A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 51. szám - Res vei possesio cum onere transit - Ernelhető-e rendes perben az illetékességi kifogás a perfelvételi határidő után és pedig nem az érdemleges periratokban ?

204 a JOG. vádlott büntetésére nézve megváltoztatik, vádlott a btk. 355. §-a alá eső és 358. §-a szerint büntetendő sikkasztás vétségében mondatik ki vétkesnek s ezért három havi fogházra Ítéltetik. Indokok: A btk. 462. §-a szerint hivatali sikkasztást az a közhivatalnok követ el, a ki a hivatalánál fogva kezeihez letett, vagy kezelésére, illetőleg őrizetére bizott pénzt, vagy pénzértékkel biró más tárgyat elsikkasztja. Vádlottnak, mint pénzügyőri fővigyázónak, az őt kötelező pénzügyőri szolgálati szabályzat 416. §-a szerint tiltva volt bírságpénzt felvenni, tehát vádlottnak hivatali nál fogva kezeihez letehető s kezelésére, illetőleg őrizetére bizható nem volt. Midőn mégis a szolgálati szabályzatban foglalt tilalom ellenére a bírságpénzt egyesektől átvette és azt saját céljaira fordította, ebbeli cselekménye nem vonható a btk. 461. és 462. 5; ai fogalma alá, hanem az csakis a btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztást képezi. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az elsikkasztott vagyon értéke nem haladja túl a 100 frtot, vádlott cselekményét sikkasztásnak kellett minősíteni s őt ebben kellett ' vétkesnek kimondani. Vádlott vétkessége bizonyítva van az elsőbíróság ítéletében felhozott adatokkal. A büntetés kimérésével figyelembe vétettek az elsőbirói Ítéletben felhozott enyhítő körülmények. Hatóság által követett túlszigorii eljárás által okozott felháborodás, miut nyomós enyhítő körülmény hatóság elleni erőszak bűntetténél. A soproni kir. törvényszék (1887. márc. 17.1,305/88. B. sz.): Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt .Str. Adolf elleni bűnügyben itélt: Vádlott a btk. 165. §. alá eső s ezen, valamint a 469. §. szerint büntetendő, a 92. §. alkalmazásával a 20. §-hoz képest minősülő hatóság elleni erőszak vétségében, mint tettes mondatik ki bűnösnek s ezért két havi fogházra s két évi tartamra hivatalvesztésre itéli. Okok: Vádlott maga is beismeri, hogy ő 1886. évi dec. hó 2-án délután Sz.-ban a maga lakásán Sz. László adóvégrehajtó kezéből a zálogolási jegyzőkönyvet kiragadta, eltépte, a végrehajtó esernyőjét erre ütőre emelte és aztán a végrehajtót a lakásából, kabátjánál fogva kitaszigálta. Beismeri, hogy akkor Sz. László végrehajtó hivatalos járatban és adótartozása behajtása végett jelent meg nála. Beismeri, hogy akkor tényleg csakugyan 12 krnyi adóval hátralékban volt s hogy a végrehajtó ennek az összegnek s 8 krnyi végrehajtási költségnek a megfizetésére szólította fel. Beismeri végül, hogy ezen fellépése következtében akkor az adóbehajtás s illetve a már lefoglalt ingóságoknak elvitele abban maradt és hogy adótartozását csak akkor fizette meg, midőn az nap este az adóvégrehajtó másodízben jelent meg nála. Azt a védekezését, hogy ő, pénze nem lévén, haladékot kért, könyörgött s az adóvégrehajtónál nemcsak nem talált meghallgatásra, hanem hogy ez és a kíséretében megjelent esküdt S. Imre megsértő gunynyal illették, nem tudta bizonyossá tenni. Mindkét fél tagadja ugyanis, hogy aféleképen nyilatkozott volna: »a zsidónak muszáj pénzének lenni; a zsidónak nem várunk.« Tagadásuk mellett szól, hogy ilyetén nyilatkozatról a vádlott szobája előtt álló P. Ferenc és Cz. János tanuk sem hallottak semmit. Ellenben ugyanezen tanuk megerősítik az eljárt bírósági végre- j hajtó Sz. László és S. Imre esküdt abbeli előadását, hogy a mint betértek a vádlott szobájába, ez rögtön felpattant. E tanuk szerint ugyanis a vádlott szobájából rögtön a nevezettek betérte után a j vádlott lármája hallatszott ki s az épen nem volt könyörgőforma. I Tekintve már most, hogy a vádlott előadott ténykedésével hatósági közeg ellen a törvény végrehajtása alkalmával erőszakot | fejtett ki és pedig a végből, hogy a hatósági közeget tisztében a ' törvény végrehajtásában akadályozza, annálfogva ő tettesül bűnös a btk. 165. és 169. §-ai alá eső hatóság elleni erőszakban. Mellette ! szólnak a következő enyhítő körülmények : előélete, rovatlansága, I adótartozásának csekély, alig számba vehető volta, családjának ' nagy száma és a maga szegénysége. Ezekkel szemben semmiféle súlyosító körülmény fenn nem forogván, a kir. törvényszék a | felhívott § ban előszabott büntetés legkisebb mérvét is túlszigorúnak találta szemben a vádlott cselekményével. Helyén valónak találtatott tehát a 92. §. alkalmazása. A budapesti kir. itélő tábla (1887. oct. 21.15,862/887. B. sz. |: A vádlott javára a kir. törvényszék ítéletében érvényesített enyhítő körülmények mellett tekintetbe véve azt is, hogy a hosszabb szabadságvesztés büntetés által vádlottnak számos tagból álló ! ártatlan családja is érzékenyen sújtatnék, a fogházbüntetés 6 hétre J mérsékeltetik. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részv( A m. kir. Curia (1888. nov. 9. 1,305/888. li. sz.): Tekintve, hoo-y vádlott, meg nem cáfolt előadása szerint adófizetési kötelezettségének eleget teendő, 1886. évi dec. hó 2-án reggel 4 frt 20 krt adóban a községházánál lefizetett és csak akkor tudta me<>- hogy még 12 kr. fenmaradt, melyet szegénysége miatt nem voh 'képes azonnal letenni; ennek dacára azonban ellene a 12 kr. miatt még az nap végrehajtás intéztetett; ezen eljárás által a vádlottban felkeltett felháborodásnak és az alsóbirósági Ítéletekben kiemelt egyéb enyhítő körülmények méltatásával, vádlott büntetése 8 napi fogházra szállíttatik le s a hivatalvesztés kimondása a btk. 54. S- alapján mellőztetik. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság, elvi jelentőségű határozatai. Az illetéknek elévülés címén való leírása nem igényelhető, ha a behajtás f évnél hosszabb időn át nem szorgalmaztatott ugyan, de ez azért történt, mert a megindított végrehajtás, az illetékkötelezett kérelmire, közbevetett felebbezésének elintézéséig felfüggesztve lett, cz a felebbe zés pedig csak a fent említett idő eltelte után intézte telt el. (rSS8. évi 7,971;, szám.) I la a kir. pénzügy igazgatóság a nála /örvényszabta ütőben beadott felebbezést alaki hiányok miatt tárgyalás alá non véve, ujabb szabályszerűen szerkesztendő felebbezés beadására záros határidőt t/íz ki, ennek a határidőnek betartása kötelező, ugy hogy az annak eltelte után beadott felebbezés, feltéve hogy az a fizetési meghagyás kézbesítését követő naptól számított 90 napon is túl adatott be, hivatalból visszautasítandó. {1887. évi 12,84.7. szám) A meghatalmazás bélyegilletékeért a meghatalmazott csakis akkor felelős, ha a meghatalmazást tényleg elfogadta. {1888. évi 8,14.9. szám.) Újított perben hozott bírói határozatnak csak a perújítás kérdésére vonatkozó része után jár a pertárgy értéke szerint fizetendő állandó Ítéleti bélyegilleték, ennek a határozatnak az alapperben már eldöntött ügy érdemére vonalközé' részi tol tehát ujabb állandó ítéleti bélyegilleték nem követelhető. (1887. évi 13,64.6. szám.) Ha a 43/io°/o-°s illeték alá eső és jóváhagyástól függő átruházási szerződés, még az 1887. évi XL V. t.-c. hatályba lépte előtt állíttatott ugyan ki, de csak c törvénycikk hatályba lépte után hagyatott jóvá, előző birtokváltozás közelsége címén illetékmérséklés nem igényelhető. (1888. évi 8,127. szám.) A Szeged szabad királyi város területén emelendő építmények adómentességéről szidó 1880. évi XVIII. t.-c. 3. §-ában megállapított kivételes házadó-mentesség, csakis oly újonnan épült házakra terjed ki, a melyek az árvíz előtt még beépítve nem volt telkeken emeltettek. (1888. évi 8,202. szám.) A javadalom-adományozás után járó illetéknek is, kivetés szempontjából való elévülésére, irányadó az 1883. évi XLÍV. t.-c. 90. J\ /. fontjának utolsó bekezdése. (1888. évi 10,413. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöii) <<-böl. Csődök : Spielberger Ignác e., szegedi tszék, bej. 1889. jan. 26, félsz. febr. 15, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Domanovszky Zoltán — Zedrus János e., budapesti tszék, bej. 1889. jan. 15, félsz, feb 6, csb. Chira Elek, tmg. dr. Török Béla. — Ornstein Lázár e., b.-gyulai tszék, bej. dec. 47, félsz. jan. 4, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Singer Béla. — Tatartzy Károly e., karánsebesi tszék, bej. 1889. febr. 19, félsz. márc. 11, csb. ScherfT János, tmg. Szabó Kárcly. Pályázatok: A törökbecsei jbságnál albirói áll. dec. 21-ig. — A kaposvári ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. dec. 20-ig. — A zomboi i jbságnál díjas joggyakornoki áll. 1889. jan. 4-ig. — A kolozsvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. 24-ig. — Az esztergomi, nagyszebeni és edelényi jbságoknál albirói áll. dec. 25-ig. — Az erzsébetvárosi tszknél b i r ó i áll. dec. 25-ig. — A nyíregyházi és budapesti tszkeknél aljegyz öi áll. dec. 25-ig. nv-'arsaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)