A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888 / 35. szám - A katonai büntetőjog reformja
140 lí JOG. náltatnak, tehát nem ama tárgyak is, melyek az egyes hivek ájtatosságának gyakorlására szolgálnak és azok tulajdonát képezik. Tekintve tehát, hogy V. Br. és Ö. Salamon, valamint S. Eizik, St. Zsigmond és R. Adolf sértett felektől a templomból eltulajdonított, csupán az illetők ájtatosságának gyakorlására használt fejszíj és a karra kötendő ládácskából álló imádság és imakendők, kegyes avagy jótékony célra szánt tárgyaknak az ügy jelen állásában nem tekinthetők, arra nézve pedig, hogy általában az ily tárgyak csakugyan a vallás szertartásaihoz tartozó tárgyaknak tekintendők, a vizsgálat hiteles adatokat nem szolgáltatott: vádlottnak a jelzett sértett felek kárára elkövetett lopási bűncselekményei a btk. 336. §. 1-ső pontja szerinti bűntetté nem minősíthetők. Mindazonáltal figyelemmel arra, hogy vádlottnak a V. és Ö., valamint a N. Frójim sértett felek kárára elkövetett lopásai a btk. 336. g. 3-ik pontja, illetve a 340. §. alapján fegyházzal büntetendők, és tekintve eme súlyos minősítés mellett még a lopások számát, ismétlését és hogy a feníjelzett, a btk. 336. §. 1-ső pontja szerinti minősítés mellőzése mellett is a lopások helye és tárgyai vádlott ellen nyomós súlyosító körülményeket képeznek, tehát a büntetés leszállítása egyáltalán indokoltnak nem mutatkozik; a minősítés tekintetében mindkét alsóbb bíróság Ítélete részben megváltoztatik és a btk. 336. §. 1. pontja szerint meghatározott minősítés mellőzésével E. Mór vádlott a V. és O. ellen elkövetett lopásra nézve csupán a btk. 333. és 336. §-ai 3-ik pontja szerint meghatározott lopás bűntettében, ellenben a S. Eizik, St. Zsigmond és R. Adolf kárára elkövetett lopásra nézve a btk. 333. és 834. §-aiba ütköző lopás vétségében bűnösnek mondatik ki; egyebekben pedig, különösen a büntetés mérve tekintetében a másodbiróság Ítélete felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva helybenhagyatik. mint közjegyzői sz. a.): Dr. Cs. t.-c. 74. 8-a és a Közjegyzői rendtartási ügyekben Közjegyzői szabálytalanságok. A szombathelyi kir. törvényszék, fegyelmi bíróság (1888. évi március 27-én í K. kir. közjegyző ellen az 1874. évi XXXV. 82. §-nak a) és b) pontjai megsértése által elkövetett kötelességszegés miatt az 1886. évi VII. t.-c. 42. §-ának 1. pontja alapján a fegyelmi eljárás elrendeltetett és egyúttal a további vizsgálat mellőzésével nevezett kir. közjegyző az érintett törvényszakaszokba ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik. Ellenben az 1874. évi XXXV. t.-c. 64., 59. és 61. §§-aira alapított vád folytán folyamatba tett eljárás a kir. ügyészi indítvány mellőzésével megszűnte ttetik. I n'd okok: Az előnyomozati iratokból kiderült, hogy a B. Imre felhívása folytán, a vádlott clr. Cs. Károly győri kir. közjegyző által 1883. évi január 24-én felvett közjegyzői okiratban foglalt végrendelet és ugyanazon évi február 24-én felvett közjegyzői okiratban foglalt pótvégrendelet fel nem olvastattak ; annak megjegyzése pedig, hogy az okiratok felolvasásának mellőzése kívántatott s illetve annak kijelentése, hogy az okiratok a felek előtt felolvastattak volna, ezek által az aláíráskor elmulasztatott. Kiderült továbbá, hogy az említett közjegyzői okiratok szerkesztése s illetve aláírása alkalmával a végrendelkező nem jelentette ki végakaratát a kir. közjegyző és az okiratot aláirt tanuk előtt, holott az 1874 : XXXV. t.-c. a) és b) pontjaiban foglalt rendelkezés értelme szerint szükséges, hogy a végrendelkező végakaratát a közjegyző és az ügymenet egész folyama alatt jelenlevő tanuk előtt kijelentse és hogy ezek az okirat tartalmáról, illetve a kijelentési végakaratról magától a végrendelkezőtől szerezzenek tudomást. Ezen mulasztások az 1874- évi XXXV. t.-c 74. §-ának, ugy a 82. §. a) és b) pontjaiban foglalt kivételes intézkedések megsértése által elkövetett kötelességszegést képezvén, vádlott kir. közjegyző ellen a fegyelmi eljárást elrendelni és mivel a további vizsgálatnak szüksége fenn nem forog, ennek mellőzésével vádlottat egyúttal vád alá helyezni kellett. Ellenben az 1874. évi XXXV. t.-c. 74., 59. és 61. §§-aira alapított vád folytán folyamatba tett eljárás megszüntetendő volt; mert nem lehetett constatálni, hogy a 38. és 87/1883. ügyszámú közjegyzői okiratok záradékába beszúrt »és« szó a kiadmányozás után pótlólag íratott volna be; és mert a 187/1886. ügyszámú közjegyzői okiratból nem tűnik ki, hogy P. István és neje szül. H. Rozália az által egymástól ágy és asztaltól elválasztattak volna a közjegyzői okiratban foglalt egyesség tárgyát nem a házastársak elválasztása, mint inkább a folytonos egyenetlenkedés és civódások következtében válni szándékozó házastársaknak a bekövetkezett elválás után egymás közti vagyoni viszonyait szabályozó megállapodás képezi. Minthogy pedig a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó szetződésekre nézve az 1874. évi XXXV. t.-c. 54. §-a értelmében közjegyző előtt felvett okirat kívántatik : vádlott kir. közjegyző a felek előadott kívánsága folytán a törvény kényszere alatt állva, nem tagadhatta meg az okirat felvételét. A kérdéses okirat 1. pontjában foglalt és P. István által elfogadott ama kötelezettség, hogy neje lakására ennek engedélye nélkül be nem lép, teljesen érthető; mert a vádlott kir. közjegyző által nyilatkozata pótlása, illetve kiegészitéseképen 7. sz. a. benyújtott kérvényéhez csatolt mellékletek szerint P. István, mint dühösségi rohamokban szenvedő közveszélyes egyén jeleztetik, ki bordélyházzal biró neje üzleti helyiségében nejével oly botrányos veszekedéseket vitt véghez, hogy a rendőrségnek kellett közbelépni és neje üzletéből, hol ennek egyúttal lakása is van, őt kitiltani. A közjegyzői okiratban foglalt »lakás« szó tehát ez esetben az üzlet-helyiséggel egyértelműnek veendő, s azon kötelezettség nyilvánítása és okiratban történt felvétele, hogy P. István neje lakásába soha belépn ;nem fog, az elválasztás tényét megerősítő körülménynek nem tekinthető. Miért is stb. A m. kir. Curia (1888. július 24. 252. sz.): Az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság határozata nem felebbezett azon részeiben, mely szerint a hivatolt törvény 59. és 61. §§-ai alapján is elrendeltetni kért vád mellőztetett, az abban ide vonatkozólag felhozott okok alapján helybenhagyatik ; felebbezett egyéb részében azonban megváltoztattatik és a vád alá helyezés a 64. §-ban felsorolt kötelességszegés miatt is elrendeltetik; mert ezen most hivatkozott §. világos és határozott rendelkezése szerint a közokiratban semmit sem szabad a sorok közé s felibe vagy alája irni; ennélfogva az »és« szónak az 1883. évi január 23., 38. és 1883. évi február 24., 87. ügyszám alatti okiratokban történt beszúrása, habár az az okiratok kiállítása előtt eszközöltetett is, oly szabálytalanságra mutat, mely a fegyelmi eljárás megindítására és vád alá helyezésére törvényszerű alapot nyújt. Kivonat a „Budapesti Közlöny "-böl. Csődök: Dionisius Popp e., dévai tszék, bej. okt 10, félsz. okt. 25, csb. Molnár Géza, tmg. Olariu Elek. — Scllön Simon e., székesfehérvári tszék, bej. okt. 16, félsz. nov. 16, csb. Wildenauer János, tmg. dr. Hermann Sándor. — Himmler Vilmos e.. balassa-gyarmati tszék, bej. szept. 20, félsz. okt. 15, csb. dr. Imrik Péter, tmg. dr. Berezel Henrik. — Gliick Jakab e., sátor-alja-ujhelyi tszék, bej. okt. 25, félsz. nov. 22, csb. Kolos Gyula, tmg. Spilenberg József. — Kolln Sándor c, kecskeméti tszék, bej. okt. 30, félsz. nov. 28, csb. Kiss Ferenc, tmg. Quirini Miklós. — „Grütlberger Ferencz" e., kassai tszék, bej. szept. 29, félsz. okt. IS, csb. Teleky László, tmg. Hamar Ferencz. — Podhorszky Gábor e., temesvári tszék, bej. szept. 18, félsz, okt 1, csb. Virter Antal, tmg. dr. Steiner Adolf. — Fleischm ann M. e., pozsonyi tszék, bej. okt. 1, félsz. okt. 22, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg. dr. Sándor Endre. — Gyertyánfl'y István e., kézdi -vásárhelyi tszék, bej. okt. 17, félsz. okt. 29, csb. Vájna Dénes. tmg. Csíki József. — Bonk Antal e., újvidéki tszék, bej. okt. 2, félsz. okt. 26 csb. dr. Schulek Kálmrm, tmg. dr. Eremin György. — Pollák Lipót e, kecskeméti tszék, bej. okt. 25, félsz. nov. 21, csb. Csilléry Kálmán, tmg. Zombory László. — Goldbcrger Gábor e.. kecskeméti tszék, bej. okt. 18, félsz. nov. 14, csb. Sárdi Szabó László, tmg. Nagy Imre. — Cserei Antal e., pécsi tszék, bej. szept. 29, félsz. okt. 17, csb. Pilch Antal, tmg. Németh Gyula. Pályázatok : A tordai tszékhez oláh t o 1 m á c s i áll. szept. 30-ig. — Az oraviczai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. 18-ig. — A nagykanizsai tszéknél és jrbságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. aug. 28-ig. — A medgyesi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. szept. l-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. szept. 5-ig. — A letenyei jrbságnál III. oszt. telek könyvvezetői áll. aug. 30-ig. — A makói jrbságnál dijas gyakornoki áll. szept. 6-ig. — A jászberényi jrbságnál II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. szept. 6-ig. — A pécsi tszéknél aljegyzői áll. szept. 7-ig. — A m.-szigeti tszéknél II. oszt. segédtelekkönyvvezetői áll. szept. 8-ig. — A bánffyhunyadi jrbságnál III. oszt. telekkön yvezei áll. szept. 8-ig. Nyomatott a ..Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)