A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 42. szám - A házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti perekben hozott Ítéletek illeték alá esnek-e?

A JOG. 347 Schadonersatz wegen Nichterfüllung fordern oder von dem Vertragé abgehen \vill«, már pedig ehez hasonló >Bestimraung« előzetesen csakis a 354—355. (magyar 352-353.) §-okban található. A mi a német kereskedelmi törvény 356. §-áról mondatott, az áll az osztrák kereskedelmi törvénynek — a német törvény id. §-al teljesen egybehangzó — 35(5. §-ról is; mert az osztrák kereskedelmi törvény sem tartalmaz intézkedést, mely a vevőnek jogait — minőségi hiány esetén - szabályozza; ennélfogva osztrák jog szerint is nem a kereskedelmi törvény 356. §-a, hanem az o. p. t. 932. §-a határozza meg: tartozik e s mikor — minőségi hiány esetén — a vevő -nitólagozási határidőt engedni. A magyar kereskedelmi törvénybe azonban — tekintettel arra, hogy kötelmi jog nálunk ugyszólva nem létezett — nehogy ezen a gyakorlatban leggyakrabban előforduló jogviszony a világos szabályozást Délkülözze — felvétetett a 348. §. Ha most már figyelembe vesszük, hogy ezen §. az actio redhibitoria-t s quanti minoris-t feltétlenül adja meg a vevőnek ; hogy a 345—350. §-ok egyfelől, a 352—358. §-ok másfelől, egy-egy különálló s egymástól független — s külsőleg is a 351. §-a által elválasztott — joganyagot szabályoznak; hogy hazai törvényünk főforrása, a német kereskedelmi törvényben sem vonatkozik — a fent előadottak szerint — a 356. §. — a vevőt minőségi hiány esetén illető jogokra; hogy továbbá a magyar kereskedelmi törvény 354. §-ából — dacára annak, hogy törvényünk e fejezete majdnem híí fordítása a német kereskedelmi törvény illető fejezetének — ezen szavak után >a szerződő felek közül az, ki« hiányzanak a német szövegben előforduló ezen szavak »a z előző §-o k rendelkezései alapján*; hogy végül a 354. §., megfelelöleg a 352—353. §-oknak, ezt a kifejezést használja: »ki... a szerződéstől elállani kiván«, holott a 348. •;. az »ügylettöl« való elállásról tesz említést: azt hiszem, hogy azon meggyőződésre jutunk, miszerint a törvényhozó nem akarta a 354. §. hatályát a 348. §-ra is kiterjeszteni, sőt ellenkezőleg, hogy azt specialiter a 352—353 §-okra kívánta szorítani. S teljesen elfogadjuk a legfőbb ítélőszék által 742/879. sz. a. (1. Dt. r. f. XXV. kötet 51.) ítéletében kimondott azon elvet, hogy »a kereskedelmi törvény 354. §-a az árú hiányosságából származó vevői jogokra sem egyenesen nem vonatkozván, sem hasonszerű alkalmazás útján kiterjeszthető nem lévén, a vevő az ügylettől elállani akkor is van jogosítva, ha az adott esetben a kikötött teljesítési határidő nem annyira lényeges is, hogy a vevő az eladónak az utólagos teljesítésre, vagyis az árúnak szerződés, illetve törvényszerű minősjgben leendő utólagos szolgáltatásra időt nem engedhetne'« V\/A házasságon kivüli nemzésből származó i igények iránti perekben hozott Ítéletek illeték alá esnek-e? Irta : dr. SIXGER LŐRINC szombathelyi ügyvéd. A »Jog» 38-ik számában id. Zaary József kartárs ur kimutatni igyekszik, hogy a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti perekben hozott Ítéletek helytelenül rovatnak meg 12 frt illetékkel s hogy a felebbezések is ily ügyekben helytelenül vétetnek 10, illetve 20 frtos bélyegkötelezettnek. Egyszersmind neki megy a pénzügyi közegeknek, felhozván, hogy mennyi baja van ezekkel a gyakorló ügyvédnek és felhoz is egy ily esetet, midőn egy ily perben a per substratuma 41 frt 20 kr. lévén, alperes a neki nem tetsző ítéletet megfelebbezvén, azt 1 frtos bélyeggel látta el s ezért 45 frtról szóló leletet kapott a felebbezést ellenjegyző ügyvéd. Ha valakinek, ugy nekem van legkevésbé okom lándzsát törni az illeték-szabályok mellett, melyek annyira kuszáltak, hogy még a szakember sem ismeri ki magát. De a leletező díjnokokat sem akarom védelmembe venni, mert elégszer kellett fájdalmasan tapasztalnom, hogy egész helytelenül veszik fel ezen urak a leletet, melyet sokszor, ha az összeg csekély, inkább kifizetek, mintsem felebbezéseket írogassak. A felhozott esetben azonban mégis igazat adok a fináncközegeknek Megmondom miért! A házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek rendesen mint atyasági keresetek indíttatnak meg. Azokban a petitum mindig arra irányul, hogy X. Y. az akkor vagy akkor született gyermek atyjának kimondassák. Utána következik aztán: és tartásra és egyéb költségek megtérítésére köteleztessék. Az Ítélet is ugy szól, hogy X. Y. a gyermek természetes atyjának kimondatik és tartozik stb., stb. Nagyon természetes tehát, hogy ily körülmények között, irányulván a kereset alperes atyaságának kimondására és az ítéletben is mindenekelőtt e tekintetben történvén rendelkezés, — alkalmaztatik ugy birói, mint pénzügyi közegek által az illetéki díjjegyzék 48. tételének D) d) pontja. Ez pedig határozottan kimondja — nem tévén különbséget, természetes vagy törvényes atyaság mondatik-e ki — hogy: »Atyaság kimondása iránt hozott birói ítéletek rendszerint 12 frt készpénzben fizetendő illeték alá esnek; ha azonban a birói Ítélet kártérítést, vagy egyéb megbecsülhető értékek szolgáltatását is tárgyazza, az illeték megszabásának alapjául ezen értékek veendők, az illeték azonban 12 írtnál kevesebb nem lehet, Szerény véleményem szerint azonban a dolgon nagyon egyszerű módon lehet segíteni és pedig nem holmi kijátszás által, hanem ellenkezőleg a törvények helyes alkalmazása által. Felfogásom szerint — és ezen felfogásnak hódolok az 1881. LIX. t.-c. meghozatala óta — az atyasági keresetek elbírálása akár a törvényes, akár a természetes atyaság kimondására irányadók, most is a törvényszékek hatáskörébe tartozik, ugy, mint az emiitett törvény meghozatala előtt. Az 1881: LIX. t.-c. 13. §-ának d) pontja csak házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetét vonja a sommás bíróságok hatáskörébe, nem pedig az atyasági pereket. S ezt nagyon helyesen teszi. Mert a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek 90%-a földhöz ragadt szegény nők által indíttatik, természetes, hogy a törvényhozás gondoskodni akart, hogy az ily nők ne legyenek kénytelenek a túlságos hosszú és költséges rendes pert vinni, hanem mielőbb juthassanak ők, illetve gyermekeik némi segélyhez. A ki azonban ennél többet akar, a ki — tudja isten — bármely érdekből, gyermekének atyát keres, az nézetem szerint, ügyét most is a törvényszék elé tartozik vinni. Ugy hiszem tehát, hogy helytelen útra jutott gyakorlatunk, midőn a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti kereseteket mint atyasági pereket tárgyalja. Nézetem szerint az ily fajta keresetek petitumában nem kellene, sőt nem is volna szabad kérni az atyaság kimondását s az Ítéletben sem volna szabad erre helyezni a fősúlyt. Az ily keresetekben felperes elmondja, hogy X. alperes vele nemileg közösült, e közösülésből származott az anyakivonat szerint Y nevet nyert gyermek. Miután pedig minden okos lény tetteiért s az azokból származott következményekért felelős, kéri alperest marasztalni, miszerint köteles a gyermektartáshoz havonvagy évenkint egy bizonyos összeggel hozzájárulni s egyéb netán még e nemzésből származó költségeket viselni. Ezen kereset folytán alperes megidéztetvén, megjelenik s vagy elismeri a fatális időben felperessel történt közösülést, vagy nem. Ha elismeri, a biróság meghozza ítéletét beismerés alapján; ha pedig nem ismeri ezt be, felperes a rendes bizonyítási eszközökhöz nyul s a mennyiben ez felperesnek sikerült, ezután marasztalja el alperest. De a mint a bizonyítás nem arra irányul, hogy X atyja-e vagy sem a gyermeknek, hanem csak az, hogy felperes a tényt, melynél fogva ő kártérítésre kötelezhető, elkövette-e, szintúgy nem rendelkezhetik az ítélet arról, hogy X alperes atyja a gyermeknek. Az ítélet rendelkező részében e kérdésnek semmi helye, hanem igenis, helye van az indokolásban. Ott el kell mondania a birónak azt, hogy miért marasztalta alperest. De ott sem azt mondja, hogy azért, mert alperes a gyermek atyjának felismertetett, hanem azért, mert begyőzetvén, hogy alperes a fatális időben felperessel közösülvén, a jogvédelem szerint ő vétetik a gyermek nemzőjének, miből kifolyólag ő felperesnek kártérítéssel tartozik és a gyermek tartásához járulni köteles. Ha a házasságon kivüli nemzésből származó igények iránti keresetek az általam jelölt módon fognak indíttatni s az ezek felett hozott ítéletek szintén ezen módon fognak hozatni, rem lesz alkalma az illetékkiszabási hivatalnak az illetéki díjjegyzék 48. tételének D) d) 2. pontját alkalmazni. Mert az ítéletben akkor más nem lesz, mint hogy alperes egy bizonyos összegben marasztaltatik; de míg az ilyen perek, mint atyasági perek tárgyaltatnak s az Ítéletben alperes atyául mondatik ki, a 12 frt illeték helyesen vettetik ki s akkor természetes az is, hogy a felebbezésekre 10, illetve 20 frtos bélyeg jár.