A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 44. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladni? - A katonai büntetőjog reformja

366 a jocx. innen az osztrák, a Lajtán túl pedig a magyar büntetőtörvények értelmében Ítélnének. Ezen módozat kapóra jönne azoknak is, kik azon elvnek hivei, hogy a közönséges büntettek fölötti Ítélethozatal a közös hadsereg hadbiróságainak fentartva maradjon, mert ilyképpen elkerülnék azon nehézséget, mely a hadbirákat a magyar jog tanulmányozására kényszeríti. A viszonyok — a dualismus folytán a közönséges büntettek tekintetében szükségkép előálló illetékességi kérdések kivételével, mindaddig mig a német nyelv marad a hadsereg közös nyelve — igazságszolgáltatásunk reformja tekintetében csaknem ugyanazonosak a bajor királyságéval és igy ennek büntető törvénykezési rendtartását nyilván mintául vehetnők. A hadcsapatoknál katonai jogtudorok működnének a büntettek és vétségeknél eljáró vizsgálóbirák gyanánt; ezek egyúttal mindazon eseteknél közreműködnének, a melyekben jelenleg is a sommás eljárás szerint elbíráltatni szokott fegyelmi vétségek tárgyaltatnak és a melyek tekintetében a büntetés kiszabása törvényhozásilag megállapítandó lenne. Fegyelmi vétségek a csapatparancsnoknál, a büntettek és vétségek pedig a katonai ügyészségnél jelentendők fel, mely közvetlenül a hadügyminisztériumnak és illetve a katonai főügyészségnek alá van rendelve. Ez utóbbi a katonai főtörvényszék mellett működik. Ezen I (">t<>rvényszék épp ugy mint a területi törvényszékek, a hadbirák collegiuniát képezi. A kerületi törvényszék mellett külön vádtanács működik, mely az ügyész indítványai alapján a vád fölött határoz. Területi bíróságok alatt értendők :a hadtestbiróság, mely az ezredes hadbíróból, mint elnökből és még 4 bíróból áll, a mely azon bűntettekre nézve, melyekre 5 évinél magasabb büntetés kiszabva nincsen, egyúttal a felebbezési forumot is képezné és a mely a magasabb rangban levő tisztek fölött, delegáltjaik által az elővizsgalatot, valamint a végtárgyalást eszközölni tartoznék ; továbbá a hadosztály- bíróság, egy őrnagy hadbíróból, mint vezetőből és két századosi rangot viselő hadbíróból összeállítva. A végtárgyalásnál az esküdtek hozzák a verdiktet; ily esküdtek gyanánt szerepelnek a közlegénységi perekben : a tiszten aluli rangfokozatok minden nemei, tiszti perekben kizárólag a katonai állományban levő tisztek, kik mind kizárólag a vétkesség kérdésében határoznak. A vádat képviseli az ügyész. A tárgyalást vezeti, valamint a diseretionair hatalmat gyakorolja az elnöklő, kinek a kellő szakértelemmel kellend birnia. Minden vádlott szabadon választhatja védőjét; ily védő gyanánt minden nagykorú és feddhetlen állampolgár szerepelhetne. Hivatalból rendelt védők gyanánt ügyvédek, vagy nem tényleges katonai szolgálatban álló katonai birák kirendelhetők. A végtárgyalás nyilvános és szóbeli. Ha a nyilvánosság birói határozat alapján a közerkölcs vagy közrend szempontjából vagy a katonai fegyelem érdekében megszorittatik, ezen megszorítás a hadbirákra, a vádlott rokonaira és a károsultakra ki nem terjedhet. Ha a bűnösség kérdése az itélő birák által eldöntetett, vagy felmentő határozat esetére, az ítélet »0 Felsége a császár és király« mint legfőbb hadúr nevében, az elnöklő által kihirdettetik. Az elitélt feltétlenül élhet a felebbvitel jogával, s ugyanezen jog illeti meg, a törvény által megjelölt esetekben az államügyészt is. Utóbbi helyébe a hadosztály-biróságoknál helyettes rendeltetik. Jegyzők gyanánt ugy az elővizsgálat, mint a végtárgyalásnál a hadkerületi bíróságoknál a hadbírói vizsgát tett jelöltek ; a főtörvényszéknél titkárok és tanácsjegyzők szerepelnek. A kezelési szolgálatra, a hadosztálybiróságoknál képesített korosabb altisztek, a hadtestbiróságoknál katonai tisztviselők alkalmaztatnak. A börtönügy a főügyészségnek van alárendelve; ennek jelentései és indítványai közvetlenül a hadügyminisztérium elé terjesztetnek. A hadkerületi bíróságok statusában lévő hadbirák elmoz ilithatlanok és más helyre csakis a közszolgálat igazolható indokaiból helyezhetők át. A vizsgálóbirák, kik az ezredek állománya szerint kiréndeltetnek és főhadnagyi ranggal bírjanak, tartózkodási helyüket az ezreddel, melyhez be vannak osztva, változtatják. Az örnagy-hadbiróvá való előléptetés, minden újabb vizsga nélkül 12 évi szolgálati idő leteltével történik. Ezen időből 5 év az ezrednél és 7 év a kerületi bíróságnál töltendő. Meg van engedve az átlépés a birói pályától az ügyészséghez és megfordítva. Háború esetére, tekintettel arra, hogy a mozgósítás ugy az ezredhez beosztott, mint a hadtesti vagy szakaszbiróságoknál alkalmazott hadbirákra is kiterjed, az igazságügy berendezése azonos volna a Léke idején alkalmazásban levő berendezéssel. Kivételes határozatok csak a tengerészeire nézve lépnének életbe. Ezen vezérelvek alapján szervezve, katonai igazságszolgáltatásunk százéves álmából ébredve új életre virulna ; bizonyára nem hátrányára a fegyelemnek, melynek legjobb őre éppen azon jogvédelem, melyben a jogállam utolsó polgárát is részesiti. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügyi viszonyok. (A »Jog« eredeti közleménye.) (Az utolsó törvényhozó sessió. — Uj törvények. — Büntető koditikáciú. — Polgári kod. bizottság. Újítások — Jogi szaklap és egylet.) Mult évi közleméuyembenj éleztem dr. S t o i 1 o v ur reformterveit és c tekintetben kifejtett dicséretre méltó tevékenységét, egyúttal azonban hozzátettem, hogy mindezen nemes törekvés parlamentünk jelen alkata mellett nagyon nehezen fog sikert aratni. Aggodalmam részben beteljesült, mert éppen azon törvényjavaslat, melyre igazsúgügyérünk a legnagyobb súlyt fektetett, t. i. az ügyvédi törvényjavaslat, mely már évek óta készen hever, elő sem terjesztethetett a szobrauije elé! Miért ? Azt már azelőtt kimutattam. Az önmegtagadás ugyanis nagyon gyönge azon képviselőknél, kik jogot nem végeztek, hanem magok magokat oklevelesitették, ezek azonban a túlnyomó, vagy legalább is a mérvadó többséget képezik. Ez már a harmadik alkalom, hogy az ügyvédi törvényjavaslat a fenti okokból a honatyáktól kosarat kapott. Ily körülmények között a birákról szóló s új rendszert létesítő törvényjavaslat sem kerülhetett a parlament elé, mert e javaslat az ügyvédivel szerves összefüggésben állván, ez utóbbi nélkül okszerűen elő sem terjesztethetett. Keresztülmentek tehát csak kisebb javaslatok, u. m. a polgári perrendtartárs és a bírósági rendszerről szóló törvények uéhány szakaszainak módosítása tárgyában; a rövidített eljárásról szóló novella és az új sajtótörvény. A polgári perrendtartásban tett módosítások lényegesebbjei a következők: A törvényszék illetékessége alá eső pereknél (1,000 frankon felül) jegyzőkönyvi kereset többé nem foglalhat helyet s mindenik kereset szabályszerűleg felszerelve írásban adandó be. Az eddigelé alperes akaratától függött »válasz a keresetre«, azaz ellenirat, most kötelező, a nélkül azonban, hogy annak elmulasztása hátrányokkal volna összekötve alperesre nézve; ugy, hogy a válaszra meghatározott 14 napi határidő letelte után legott a tárgyalási nap kitűzetik. A főés póteskü általi bizonyítás kizár a tik következő hat esetben : 1. ingatlan tulajdonjog iránti perekben ; 2. oly perekben, melyekben, mint felek, kiskorúak s egyáltalában oly egyének szerepelnek, kik szabadon vagyonukról nem rendelkezhetnek; 3. oly körülmények és tények felett, melyek bűntett vagy vétséggel összefüggésben állanak; 4. oly perekben, melyekben valamely állami hatóság, városi vagy falusi község van érdekelve ; 5. társulatok, egyletek és kereskedelmi társas cégek pereiben ; 6. oly okmányok tartalma ellenkezőjének bizonyítására, melyek (okmányok) valódisága ellen kifogás nem tétetett. (Ezen hat kivétel a békebirák előtti polgári peres eljárást szabályozó törvényben azelőtt is létezett.) A »resolutiók« (az ítéletnek rövid szövegű rendelkező része, mely a tárgyalás berekesztése után kihirdettetik) ezentúl rövid indokolással adandók ki. Eddigelé ily indokolás a resolutióktól nem követeltetett. íme a leglényegesebb módosilások, melyek kivétel nélkül az orosz polgári perrendtartás megfelelő szakaszainak szó szerinti fordítása és átültetése a mi eljárásunkba. A bírósági rendszert szahályozó régi törvények csak három (83., 84. és 115.) szakasza került módosítás alá. Az első kettő megszorítja a birák által a szüneti (három heti) időn kivül élvezhető szabadság időtartamát az által, hogy a collegiális bíróságoknak szabadságadási competenciáját egy hónapról egy hétre leszállítja, az utóbbi (115-ik) szakasz pedig feljogosítja az igazságügyminisztert, hogy nemcsak, mint eddigelé volt, felsőbb birák által az alsóbb bíróságokat revideálhatja, hanem azt személyesen vagy administrativ közegei által is megteheti. A röviditett eljárásról szóló törvény, mely a francia »référé-