoztatnának. Azóta számuk még 7 fölösszámú hivatalnokkal szaporodott és munkátlanságuk ugyanaz maradt. Abszolút semmittevésért teljes fizetésüket húzzák. Nem volna-e lehetséges ezen fölösszámúakat más hivatalokban alkalmaztatni és munkaerejüket — akármily csekély legyen is az — részben értékesiteni ? Angolországban is lesznek bizonyára oly hivatalok, melyek munkaterhe túlnagy. Az igazságügyi kormányzatban ugyan ilyeneket nem találunk. Már 1873-ban megindittattak ily áthelyezések és az akkori kormánytól kilátásba is helyeztettek, de azokat sohasem vitték keresztül. — Az irodai órák névleg 11-től 5 óráig tartanak, de már 4 órakor elhagyta minden hivatalnok az irodá., mivel a kölcsönös ásitásba belefáradtak és ha egyiknek dolga van, azaz saját ügyeiben, mert a hivatalra nézve ez ki van zárva, sokkal későbben jön be és valóban mindegyik csak akkor, midőn neki tetszik. Azonkívül van mindegyik hivatalnoknak hat heti szabadsága, hogy a semmittevés fáradalmaitól üdüljön. A c h a n c e r y-szakosztályban 12 főhivatalnok, összesen 17,400 font sterling fizetéssel van alkalmazva, 24 hivatalnok 600 fonttal, 18 hivatalnok egyenként 300—400 fonttal, egy főlajstromozó 2,000 fonttal, 3 lajstromozó összesen 5,400 fonttal, 4 lajstromozó egyenként 1,500 font fizetéssel és számos alhivatalnok. — 8 A német bir. btkv. 64. §-a annyiban eltér törvényünk intézkedésétől, hogy u visszavonhatás jogának véghatára gyanánt valamely m arasztaló (tehát esetleg felsőbirósági) ítélet kihirdetését irja elő.