A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 38. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Hetedik közlemény

316 A JOG. származó igények tárgyában hozott Ítéletek sem azon okból, mert ezek megállapithatása végett alperest természetes apául biróilag felismertnek kellett nyilvánítani. Ezek után tekintve, hogy az atyasági keresetek nem tartoznak a sommás eljárás alá utalt jogügyletekhez ; tekintve, hogy a házasságon kivüli nemzésböl származó igények megállapithatása végett biróilag felismert természetes nemző egyediségére kiható személyes jogok ezen perekben meg nem Ítélhetők ; tekintve végre, hogy a természetes atya birói felismerése csak alapja és nem tárgya a házasságon kivüli nemzésböl származó sommás pereknek, az illetéki díjjegyzék 48. tételének D) d) pontja pétiig a dolog természeténél fogva sem az illetékezés körén kívül e s ö jogalapra, hanem a pernek meg nem becsülhető tárgyára szab 12 frt állandó illetéki bélyeget: mindezekből önkényt következik, hogy miután hasonnemü keresetek tárgya nemcsak megbecsülhető, hanem mindenkor határozott pénzösszegre szól, ha ez 800 frtot felül nem halad, az illetéki díjjegyzék 48. tételének C) a), b), c) pontjaiban körvonalozott állandó ítéleti bélyeg alá esik és D) a) pontja értelmében csak akkor terjesztendő a bélyegszabályok 30. §-a alapján kiszabandó illetékezés alá, ha a megítélt tárgy értéke 800 frtot meghalad ; önkényt következik az is, hogy ilynemű beadványoknak atyasági keresetté való minősítése túlhaladja az 1881: L1X. t.-c. 13. §-nak 2. b) pontja alatti rendelkezését és hogy a természetes apának hivatalból való kimondása, kapcsolatban az 1877 : XX. t.-c. 11. §-nak második bekezdésével, a per érdemleges elbírálásának szükségképeni folyománya, mint ezt a »Jog« 1886. évi 3-ik számának jogesetei tárában közlött 1885. dec. 28-án 7,972. sz. alatti Ítéletében gyermektartás alapjaként a főméltóságú kir. Curia végérvényesen kimondatni határozta. A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. * Irta : Dr. DÜBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. VI. ^;Heteclik közlemény.) Utólagozási határidő. (Nachlieferungsfrist.) A nem kellő minőségbeni teljesítés miatt fenakadt vételi, avagy szállítási ügyleteknek az eladó rovására leendő birói, avagy törvényes kényszer utjáni érvényesítése és ebből kifolyólag kártérítési követelés támasztáshoz, sőt habár a 1 vevő a vételi ügylettől csak egyszerűen elállni kiván, a már eddig felhozottakon kivül szükséges még a nem kellő minőségben eszközölt teljesítés tárgyának — a küldött árúknak — az eladó rendelkezésre bocsátása mellett az eladónak egyben utólagozási határidőt (Naohfrist, Nachlieferungsfrist) engedn i.55 Ezen imént említett szabály alól három esetben van k ivétel, u. m. akkor, ha az utólagozást az ügylet természete nem engedi meg. így p. o. a »Magyar könyvkereskedelmi szokásjog* és illetve általános elfogadott üzletforgalmi eljárás (Usance Geschaíts- und Rechtsgebahren) szerint a hibás könyveket ugy a bizományos, valamint a kereskedő a kiadónak s illetve saját committensének visszaadhatja, vagyis * Előbbi közlemények a »Jog« f. évi 15., 18., 20., 22., 26. és 31. számaiban. 65 A keres k. törv. 354 §. erre vonatkozó rendelkezése következőleg hangzik : »A szerződő felek közül az, ki a teljesítés helyett kártérítést követelni, vagy a szerződéstől e 1 á 11 a n i kiván, arról a másik felet azonnal értesíteni s annak, ha ezt az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik.« Ugyancsak ekként rendelkezik a német keres k. törv. 356. §-a, mely így szól: \\ ill ein Contrahent auf Grund der Bestimmungen der vorigen Artikel statt der Erfüllung Schadenersatz wegen Nichterfüllung fordern, oder von dem Vertragé abgehen, so muss er dies dem anderen Contrahenten anzeigen und ihm dabei, wenn die Naturdes Geschaftes ilies zulásst, noch eine, den Umstánden angemessene F r i s t z u r N a c hh o 1 u n g des Versáumten gewáhren.« »A ki a 351—353. §-ai értelmében kártérítést követel, erről a másik felet azonnal értesíteni s ha az ügylet természete engedi (igy p. o. nem fix ügyleteknél) az utólagos teljesítésre időt engedni tartozik.« (L. D v t á r XX. évfolyam, II. r. 53 lapon 214/8í<0. sz. a. c u r i a i ítélet.) arra vonatkozólag a kötött ügylettől utólagozási határidő engedés nélkül e 1 á 1 lh a t.50 Egy további kivételt képez azon eset, midőn az utóteljesitésért a törvény — mint p. o. a fixügyleteknél (ktv. 35ü. §.2 p.) — egyenesen kizárja; avagy midőn, mint p. o. háború esetén, a haderő, avagy ennek egy része számára elvállalt szükségletek szállításának épen nem, vagy nem kellő módoni teljesítése esetén, a haderő képviselete s illetve ennek megbízottja utóteljesitést nemcsak hogy adni nem tartozik, de sőt a szerződés-szegő irányában a büntető törv. 457. és 458. ij. értelmében megtorló fenyítő e Íj á r á s i intézkedéseket is kérhet s illetve alkalmazhat.57 Az utóteljesitési határidő tekintetében végül még kivételt képez azon eset, midőn az eladó az árú visszavételét58 és illetve a szerződésszerű teljesítést megtagadja, avagy pedig magát arra képtelennek nyilvánítja. Megjegyzendő azonban, hogy az utólagozási időt nem feltétlenül, hanem csak akkor köteles a vevő engedni, ha azon kivül, hogy az ily utóteljesités az árú természetes minősége mellett lehetséges, ezen utólagos teljesithetést az eladó k é r i.59 56 Az ügylet természeténél fogva az utólagozási határidő-engedést kizárandónak jelenti ki a »m agyar könyvkereskedelmi szokásjog" 20. §. a) pontja nagyobb késedelem és az a. §. b) pontja pedig a szállított árúnak hiányossága miatt. Érdekesnek tartjuk ezen (a végleges elfogadás végett a hazai könyvkereskedők országas szövetkezete által már megvitatott és ép ez idő szerint publicált) usanceok ide vonatkozó részét ezennel megismertetni. Az idézett usanceok 20. §-a szerint a vételre vagy folytatásul hozatott cikkekre nézve a visszaküldési jog (ügylettőli elállás) az elárusítót a következő esetekben illeti meg : »a) ha a kia ó a megrendelést későbben, mint S nappal a rendelés vétele után, vagy 12 nappal a megrendelés hetétől teljesítette s az elárusító azt azon indokolással küldi vissza, hogy elkésve érkezett meg ; b) ha a küldött mü nem kifogástalan, hanem valamely hibájánál fogva okot adott a vevőnek, hogy annak átvételét az elárusítótól megtagadhassa. Az elárusító ily esetben nem köteles a kifogásolt könyv helyett egy kifogástalant utólag cserébe elfogadni, hanem követelheti a könyv visszavételét s jóvákönyvelését, vagy ármegtéritését ; c) ha a megrendelés tárgya egy oly miinek része, melynek egyéb részei más kiadónál jelentek meg s kiderül, hogy egy vagy több része már nem kapható; d) kellő időben lerendelt folytatások a le rendeltetéstől számított 2 hó alatt. A lerendelés kellő időben akkor történt, h a a legújabb füzet vétele után azonnal, de mindenesetre egy további füzet megjelenése előtt eszközöltetett.« (L. a »J o g« 1880. évf. aug. havi számaiban Benkő Gyula által egybegyűjtött és közölt »M agyar könyvkereskedelmi szokásjog.«) 57 A büntető törv. 157. §-a következőleg rendelkezik: »A ki háború idején vagy a hadseregnek, vagy a hadsereg egy részének hadilábra helyeztetése után a haderő részére eszközlendii szállítás iránt, valamely hatósággal kötött szerződést nem teljesiti, vagy azt nem a szerződés határozmányainak meg felelőleg teljesiti: két évig terjedhető fogházzal és kétezer forint i g terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetéssel büntetendők azok is, akik a szállító részéről elvállalt kötelezettség teljesítését az ezzel kötött szerződés által és a cél tudatával, mint alszállitók, részben vagy egészben elvállalják; úgyszintén a meghatalmazottak vagy közbenjárók is, a mennyiben a szállítás elmulasztása vagy nem kellő eszközlése körül gondatlansággal terheltetnek. A fuvarozók, valamint a fuvarozási intézeteknél alkalmazottak, ha a katonaság vagy annak részére a hadi szükségletek elszállítása, szándékos cselekvésük vagy mulasztásuk, vagy pedig gondatlanságuk következtében vagy nem, vagy nem kellőleg eszközöltethetik, szintén a jelen szakasz rendelkezései szerint büntetendők.A büntető törv. 457. §-át kiegészítőlég a 458. §. még hozzáteszi, hogy : »A jelen fejezetben foglalt rendelkezések csak az esetben alkalmazandók, ha a 144. §-ban meghatározott (hűtlenség i) bűntett esete nem forog fenn.* 68 »stb. Ha az eladó a szállítást határozottan megtagadta, vevő a 354. §. által részére biztosított kártérítési jogot érvényesítheti, a nélkül, hogy ezen szándékáról az eladót értesíteni és az utóteljesítésre neki határidőt engedni tartoznék « (Döntvénytár 28 kötet, 104 lap.) 09 A 460 881. sz. curiai ítélet szerint: »A keresk. törv. 354. §-nak azon rendelkezése, hogy a kártérítést követelő, ha az ügylet természete engedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik ; csakis akkor alkalmazható, ha ezt a késedelemben levő fél