A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A katonai büntetőjog reformja

JOGESETEK TAR FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 38. számához. Budapest. 1888. szeptember 16-án. Köztörvényi ügyekben. Nem magyar alattvalónak gondnokság alá helyezésére illetékesek-e a magyar bíróságok 1 A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsöbirósági Ítéletet, az azt megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-ának «•) és (') pontjai alapján megsemmisíti. Mert Pancsova szabad kir. város tanácsának 1887. évi nov. 24-én 11,152. sz. a. kelt átirata szerint elmebeteg S. Vásza szerb alattvaló és így az eljárt kir. törvényszék az 1881. évi nov. l-én 3.263. sz. a. kelt igazságügyrainiszteri rendelet 28. §-ából kifolyólag annak nem illetékes bírája és ekként nevezettnek gondnokság alá helyezése iránt intézkedni, illetve az emiitett elleni gondnoksági ügyben való eljárásra hivatva nincs; következtetve, stb. (1888. évi április hó 27. 16.441. sz. a.) A ra. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokolásánál fogva annyival inkább helvbenhagyatik: mert Pancsova t. h. város polgármesteri hivatalának 1887. évi nov. 27-én 11.452. sz. a. kelt hivatalos értesítésével szemben azon körülmény alapján, hogy S. Vásza elmebetegnek atyja, S. Milos több. mint 20 év óta Pancsován tartózkodik s ott ingatlan vagyonnal bir s maga S. Vásza is több mint 10 év óta Pancsován lakott: nevezetteket honosított magyar állampolgároknak az 1879. évi I.. t.-cz, 48. §-a második bekezdésének végsorai értelmében tekinteni és irányukban a hazai bíróságok illetőségét gondnokság, illetőleg személves jog korlátozására vonatkozó ügyben megállapítani még az idegenek beperelhetéséröl rendelkező 1868. évi LTV. t.-cz. 34. §-a alapján sem lehet. (1888. évi augusztus hó 13. 6,637. sz.) Zárlat sommás visszahelyezési perben néni reudelhetö el. Az aradi kir. járásbíróság:: A 2,279/88. sz. a. feltétlenül marasztaló it-let ellen F. M. 2,733/88. sz. a. felebbezést adván be, az 1881. évi LX. t.-c. 237. § ának b) pontja alapján a kért zárlat az aradvárosi 3,465. és 3,891. sz. telekjegyzőköuyvben foglalt ingatlan vagyon birtokjogára B. M. javára T. M. ellen elrendeltetik. B. S. zárgondnoknak kineveztetik és a zárlatnak az 1881. évi LX. t.-c. 240. §-a alapján dr. Pl. Gy. ügyvéd közbenjöttével leendő foganatosítása végett a 2. 3. p. E. D. bírói végrehajtató kiküldetik. A budapesti kir. itelö tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését következményeinek hatályon kivül helyezésével megváltoztatja és a kért zárlatot el nem rendeli. Indokok : Zárlat kérő az 1881. évi LX. t.-c. 237. §. b) pontjára alapítja kérelmét. A törvény ezen pontja alapján azonban a zárlat sommás visszahelyezési perben nem rendelhető el. mert azidézett törvénycikk 237. §. á) b) pontjai csak oly perekre nyerhetnek alkalmazást, melyeknek tárgya valamely dolog vagy jog iránt a birtokos ellen támasztott igény, sommás visszahelyezési per tárgyát azonban nem valamely dolog vagy jog iránti igény képc-zi, hanem az önhatalmilag megháborított valódi s azért megvédendő birtoknak, tehát tényleges állapotnak helyreállítása s további háboritástól megoltalmazása s ily pernek nem tárgya a birtokjog. Az idézett törvény 237. §. a) b) pontjai feltételezik, hogy az, a ki ellen a zárlat kéretik, birtokban, még pedig valódi, ha nem is jogszerű birtokban legyen nec vi, nec clam, nec precario), mert a nem valódi birtokos ellen a d) pont alapján eszközölhető ki a zárlat, úgyde a visszahelyezési pernek épen az a feltétele, hogy alperes nincs valódi birtokban. A visszahelyezési per célja az, hogy a birtok védelme érdekében ideiglenes intézkedés tétessék, a melylyel meg nem elégedő félnek a rendes per utja marad fenn a birtokjog érvényesítésére, ezen ideiglenes intézkedés biztosítása végett, további ideiglenes intézkedésnek minő a zárlat — helye nem lehet s erre nincs is szükség, mert a visszahelyezési perek minden bíróságnál soronkivül intézendÖK el s ezekben a bírói gyakorlat szerint a perújítás is ki van zárva. 11888. május 23-án, 24,711/88. p.i A becslés költségéi az tartozik előlegezni, a ki azzal bizonyítani kivan. Azon kérdés, hogy az «1 rendelt becslés költségéi ki tartozik viselni, nem a becslés elrendelését tárgyazó végzésben oldandó meg A budapesti kir itélő tábla: A budapesti kir. törvényszék) mint csődbíróságnak (néh. N. Döméné hagyatéka elleni csődöt elrendelő l végzésének azon intézkedését, mely által a csődöt kérő a becslési költség viselésére köteleztetett; tekintve, hogy az a kérdés, hogy az elrendelt becslés foganatosítása folytán felmerülendő költséget ki tartozik viselni, nem a becslés elrendelését tárgyazó végzésben oldandó meg ; tekintve, hogy a becslés költségét előlegezni az tartozik, ki az által bizonyítani kíván, a hagyaték tevőleges állapotának becslés által bizonyítására pedig N. Sándorné és X. Lázár hivatkoznak és így a becslési költségnek előlegezésére ők kötelezvék. megváltoztatja s annak birói kimondását, hogy a becslési kötelezettséget ki leend köteles fizetni, jelenleg mellőzi; a becslési költség előlegezésére azonban, a mennyiben ennek szüksége fenforogna, N. Sándornét és N. Lázárt kötelezi, stb. (1888. máj. 15. 1,0 >3. sz a.) A in. kir. Curia: A másodbiróság végzésének azon része> melylyel az elrendelt becslés foganatosítása körül fölmerülendő költségek előlegezésére, a mennyiben ennek szüksége fenforogna, özvegy N. Sándornét és N. Lázárt kötelezte, indokolásánál fogva annyival inkább helybenhagyatik : mert a csődtörvény valamely hagyaték ellen kért csődnyitás esetében, a költség előlegezése iránt nem rendelkezvén, az 1868. évi L1V. t.-c. 218 §-a értelmében özv N. Sándorné és N Lázár, mint bizonyító felek, kik a birói becslés elrendelését a megtartott tárgyalás során kérelmezték, a becslési költségek előlegezésére helyesen köteleztettek, stb. (1888. aug. 13. 854. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Jogi személynek csak azon cég tekinthető, mely törvény székileg bejegyeztetett. A be nem jegyzett cég által szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek nem a céget, mint ilyent, hanem csak a be nem jegyzett cég tagjait illetik. Miből következik, hogy a cég, mint ilyen, csak akkor vonható perbe, ha be van jegyezve. Váltóperben hozott sommás végzés, hatályára nézve Ítélettel vagy birói egyezséggel egyenlő lévén, a jogerőre emelkedett sommás végzés ellen semmiségi keresetnek van helye. Az alapperben kellően megidézve nem volt alperesek ellen a váltóeljárás 44. §-ára alapított kifogás hatály nélküli. A szatmár-nómetii kir. törvényszék: A kir. törvényszék felperes keresete folytán a szatmár-németii önsegélyző népbank részvény-társaságnak Sp. Henrik örökösei, K. J. és K. E. alperesek ellen 2,8Ü0 frt s járadékai iránt folyamatba tett váltóperében az 1884. évi nov. hó 5-én 9,786. sz. a. kelt sommás végzésnek azon részét, mely által Sp. Henrik örökösei cég elmarasztaltatott, — s az ennek alapján nevezett cég ellen foganatosított végrehajtást minden jogkövetkezményeivel együtt megsemmisíti s egyetemlegesen kötelezi alpereseket az okozott perköltség megfizetésére. Indokok: Jóllehet, özv. Sp. Henriimé jelen perhez csatolt cégiratok tanúsága szerint, férje halála után lépéseket tett, hogy a Sp. Henrik név alatt bejegyzett céget ennek örökösei neve alatt tovább folytathassa, sőt. Szatmár-Németi sz. kir. város árvaszéke, mint gyámhatóság, a 2. sz. a. becsatolt végzés tanúsága szerint néh. Sp. Henrik kiskorú gyermekei érdekében beleegyezett abba, hogy Sp. Henriimé a néh. Sp. Henrik üzletét a keresetben megnevezett kiskorúak érdekében kezelhesse s a 4. sz. a. bemellékelt végzés tartalma szerint öt cégvezetői jogositványnyal is felruházta, miből kifolyólag özv. Sp. Henriimé, mint cégvezető, váltóilag magát a cég nevében a kt. 38. §-a szerint érvényesen kötelezhette, a nélkül, hogy erre nézve különös gyámhatósági felhatalmazás lett volna szükséges ; s jóllehet a jelen keresettel megsemmisíteni kért sommás végzésnek alapul szolgáló váltót