A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 37. szám - Apanaszolt jogellenes cselekmény minősitése s itélet szövegezése - Rendelkezésre bocsátás helyi ügyleteknél

310 ü JOG •>Ila a vevő az árút az átadás helyéről (vasaitól, hajóvagy raktárból) elviteti, kifogás nélkül átvétenek tekintetik és annak minősége e 11 e TI kifog á s t ö b bé nem tehet ö.« Nyilt kérdések és feleletek. Miként hallgatandó ki egy süketnéma? X.-ben, kir. bírósági székhely, szüksége merül fel annak, hogy egy süketnéma, mint vádlott kihallgattassék ? Vádlott irni olvasui nem tud. Olyan egyén, ki a kérdéseket és feleleteket tolmácsolná nincsen. Polgári perben a süketnéma, irni, olvasni tudó félnek eskü ítéltetik. Hogyan vegye ezt ki a biró ? Ugyanezt, hogy cselekedje egy irni-olvasni nem tudó süketnémával ? Dr. Kemény Dezső, ügyvéd Gálszécsen. S é r e1e m. * líiró és ügyvédi díj. Rövid ügyvédi gyakorlatom alatt már is nagyon gazdag tapasztalatokat szereztem arról, hogy vannak birók, a kik a jogi téren való működést a legutolsó foglalkozásnak tekintik, minek következtében aztán, midőn a bölcs törvényhozó által »belátásukra" bízott ügyvédi díj megállapítására kerül a sor: sokkal alacsonyabb mértéket alkalmaznak annál, mint a raelylyel például egy napszámos ember tanúdíját meghatározzák. Szóljon most az ének a sok közül egyelőre csak a makói telekkönyvről, a többi maid jön utána. Hát csak a száraz tényállást mondom el. Történt pedig a következőleg : Egy ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás folytán eszközölt árverés ellen előterjesztést adtam be, mire tárgyalás és utóbb tanúkihallgatás is tartatott a makói bíróságnál. Ügyfelein érdekében tehát vagy magamnak kellett két ízben Makóra utaznom vagy egy oltani ügyvédet megbíznom. En a fél költségeinek kímélése szempontjából az utóbbit választottam s helyettesem jelent meg a tárgyaláson és a tanúkihallgatáson is. Mikor aztán megkapom a végzést látom, hogy az egyik tanúnak a díja az egyszeri megjelenésért 6 frt 60 krban, az én költségeim pedig a prts 252. §-ára való hivatkozással —óh te jó, türelmes paragrafus ! — 5 frt 50 kr., szóval öt forint ötven krajcárban állapíttattak meg. Ez oly ékesen szóló tény, hogy commentálni épen nem látom szükségesnek, csupán azt sorolom el, hogy — ha ez összeg csupán munkadíjra fordulna is — mi mindent kellett tennem érte. Csakhogy először is, a meghatalmazás, az előterjesztés, a helyettesítési meghatalmazás, a tárgyalási jegyzőkönyv és tanúkihallgatási jegyzőkönyv bélyegeire kiadtam 2 frt 50 krt; 2 az ügy elvállalásakor tényállást vettem fel; 3. a végrehajtási iratokat át kellett tanulmányoznom ; 4. előterjesztést szerkesztettem ; 5. ezt leírattam ; tj. postán beküldtem ; 7. a helyettesemnek megbízást küldtem; 8. az újból kitűzött tanukihallgaiásról a helyettest értesítettem, végre a helyettesemnek fölötte méltányosan számított munkadíjául fizettem 6 frtot. Kész kiadásom kitesz tehát, a helyettesemmel váltott levelek portóját is számítva 9 frt 40 krt. E szerint munkadíjról nincs mit beszélni, sőt én fizettem a mulatságért 3 frt 90 krt és igy némely biró felfogása szerint, a joggal foglalkozó munkájáért díj nem jár, sőt a ki erre vetemedik, pénzbüntetéssel sújtandó. Már most csak arra vagyok kíváncsi, hogy mi van messzebb : Makó-e Jeruzsálemtől, vagy a makói biróság a törvénytől? Dr. Lakatos Árpád, battiwyai ügyvéd. Vegyesek. Tóth Lőrinc curiai tanácselnöknek nyugdíjba lépésére vonatkozó hírlapi közleményt, illetékes helyről nyert értesítés alapján, teljes alaptalannak nyilváníthatjuk. Hogy takarékoskodik az igazságügyi kormányzat l Az igazságügyminiszterium számvevősége egyik kir. járásbíróság irodai átalány-számadásának egy tételét: a hivatalszolga részére fogyasz* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszünk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. | tásképen elszámolt 1/2 doboz réztollat kifogásolván, ennek 22'/.^ kr. árát megtéríttette, da:ára an:iak, hogy a kir. járásbiró igazolta, miszerint azon hivatalszolga a 13,000 lelket számláló községbon bírósági kézbesítő s mint ilyen, az ujjával nem irhát. De ezen felvilágosító észrevétel sem használt, elüttetvén azon laconicus válaszszal, hogy a hivatalszolgák a kézbesítés körüli teendőket irónnal kötelesek elvégezni. Sic! No, a kik ismerik a kézbesítések körüli visszaéléseket, és tudják, hogy a helytelen kézbesítések mennyi bajt okoznak s tudják, hogy az irón magától is elmosódik s a keletet mily könnyű gummival megváltoztatni, azok elképednek a takarékossági rendszer ezen újabb keletű torzszülöttén. Fékloboz réztollnak megtakarítandó 22 '/^ kr. ára nagy részben kiküszöbölni fogja a makacssági ítéleteket és szülőanyja lesz az igazolási kérvényeknek. No de ez még helyes linánc-speculatió, mert az igazolási kérvényekre bélyeg kell. Aliquis. Felterjesztés negyedfoku elbírálás végett. A nagy-kanizsai kir. járásbíróság: Becsületsértés vétségével kölcsönösen vádolt V Antal és K. Isidor elleni bűnügyben végzett: Az 1883 : VI. t.-c. 2. és 5. §-ainak egybevetett értelme szerint a harmadfokú bírósági ítélet ellen további felebbvitelnek helye nem lévén, a V Antal I vádlott által bejelentett felebbezés hivatalból visszautasittatik. Kir. I tábla : Tekintve, hogy V. Antal vádlott a kir. tábla ítélete elleni j felebbezését az Ítélet kihirdetésekor, tehát kellő időben jelentette j be ; tekintve, hogy a kir. járásbíróság csak az elkésetten bejelenI tett felebbezést lett volna jogosítva visszautasítani: a kir. itélö tábla a királyi járásbíróság határozatát hivatalból megsemmisíti és utasítja a kir. járásbíróságot, hogy az 1883 : VI. t.-c. értelmében a felebbezés következtében az ügyiratokat elbírálás végett fokozatosan a magyar kir. Cuiiához terjeszsze fel. Kir. Curia : Tekintve, hogy jelen bűnvádi ügyben az 1883 : VI. t.-c. 7. §. eseteinek egyike sem forog fenn, az 5. §. alapján pedig a budapesti királyi ítélő táblának mint harmadfokú bíróságnak 29,982/1885. sz. határozata ellen további felebbezésnek helye nincsen, a m. kir. Curia a jelen, hozzá illetéktelenül felterjesztett ügyben — mint negyedfokú biróság — bármily tekintetben is határozatot hozni illetékes nem lévén, az iratok további törvényszerű eljárás végett a felter jesztő budapesti kir. itélö táblához visszaküldetnek. (1888. június 7. 8,201. sz. a.) (-s —ő) Szent-István napja jogi szempontból. Augusztus 20-ka II. Endre aranybullája óta országos ünnepnap, melyen az összes felekezetek ünnepelnek. Kétszeresen érdekes ezért, hogy törvényhozásunk — a legújabb korbeli sem — Szent-István napjának ünnepi jellegét nem vette figyelembe, ugy, hogy törvényeink szó szerint való magyarázata mellett minden sophistika nélkül is könnyen kimutatható, hogy Szent-István napja jogi szempontból nem megy ünnepnap számába nálunk sem és hogy az e napon lejáró fizetések, vagy teljesítendő egyéb cselekmények nem teljesíthetők ugyanazon joghatálylyal a legközelebbi köznapon. így a kereskedelmi törvény 329. §a »vasárnapról vagy közönséges ünnepről szól; a váltótörvény 103. §-a »vasárnap vagy Gergelynaptár szerinti valamely közönséges ünnepnap«-ot említ; a végrehajtási tötvény 22. §-a »Gergelynaptár szerint való közönséges ünnepek«-et ismer; egyik sem szól külön Szent-István napjáról, mely nemzeti ünnepnap lévén, tudvalevőleg nem Gergelynaptár szerinti közönséges ünnep. Csak a mind e törvényeket megelőző polgári törvénykezési rendtartás, az 1868: LIV. tc. 255. §-ából lehetne törvényhozásunk ama szándékára következtetni, hogy Szent-István napja ünnepnapnak tekintessék, ámbár e szándék eléggé homályosan jut ott is kifejezésre. E szakasz ugyanis az 1840: XV. t.-c. II. R. 201. §-ának intézkedését tartja fen egyelőre ; ez utóbbi szakasz értelmében pedig más szünnapok nincsenek, mint a vasárnapok s a keresztény latin szertartás ünnepei. Augusztus 20-dika pedig Magyarországon, de csakis itt, a római katholikus egyház ünnepnapja. Ez intézkedés azonban csak a perrendtartás értelmében teljesítendő perbeli cselekményekre és az ott emiitett záros határidőkre terjed ki : az idézett későbbi törvények azonban határozottan vasárnapokról és a Gergelynaptár szerinti közönséges ünnepekről szólván, azokra az 1840: XV. tc. fönti rendelkezése nem alkalmazható. Kétségtelen, hogy e megjegyzések csak akadémikus jellegűek, mert nincs ez országban biróság, mely első királyunk emlékét meg ne ünnepelné; de érdekesnek tartoUuk constatálni, hogy ezt a kegyeletes szokásnak köszönhetjük és nem törvényhozásunknak, mely jól teendi, ha Szent-István napjának országos ünneppé nyilvánításával e nap ünnepi természetéről való kétkedés lehetőségének is elejét veszi. A m. kir. Curia üsry forgatni a uugnsztns hóban. Beérkezett: polgári 74'2, váltó stb. 133," úrbéri f>, büntető 1,030, fegyelmi 37, összesen