A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 36. szám - Mikor lehet a lefoglalt ingó vagyont birói árverésen eladatni?

A JOG. 30?. Habos Kálmán és Vértessy Sándor tanácselnökök viszik az elnökletet. Teljes ülés a budapesti kir. itélő táblán. A kir. ítélő táblán — ma délelőtt 9 órakor — a törv. szünidő lejárta után megkezdett rendes ülések előtt, teljes ülés volt, Sárkány József, a kir. tábla alelnökének elnöklete mellett. Az elnök üdvözölvén a megjelenteket, a jövőben teljesítendő lankadatlan munkálkodásra hivta föl. Áttért azután annak feltüntetésére, bogy a szüneti idők alatt mit végzett a kir. tábla. E szerint jul. 1-től aug. 25-ig összesen 4,391 ügydarab érkezett be s elintézést nyert összesen J,9'26 szüneti tárgy. Maradt hátralékképen 1,408. F.z évben 1,120 darabbal több érkezett, mint tavaly. A folyó évben 823-mal több darabot intéztek el. Azután rövid összehasonlítást tett a helyettes elnök az idén és a tavaly beérkezett ügyek forgalma tekintetében; fölemiitjük ebből, hogy az összes ügydarabokat véve, aug. 21-ig elintézésre várt együttesen 115,407 darab. KI.bői aug. 24-ig elintézést nyert 7">,307 darab s e szerint maradt aug. 24-én túl elintézésre váró ügy 40,lU0. A helyettes elnök aztán a kir. itélö tábla beléletéuek körében előfordult nevezetesebb mozzanatokról és esetekről tett említést. Végül némely folyó ügy előatlása tután legnagyobb Fájdalmának adva kifejezést, jelenti be Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyminiszter elhalálozását, tudatva, hogy a kir. tábla képviseletében ö volt jelen a temetésnél és a requiemen. Ezeken kivül egynémely csekélyebb jelentőségű ügyről emlékezett meg s végül ismételte jókivánatait és abbeli fölhívását, hogy a kir. itélö tábla tagjai, miként eddigelé, ugy ezentúl is lankadatlan buzgalmat fejtsenek ki teendőikben. A több ízben zajos éljenzésekkel félbeszakított elnöki előterjesztés meghallgatása után az ülés véget ért. Jhering Rezső híres göttingai jogtanár f. évi aug. hó 22-én üunepelte 70 éves születésnapját. Jhering, ki ezelőtt mint jogtanár Bécsben működött, most a göttingai »Georgia Augusta« egyetem legkiválóbb tagja. Fölösleges munkára vállalkoznánk, ha Jhering jelentőségét a jogirodalom és különösen a római jog müvelése terén a lapokban fejtegetni akarnánk. Nincs széles e hazában senki, a ki lhering epochalis működését nem ismerné, egyik-másik munkáját nem olvasta volna, vagy nem birná. Sikerült neki, a mi eddig hiába való kísérlet volt — a jogtudományt népszerűsíteni, az elméletet a gyakorlattal harmonice összeegyeztetni és az anny.ra száraz római jogot élvezetes olvasmánynyá átalakítva, annak ismertetését a legszélesebb körökben közvetíteni. A római jog reá nézve csak a keret, melyben a modern jog mozog és az egyik a másiknak kiegészítéséül és magyarázatául szolgál; tudományos fejtegetéseinek alapját mindenkor egy gyakorlati eset képezi és az elméletnek és gyakorlatnak ezen szerencsés vegyítése teszi fejtegetéseit oly élénkekké, átlátszókká és érdekesekké, ugy hogy őt jogosan illeti meg a jogtudomány Schoppenhauerének elnevezése, melylyel egy alkalommal Unger által megtiszteltetett. Magunk részéről is örömest járulunk azon számtalan szerencsekívánathoz, mely az ősz mesternek 70 éves születésnapja alkalmából kartársai és az uralkodók részéről (köztük királyunk részéről is) jutott; őszintén kívánjuk, hogy ő még hosszú éveken át a tudomány és jogirodalom legkiválóbb közkedveltségü képviselője maradjon. Vivát, floreat, crescat. Schweinehund kifejezés képez-e becsületsértést? V. József birtokos 1867. jun. 14-én elment a községházára, hol a bíró s körjegyző hivatalos működésben voltak, előmutattatta magának az országgyűlési választók névjegyzékét, de mivel abban nevét fel nem találta, haragra lobbant s az elöljárókat »Schweinehund«-nak nevezte. F. miatt az elöljáróság által nyilvános becsületsértés vétsége I2i32. Sj.) miatt a fehértemplomi tszéknél bepanaszoltatott. A tszék a btkv. 262. §-ába ütköző vétség miatt vád alá helyezte. A kir. tábla azonban 17,147. sz. a. végzésével az eljárást megszüntette, mert a kérdéses kifakadás sem a körjegyzőre, annál kevésbé a községi biróra nézve, mely utóbbi a választói névjegyzék felett nem is rendelkezett, meggyalázó, a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés fogalmának megfelelő s ennélfogva a 262-ik §-ba ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát nem képezi. Nő, mint ügyvéd. Prüssel jogászköreit most egy eddig még elő nem fordult kérdés foglalkoztatja. Popelin kisasszony a brüsseli egyetemen jogot hallgatott, a vizsgákat kitűnően álltaki s miután a doctoratust is elnyerte, a törvény szerint most föl van jogosítva az ügyvédségre. Popelin valóban ennek is akarja magát szentelni. Hogy valaki fölvétessék az ügyvédek jegyzékébe, le kell tennie a fölebbviteli törvényszék előtt az esküt. Legutóbb jul. 29-én volt eskületétsl, melyhez 2l új ügyvéd jelentkezett. A jelentkezők közt volt Popelin kisasszony is, de a határidőre nem jelent meg. Az előirás szerint a főállamügyészhez fordult, bejelentve, hogy az esküt le akarja tenni. A főügyész azonban azt felelte neki, hogy véleménye szerint a törvény nem engedi meg, hogy nők is végezhessenek ügyvédi fuuctiókat; nincs tehát oly helyzetben, hogy a főtörvényszéket esküjének átvételére utasítsa. Minthogy a kisasszony nem akar engedni »jogaiból«, a brüsseli főtörvényszéknek végérvényesen kell határoínia, vájjon lehet-e nő ügyvéd ? A határozatra mindenki kíváncsi, de leginkább természetesen a jogtudományok hallgatónői. Válasz dr. Székely L. urnák. A »Jog« f. évi aug. hó 5. számában dr. Székely ur a miatt szólal fel, hogy becses lapjuk f. évi jul. hó 29. számában megjelent »A vevőnek az árú hiány olásából keletkező jogigényei* stb. című dolgozatomban dr. Székely urnák egy téves jo.i nézetére reá mutattam. Dr. Sz. ur becses lapjuk idézett számában — bíráló megjegyzésemre — azzal mentegetödzik, hogy ő voltakép csak azon kérdést tárgyalta (és pedig, mint az említett dolgozatom egy későbbi fejezetében kimutatandom, szinte tévesen), hogy t. i. »kit terhel a rendelkezésre bocsátó levél elveszésének v e s z é 1 y e ?« Ezen ellenvetés azonban ismét csak mellettem bizonyít, mert azzal — habár kerülő uton — beismeri dr Sz. ur, hogy az általam helytelenített jogi felfogásnak, az általam ugyancsak helytelenített »idézetek« helyes alapul nem szolgálhatnak. Kmlitelt felszólalásában dr. Sz. ur már csupán csak azt állítja, hogy a kérdéses, az általam »n e m szószerinti, csonka és megbizhatla n«-nak bélyegzett idézetek dr. Sz. urnák nem ezen, hanem az első sorban említett jognézetére, hogy t. i. »kit terhel a rendelkezésre bocsátó levél elveszésének veszélye ?« — vonatkoznak. De ugy látszik, hogy maga dr. Sz. ur sem igen bizik emez ellenvetésének kritika I megálló voltában, mert hozzáteszi, hogy ő a »hiány értékelés (recte árú hiányolás) és rendelkezésre bocsátásra* vonatkozó nézetét (a helyi vételi ügyletekre vonatkozólag) a z előbbi (t. i. a rendelkezésre bocsátó levél elveszésre vonatkozó) t h e m á h o z csak »b e v e z e t é s k é n t, mint praemissát emelte ki pár szóval.« Ha igy van a dolog, akkor dr. Sz. ur maga is bevallja, hogy biz ő az általam helytelenített jogelvet nem alaposan, hanem csak felületesen (vagy mint ő magát óvatosan kifejezi) csak pár szóval tárgyalta. Míg viszont képtelen volt dr. Sz. ur igazolni (a mi végett pedig ép tollhoz nyúlt), hogy t. i. a kérdéses — idézőjelek és pontos forrásadatokra való hivatkozás nélkül citált — idézetek (vonatkozzanak azok dr. Sz. urnák akár Nr. 1., akár pedig Nr. 2., általam egyenként hamisaknak kimutatott jogi nézetére) megbízhatók és correctek (dr. Sz. urnák az »Ü. L.« 1888. aug. hó 11. számában ugyancsak a vitatott §-ok más oldalróli commentálásaként megjelent hasonlag téves jognézetbeli »a dalékait* legközelebb fogom bonckés alá venni.) Az előadottak után immár bátran bízom a t. közönség Ítéletére annak eldöntését, hogy vájjon dr. Sz. ur »adalékait« tévesen, vagy helytelen modorban biráltam-e meg? Dr. Dobai Győző. „Magyar közigazgatási jog'' című müve előfizetőit arról értesíti dr. Kovács l'ál, kecskeméti jogtanár, miszerint a mű kiadói tulajdonjogát az eddigi kiadótól, S c h e i 1. e r József, kecskeméti könyvkereskedőtől magához váltotta s igy a műre vonatkozó minden kérdezősködések ezentúl egyenesen hozzá (szerzőhöz) intézendök. Felhívja továbbá azon előfizetőit, a kik a műnek az önkormányzati hatóságokra vonatkozó s az új közigazgatási törvények alapján átdolgozott részét — összesen hat nyomott ivet — valamint a mű II. kötetének első füzetét tévedésből mindez ideig nem kapták volna meg: forduljanak ez iránt hozzá s ő a díjmentes megküldést azonnal eszközölni fogja. Végül ígéri szerző, hogy müvét — melynek befejezését eddig akaratán kivül fekvő rendkívüli körülmények hátráltatták — a viszonyokhoz mért lehető legrövidebb idő alatt be fogja fejezni. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végeit kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. | Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. A<la. Dr. E. Zs. Ad 1. Boros I. — ifj. Kohn S. érk. 42135/88 sz. a., n. e., eld. Skoff; ad 2. Merklei J. — szászrégeni tutajtárs. érk.