A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 45. szám - Kérdések a házasságon kivüli nemzésből származó igények körül
180 a JOG. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy ha bebizonyítva volna is a különben bizonyítva nem lévő azon körülmény, hogy a vádlott, a sértett fél sebét nem csupán szabályszerű jogosítvány nélkül, de egyszersmind fizetésért gyógyította, ha ezenfelül ki lenne egészítve a kbtk. 92. §-ában meghatározott cselekmény teljes tényálladéka, és ennek folytán kétségtelenül fenn is forogna a kbtk. 92. §-a alá esö kihágás: mégis, minthogy a vádlottnak kérdéses egy cselekménye, a btk. 310. §-ár.ak 1. bekezdése értelmében büntetendő súlyos testi sértést eredményezte, és így ennek tényálladéka a kbtk. 92. $ának tényalladékát már magában foglalja: az eszmei bűnhalmazat még ez esetben sem lenne megállapítható: miért is a budapesti kir. ítélő tábla ítélete a kihágásra vonatkozó részében megváltoztattunk és vádlott a kbtk. 92. §-ában emiitett kihágás alól felmentetik; egyebekre vonatkozólag a másodfokú bíróság ítélete a végtárgyalási jegyzőkönyv szerint kihirdetve volt elsőfokú bírósági ítélet szövegében emiitett kórházi költségek megfizetésében elmarasztalásra nézve is helybenhagyatik, az ez iránt felhozott indokok alapján, és még azért is, mert maga vádlott által is beismert »s z o k á s s z e r ű s é g«, t. i. annak beismerése ha felkéretik, a szegényeket gyógyítani szokta, habár az erre vonatkozó adatoknak a hatóság által teljesen mellőzött előállítása következtében mint minősítő körülmény nem volt figyelembe veheti"), sőt a jelen esetben, a cselekménynek a btk. 310. §-a alá esése következtében, az említett körülmény valódi és egyénenkénti előállítása, és vád tárgyává tétele mellett is, még az alaki bűnhalmazatot sem állapíthatta volna meg, mint súlyosító körülmény mindazonáltal nem volt figyelmen kivül hagyható. (1887. december 7-én 2,988. sz) Sajtó-ügyekben. 1. Az esküdtek a külvilággal való érintkezéstől, csak a nyilvános tárgyalás megnvitása idejétől vannak eltiltva, de nem az alakulás alatt. (47. §.) 2. A sajtőbiróság előtt, a makacssági eljárásban védő közbenjárása nincs megengedve. (81—84. §.)* 3. Elegendő tájékozottságot nyújt az esküdteknek, ha az inkriminált nem magyar nyelvű irat az állam nyelvére lefordítva terjesztetik az esküdtek elé. A m. kir. Curia (1888. október 25-én 9,552/B. 18-8.): Nemzetiség elleni izgatás vétsége miatt vádolt Doda Traján elleni sajtóügyben vádlott részéről beadott semmiségi panasz tárgyában határozott. A semmiségi panasz elvettetik. Indok: A tizenegy pontban foglalt semmiségi panasz egyikére sem lehet súlyt fektetni, mert: 1. Az esküdtszék alakítása, helye és módozata ellen annak első pontjában emelt kifogás, valamint arra alapított panasz, hogy a kisorsolt esküdtek kijelölt helyeikre távozás közben a tárgyaló teremben volt közönség nagy részével érintkeztek, indokoltnak nem tekinthető, nemcsak azért, mert a kir. törvényszék, mint esküdtszéki bíróság jelentése szerint az esküdtszék alakítása a tárgyalási teremmel szomszéd mellékteremben nyílt ajtók mellett s így megfelelő nyilvánossággal, az esküdtszéki elj. sz. rend. 29. §-ában megjelent mindannyinak jelenlétéről szerzett meggyőződés alapján vitetett keresztül, hanem főkép annál az oknál fogva, mert az esküdtszék alakítása a nyilvános tárgyalást megelőző előkészületi cselekmény, s az esküdtek a külvilággal való érintkezéstől az elj. sz. 47. §-a szerint csak a nyilvános tárgyalás megnyitása idejétől vannak eltiltva. 2. A második pontban a miatt emelt panaszt a vádlott, hogy jogvédője a tárgyaláshoz nem bocsáttatott, s ez által a jogvédelemtől teljesen elzáratott. Ez a panasz határozott ellentétben áll az esk. elj. sz. 80. §-a ama rendelkezésével, hogy ha vádlott, a tárgyalásra meg nem jelent, az eljárás ellene mégis folyamatba teendő, valamint a 81. §-nak azzal a kivételes intézkedésével, mely szerint az ott megjelölt egyéneknek és nem a tárgyalásba való beavatkozás vagy vádlottnak annál való képviselete, hanem csak az van megengedve, hogy vádlottnak elmaradását igazolhassák. De ha még az elj. szab. fentérintett szakaszában foglalt rendelkezések ily értelmű alkalmazása ellen kétely merülhetne is fel, kizár erre nézve minden alapot az elj. szab. 41. §-ának az a határozott utasítása, hogy az esküdteknek szemben kell foglalni helyet vádlottal, hogy azt láthassák és rajta a bizonyíték hatását észlelhessék. Látni kell tehát az esküdteknek vádlottat belső érzületének külső nyilvánulásaival a végett, hogy kötelességüket lelkiismeretesen teljesíthessék, s ezzel ellentétben vádlott távollétében annak képviselőjével való tárgyalás annál kevésbé foghat helyet, mert: az ellenkeznék az esküdtszéki eljárásra * Megelégedésünkre szolgál, hogy a kii-. Curia ezen pontra nézve teljesen azon álláspontra helyezkedett, melyet annak tekintetében u »Jog« 40. számában közzétett cikkben mi is elfoglaltunk. A szerk. vonatkozó rendeletekkel, hatályon kivül nem helyezett bűnvádi eljárási gyakorlat ama szabályával, hogy a törvényszékek hatásköréhez utalt ügyekben vádlott jelenléte nélkül végtárgyalás nem tartható ; és mert ellenzi azt a szóbeliség és közvetlenségnek az a lényeges és főkövetelménye, hogy az itélő bírónak vádlottat közvetlen meghallgatni, közvetlen észlelni kell, — valamint tiltja az igazságszolgáltatás érdeke, nehogy az elj. szab. 83-ik §-a szerint a fogságra szóló Ítéletek újabb tárgyalás nélkül végrehajthatók nem lévén, — a makacs előnyt nyerjen a felett, a ki megjelenésével a törvény s törvén) erejű szabály rendelkezésének engedelmeskedett. Ezeknél fogva helyesen tagadta meg a bíróság a vádlott képviselőjével való tárgyalást; a mi pedig az erre alapított azt a panaszt illeti, hogy vádlott ez által jövedelmétől elzáratott, ez szemben az elj. sz. 82-ik §-ában adott igazolási engedélylyel, továbbá a 83-iki §-ának fentebb idézett azon rendelkezésével, mely a makacssági ítéletet csak kényszer előállítási felhatalmazássá alakítja, valamint a 84. §-nak azzal az intézkedésével, mely a makacsságból hozott ítéletnek a költségeken kivül semmi hatályt sem tulajdonit, oly jelentőségnélkülinek tűnik fel, melynek alapján a személyesen megjelenni nem akaró vádlott alapos jogsérelem megállapítására nem számithat. 3. A harmadik pontban foglalt azt az állítását, hogy vádlott meg nem jelenésének igazolásában jogi képviselője meggátoltatott, megcáfolja az esküdtszéki biróság jelentésének és a tárgyalási jegyzőkönyvnek az a tartalma is, hogy vádlottnak jogi képviselője nem ily igazolásra jelentkezett, hanem szórói-szóra így hangzó nyilatkozata szerint »csak két írásbeli bizo nyitékot kíván bemutatni, a bíróságra bízván, hogy azokat a bizonyítási eljárás folyamán felhasználja vagy mellőzze« s ezzel egyidejűleg 4. igazolva van a 4-ik pontban panaszolt az az eljárás is, hogy vádlott makacsságból ítéltetett el. 5. A makacsok elleni tárgyalásnál alkalmazott esküdtek számára az elj. szab. 37. §-ától eltérő esküszöveg előírva nem lévén, az eskünek a tárgyalás minőségének megfelelő át nem alakítása miatt az 5. pontban felhozott semmiségi panasz semmi szabályon sem alapszik; (i. a vádlevél ellen a panasz 6-ik pontjában érintett kifogás semmiségi okot nem képez, mert az az elj. szab. 20-ik § ában megjelent kellékek nek megfelelő alakban s tartalommal szerkesztve adatott be. 7. Az elj. szab. 49. §-ában foglalt rendelkezés ama céljának, hogy az esküdtek a vád alapját képező nyomtatvány tartalmáról kellő tájékozottsággal bírjanak, elég tétetvén az által, hogy annak az állam hivatalos nyelvére eszközölt hiteles fordítása felolvastatott, az esküdteknek pedig határozathozatal végett lett visszavonulásukkor ugy az eredeti levél, mint annak hiteles fordítása átadatott, a 7-ik pontban panaszolt az a körülmény, hogy vádlottnak választóihoz román nyelven intézett levele sem vád alapját, sem bizonyító adatot nem képezvén, annak fel nem olvasása az esküdtsz. elj. sz.-ba nem ütközik, miért is e miatt a 8. pontban emelt panasz sem vétethetett indokoltnak. 9. A semmiségi panasz 9-ik pontjában a cselekmény büntethetősége ellen emelt kifogás az ügy lényegére vonatkozik. Minthogy pedig az esküdtszéki tárgyalás, valamint az esküdtek határozata a m. kir. Curia felülvizsgálata alá csak az el;, szab. 91. §-a a) b) c) pontjaiban megjelölt alaki okokból tartozik, ennélfogva az érintett panaszt ezúttal figyelembe annál kevésbé vehette, minthogy vádlott elmulasztotta a főtárgyalástól külön eljárás alá tartozó kereshetőség elleni kifogását érvényesíteni. 10. Az elnöki szövegezés a tárgyalási jegyzőkönyv szerint az elj. szab. 80 §-ának megfelelő lévén, a panasz 10-ik pontja az esk. elj. szabály által nem támogattatik; a mi végre 11. a büntetés kiszabása ellen intézett 11. számú panaszt illeti, ezt sem lehetett indokoltnak tekinteni, mert a büntetés a törvény által meghatározott mérték korlátai között szabatott ki. Kivonat a ,,Budapesti Közlön>«-böl. Csődök : Karres Sámuel e., erzsébet-városi tszék, bej. dec. 21. íelsz. dec. Ü8, csb. Záharias Ede, tmg. Waedt Rezső. — A szegedi általános takarékpénztár e., szegedi tszék, bej. dec. 20, félsz. 18 >9. jan. lh, csb. Huszka Udön, tmg. dr Nyilasy Pál. — Balog Mátyás e., budapesti tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 13, csb. Chira Elek, tmg. dr. Pongrác Sándor. — Ormós Ferenc e., kolozsvári tszék, bej. dec 6, félsz. dec. 29, csb. Szász Dénes, tmg. dr. Szentkirályi Gyula. — LÖweusteill testvérek e., szombathelyi tszék, bej. nov. 30, félsz dec. 14, csb. Tura József, tmg. Antal Lajos. Pályázatok : Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. nov. 10-ig. — A zombort jbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. 23-ig.— A nyíregyházai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. nov. 11-ig. - A nagyszombati jbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 11 -ig. — A duna-szerdahelyi jbságnál joggyakornoki áll. nov. 27-ig. — Az újvidéki jbságnál díjas joggyakornoki áll. nov. 28-ig. — A pécsi tszéknél díjas joggyakornoki áll nov. 13-ig. — A trencséni tszéknél díjas joggyakornoki áll. dec. l-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7.