A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 45. szám - Összeütközés az igazságügyi adminisztráció és igazságszolgáltatás közt

374 íl JOG. Ez az álláspont azonban tarthatatlan. Azok, a kik a tilalommal terhelt dologra vonatkozólag a birói végrehajtást feltétlenül megengedhetőnek tartják, félreismerik az elidegenítési tilalom jogi jelentőségét s szem elől tévesztik, hogy a tilalmi rendelkezés nem a személyes cselekvési és rendelkezési képességnek megszorítását, hanem valóságos tulajdonjogi korlátozást involvál, mely a lekötött dologra vonatkozó m i n d e n további jogszerzés jogi sorsára kihat. E mellett á 11 a1 á n o s hitelezői érdekek megóvásának örve alatt s személyes igények védelme szempontjából, jogi oltalom nélkül hagynak egy közvetlenül a dologra irányzott s a legtöbb esetben már előbb jogérvényesen megszerzett jogot,1"'-' nem ügyelve arra, hogy a birói végrehajtás kizárása — a dologi hatályú tilalom szűkebb körre szorítása mellett — a szabad forgalom érdekeit sem veszélyezteti. A kérdés minden tekintetben kielégítő megoldása csak ugy eszközölhető, ha a tulajdonosnak jogügyleti rendelkezése a birói végrehajtás cselekményével azonosittatik 153 s mindkettőt illetőleg az elidegenítés helytfoghatóságának határai azon elvek szerint állapittatnak meg, a melyeknek következetes alkalmazása mellett a célba vett elidegenítés a tilalom által terhelt tulajdonosra nézve, vagy a jogi kényszerűség minőségével, vagy az önkénytes cselekmény jellegével ruházható fel.151 A jogilag kényszerű elidegenítés elé a tilalom akadályt nem gördít. Ehez képest a 3. §-ban adott fogalom meghatározásnak megfelelően — akár a tulajdonos akaratából 155 akár birói végrehajtás utján — végbe mehet az elidegenítés az e tekintetbeni tilalom ellenére is, ha az vagy a dolog minőségének, illetve rendeltetésének, vagy valamely a tilalom létrejötte előtt keletkezett dologi igény érvényesítésének szükségképeni folyományát képezi.150 Az első cathegoriába tartozik a kisajátítás utjáni elidegenítés,157 az el nem tartható dolog értékesítése,ir,s a közös dolognak a társtulajdonos által a terhelt tulajdonos perbevonásámaztatják, hanem követelésöket más jogcímre alapítják, nem tiltathatik meg, hogy ezen az adósokat illető vagyonból kielégitésöket keressék«, hogy továbbá »a törvényben megengedett eseteken kivül (hitbizomány, pazarlónak nyilvánítás) adósnak forgalomban álló semmi vagyona sem vonalhatik cl a hitelezők kielégitése elől, s hogy adósnak lemondása megfosztá őt (t. i. az adóst) a tulajdona fölötti szabad rendelkez é s t ö 1, dc cz a hitelezőket nem akadályozza, hogy kifizetésöket ebből ne keressék.« Hasonló felsőbirósági határozatokai a Gl. U. W.-féle gyűjteményből (Nr. 116., 140., 238.) közölve találunk Randánál (i.m. 186. 1. 11. jegyzet), a ki reámutat a belső ellenmondásra, melyet ezen kérdésre vonatkozó osztrák judicatura feltüntet. A szövegben reproducált felfogást osztja Z 1 i n s z k y (Magánjog i. h.) és S c h n i e r c r : A jelzálogi és teli kkönyvi rendszer elmélete 84. lap: »Hogy az ingatlanok a közforgalomból és a jóhiszemű igények és követelésektől el ne vonatlassanak, ily megszorításnak (a tilalom bejegyzésének) csak annyi foganatja lehet, hogy az ily módon megszorított tulajdonos ingatlanát szabad kézből el nem adhatja, bekebelezési engedélyt nem adhat, mi nem akadályozza, hogy végrehajtás utján terhek bevezettessenek, vagy az ingatlan nyilvános árverésen el ne adassék«. 162 M o t i v e : 1. k. 215. 1. : »Die vorbehaltlosc Gestattung (t. i. der Zwangsvollstrcckung) würde vielfach gleichbedeutend sein mit völliger Schutzlosigkeit desjenigen, zu dessen Gunslen das Verbot bestcht«. 163 L. Motive: I. 128. »l)en Verfiigungcn und insbesondere den Verausserungen, welche der Bethciligte sclbst vornimmt, slehen diejenigen gleich, welche wie bei der Zwangsvollstreckung und Arrestvollziehung a u s seinem Kechte crfolgen Die Gleichstcllung bringt indessen noch nicht mit sich, dass derjenige, gegen welchen die Verausscrung im Wege der Zwangsvollstreckung durchgesetzt wird , als Veiáusserer zu behandeln ist.« Ennek megfelel az E n t w u r f 107. íj ának szövegezése is. 154 A kényszerű és önkényles elidegenítés határait már a 38. §-ban vontuk meg. (V. ö. Unger i. m. I. 176. és 177. I.). 155 Hogy az elidegenítés keresztülvitele végett a tulajdonosa legtöbb ecetben a bíróság közbenjárását kénytelen igénybe venni (a minek a hasonszerűségnél fogva alkalmazható példáját egyebek közt az 1875. évi XXXVII. t.-c. 305. és 306. és az 1876. évi XXVII. t.-c. 106. §-a nyujtja\ az csak a tilalom szerint jogosított fél érdekeinek megóvása végett történik, de a dolog lényegén mitsem változtat. 156 Randa i. m. I. 186. !.: »Die Verausserungsverbote stehen nur der freiwilligen, nicht aber der in Folge selbststandigen Rechtes eines Dritten rechtlich nothwendigen Verausscrung im Wege.« Motive I. k. 215. 1.: »Im Zwangsvollstreekungs Verfahren ist die Verausserung des Gegenstandes, auf welchen ein relatives Verausserungs-Verbot sich bezieht, unbeschránkt statthaft, soweit die Veráusserung zur Verwirklichung eines Rechtes a n d e m Gegenstande dient, welches vor dem Inkrafttreten des Verbotes, mithin ohne Verstoss gegen dasselbe erwor ben ist.« 157 U n g e r i. m. I. köt. 176. 1. 16. jegyzet. Randa: i. h. és 181. 1. 120. jegyzet. val követelt tényleges elosztása, vagy ezen célbóli elárvercztetése.15:' A másik cathegoriába sorozandók mindazok az esetek, a melyekben valamely a tilalmi rendelkezést megelőzőleg jogérvényesen szerzett dologi jognak, a tilalom hatályba lépte utáni érvényesítése szándékoltatik. így pl. hitbizományi kötelék bejegyzése előtt fenálló jelzálogi követelések kielégitése végett végrehajtás alá vonható a hitbizományi birtok állaga is1C0 és nem ütközik akadályba a tilalom létrejötte alkalmával már fenállott zálogjog tartalmát képező jus distrahendi igénybevétele sem.101 Mindezen esetekben oly jogok épségben tartásáról van szó, melyek belső tartalmukra s különösen dologi minőségükre nézve a tilalom által védett jogigéuynyel nemcsak párhuzamba helyezhetők, dc melyek a szerzés elsőbbségénél fogva az utóbbival szemben határozott túlsúly lyal birnak. Ezen eseteken kivül az a fél, a kinek oltalmára a tilalom szolgál, akkor sem vonhatja kétségbe az elidegenítés jogi kényszerűségét, midőn a terheli féllel, valamint a követelő harmadik személylyel oly viszonyban áll, melynél fogva a dologra vonatkozólag támasztott, bár személyes természetű jogigényt magára nézve kötelezőnek elismerni kénytelen. A most jelzett szempontból jogilag kényszerűnek s érvényesnek tekintendő az utóörökléssel terhelt hagyatéki vagyontárgyaknak a rendelkezési jogosultságot illetőleg egyébként korlátozott örökös által a hagyatéki tartozások kielégitése végett eszközölt elidegenítése is.162 Ellenben ki van zárva az elidegenítés akkor, ha azt a tulaj donos a fennebbiekhez hasonló, jogilag kényszerítő szükségesség nélkül, vagy önkénytes akaratelhatár zásból eredő jogügylet utján akarja foganatba venni, vagy midőn az elidegenítés eshetősége a tulajdonos valamely személyes kötelezettsége miatt lli:i vezetett birói végrehajtás folytán merül fel. Az utóbbi esetben a követelés kielégítésének tényleges kényszerűsége csak a tulajdonos személyére nézve áll be 161 s miután ezt a kényszerhelyzetet a tulajdonos maga idézte elő, annak consequentiái a tilalom által oltalmazott félnek közvetlenül a dologra irányuló jogát nem érinthetik. Az előadott körülmények között tehát a birói végrehajtás — a tilalom folytán alakult jogviszony szempontjából tekintve — az önkénytes cselekmény ismérveivel bir s épen azért a birói végrehajtás utjáni elidegenítés kizárása a fenforgó esetben annál indokoltabb, a minthogy ellenesetben a terhelt tulajdonos számára tág tér nyílnék arra, hogy személyes kötelmek elvállalása s ezek nem teljesítése esetén birói kényszerszabályok provocálása által a tilalom célját meghiúsíthassa. 165 Összeütközés az igazságügyi adminisztráció / és igazságszolgáltatás közt. (Németországi bíróságokhoz intézendő végrehajtási megkeresvények.) Közli: dr. DOliAI GYŐZŐ, bpcsti ügyvéd. A b u dape sti k i r á 1 y i t ö r v é n y s z é k , mint közalapján a berlini a végrehajtás a jc polgári Dirosag, »konigl. Amtsg fosranatcsitisa ír int vényre i c h l« meirkeresendő emelkedett ítélet liróságot lett volna • 158 Unger I. 177. 1. 17. jegyzet. Szász p o 1 g. Ivkv. 2,517. tj. 159 R a n d a I k. 186. 1. Unger i. h. 16. Jegyzet. Erre nézve példát nyújthat az O. V. Tvkv. 843. §-ának alkalmazása az utóörökléssel terhelt, dc más társtulajdonossal közös dologra. — Zlinszky í. m. 223. 1. 1881. évi LX. t.-c. 156. §. 161 Randa i. h. 10. jegyzet. Nálunk ez alig nyerhet alkalmazást, mert az 1<S69. évi ápril 7-én kelt igazságügyininisteri rendelet 1. §-a />) pontja szerint a hilbizományul szánt vagyonnak tehermentesnek kell lennie. 1U1 Unger i. h. 16. jegyzet. 102 Szász p o 1 g. törvkv.i 2,517. §. Magyar p o 1 g. I ü r v k v i tervezet 227. i;. 10:1 Randa i.m.: »Selbst die executive Verausscrung ist ausgeschlossen, wenn es sich nicht um bereits vordeni erwörbene, durch Vei ausseiungsverbole nicht zerstörbare selbststandigc Rechle I Iritter, sondern um die Realisirung von Ansprüchen handelt, welche Jemandem lediglich gegen die Person des dispositionsbeschrankten Besitzers der uiiveiáusserlichen Sache zustehen.« V. ö. Motive I. 215. lap. -Hogy mennyiben bírhatnak befolyással a tilalmi rendelkezés érvényére a tulajdonosnak a lilalom keletkezésekor már meg volt személyes tartozásai, az a hitelezők hátrányára szolgáló ügyletek hatálytalanítására vonatkozólag irányadó elvek szerint bírálandó meg. 164 Unger I. 177. lap 16. jegyzet. 153 Randa I. 186. lap 11. jegyzet. — A tilalom céljába ütköző, de jóhiszemű jogszerzés védelméről alantabb, a joghatály alanyi terjedelmének tárgyalása során (11. §.) lesz szó.