A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 2. szám - Jogesetek a kereskedelmi meghatalmazás köréből - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

1 i JOG. hat a kamarai elnöknél, mely esetben — szükség esetében előzetes vizsgálat után — a választmány végleg határoz s a jegyzék esetleges kiigazítását a közgyűlés előtt foganatosítja. A megválasztatás vissza nem utasítható, különbeni kizárás terhe alatt, kivéve az által, a ki e tisztséget már három éven ál viselte. A választottak jegyzéke az igazságügyminiszterrel közlendő és a kinevezésekkel egyidejűleg a hivatalos lapban közzéteendő. ^8. §. A bizottság öttagú tanácsokban határoz, illetve vizsgál, melyek az elnökön, illetve alelnökön kívül két kinevezett s két választott tagból állanak. A tagok behívása, a vizsgatárgyak s előadások felosztása, a tanácsok összeállítása s az ügyrend megállapítása a bizottsági elnök hatásköréhez tartozik. A tagok behívása azonban akkép eszközlendő, hogy egyenlő időközökben más-más és igy az év lefolyásáig lehetőleg valamennyi tag részt vegyen a bizottsági tisztség gyakorlásában. 39. §. Az országos ügyvédavató bizottságok az igazságügyminiszter felügyelete alatt állanak s annak évenkint jelentést tesznek működésük eredményéről és tapasztalataikról, melyek alapján esetleg reformjavaslatokat is előterjeszthetnek. III. FEJEZET. Ügyvédség gyakorlása. 40. §. Az ügyvédséget gyakorolni csak azon ügyvéd jogosult, k> valamely ügyvédi kamara ügyvédi jegyzékébe fel van véve. 41. §. A felvételre jogosult minden hazai ügyvéd, ki az illető kamara területén lakik és a ki az ügyvédi gyakorlatot kizáró vagy attól felfüggesztő büntető vagy fegyelmi Ítélet jogkövetkezménye alatt nem áll. 42. §. Fegyelmi eljárás tartama alatt, mely a folyamodó ellen más hatóság vagy más kamara előtt folyamatban van, a felvétel megtagadható. Megtagadható a felvétel akkor is, ha folyamodó nyereségvágyból elköveleU vagy különben becstelenitő cselekedet miatt büntető vagy fegyelmi uton elitélve volt, habár a marasztaló határozat törvényes jogkövetkezményei már elenyésztek. Irányadó e részben az illető által időközben tanúsított erkölcsi magaviselet, illetve javulás. Ha a felvételért folyamodó az ügyvédi oklevél elnyerése után nem lépett azonnal ügyvédi gyakorlatra, vagy azt később félbeszakította, köteles igazolni időközi foglalkozását is és a mennyiben ez a tisztességgel vagy az ügyvédi állás magasabb erkölcsi igényeivel ellenkezett, a felvétel megtagadandó Megtagadandó a felvétel, ha a folyamodó ellen kizárási ok forog fenn. 43. §. Kizárási okot képez: 1. a személyi, illetve vagyoni önjoguság hiánya a gondnokság, illetve csőd tartamára ; ü. a bűnügyi vizsgálati fogság, annak tartamára; 3. a büntető bíróság által olyan bűntett miatt, melyre a büntető-törvénykönyv szerint a hivatalvesztés, mint mellékbüntetés van megállapítva, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott jogérvényes vádhatározat ; 4. a 3. pontban felsorolt bűntett vagy vétség miatt hozott, de még jogerőre nem emelkedett bűnösségi ítélet; 5. a 3. pontban említettek közé nem tartozó valamely bűntett vagy vétség miatt hozott jogerős vádhatározat avagy még nem jogerős bűnösségi Ítélet, de csak akkor, ha a fegyelmi bíróság a kizárást a fenforgó körülményeknél fogva alkalmazandónak találja ; 6. a kitörlést kimondó fegyelmi bírósági Ítélet, ha a vádlott ügyvéd az ellen felebbezéssel élt; 7. a kamarai tagsági kötelességek (tisztségek vitele, tagsági díjak, pénzbüntetések fizetése) nem teljesítése, ennek tartamára ; 8. az eltűnés, illetve megszökés, a távollét tartamára; 9. az ügyvédség gyakorlásával összeférhetlen állás vagy foglalkozás, ennek tartamára, esetleg megszűnte után is. (44. § ). A 3., 4., 5. és G. pontokban említett kizárási okok hatálya mindaddig tart, míg a vádlott ügyvéd jogérvenyesen fel m-m mentetett. (Folyt, küv.) Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérdés.) Ezen becses szaklap különösen bennünket vidéki kartársakat már többszörösen is felszólított, hogy különösen mi is tegyünk a vidéki igazságszolgáltatásra nézve egy-két megjegyzést, sőt önálló cikket is írjunk ; legyen tehát, én mint igazán a szó szoros értelemében vidéki kartárs, megkezdem az alább közlésre kért nyilt kérdéssel az általam is szolgálandó szent ügyet; ennek következtében bocsánatot kérek, ha hangom a fővárosi hanghordozással nem találna; tudom én azt jól, mivel én is ott nevelkedtem. Az itt közleni kért nyilt kérdés a következőképen hangzik : Követhet-e el felperes a btkv. 331. §-ának a) pontja rendelkezéséhez képest magánlak megsértési büntettet, midőn alperes, 115 frt követelés iránt végrehajtásilag lefoglalt malmát önhatalmilag feltöri, s annak hombárjaiban zárgondnokilag össze gyűjtött tetemes mennyiségű gabonáját saját céljaira fordítja, zárgondnok pedig e miatt őtet bú'nügyileg feljelentvén a végrehajtást elrendelő és foganatosító bíróságnál, de felperes megtudván, hogy alperes ellen 9,000 frt s jár. megvehetése tekintetéből más is végrehajtást viszen, ennek következtében újból folyamodik a végrehajtás elrendeléseért, s bár tudva a biróság, hogy fenyítő feljelentés van alperesek ellen téve a végrehajtási kérvényből, még is lealázólag elutasította felperest kérelmével, azon utasítással, hogy tartsa magát az előbbi foglaláshoz ; ekkor felperes tudtára adta zárgondnokának, hogy mit rendelt a biróság, a mire zárgondnok : magához vévén egy községi esküdtet, alperes tudtával elment a malomba, lezárandó a hombárokat, s akkor elhivta magával felperest is, hogy hozzon magával pecsétviaszt és pecsétnyomót az ' újbóli lezárás miatt. A felelet erre csak egy igen és nem lehet, kérném tehát kartársaimat, hogy számosan szóljanak hozzá; mivel csak ezután jön a java. Ambrus Iindrc A-ü~- és váltöügyvéd Csoiiiafijáu. Sérelmek.* Törvénykezési curiosumok a mezőtúri kir. járásbíróság elintézéseiből. Ezen becses lapok »Sérelmek« címíí rovatában, ügy vélem, j hogy a törvénykezési kuriózumok is beilleszthetők. Szolgálok tehát néhány ilyennel. Sajnos, hogy mindannyi egy bíróságtól került ki : a mezőturi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól. \. A mezőtúri 4,322. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlan négy közös tulajdonosa közül kettő nagykorú, kettő pedig kiskorú. A nagykorúak eladják saját illetőségüket. A vevők a tulajdon közösséget megszüntetni akarván, kiállitanak egy szabályszerű vázrajzot, azt jóváhagyatják a kiskorú közös tulajdonostársak érdekében az illetékes gyámhatóság által. Ekkor vevők folyamodnak telekkönyvi elkülönitéssel kapcsolatos tulajdonjog bekebelezésért s mert az ingatlan terhelve volt, kérték a bemutatott törlési engedélyek alapján a terhek törlését. A telekkönyvi hatóság 2,267. tk. 1886. sz. a. a tulajdonjogi kérelmet elutasítja, mert az adásvételi szerződés nincs a kiskorúak érdekében gyámhatósági j ó v á h a! gyással ellátva; a törlési kérelemnek azonban helyt a d o 11 o 1 y egyének kérelme a 1 a p j á n, a k i k t 81 a telekkönyvi jogosultságot megtagadta. E kérvény beadatott 1886. június 12-én, elintézve lett 1887. június 1-én. 2. A mezőtúri 7,288. sz. telekjegyzökönyvben felvett ingatlan tulajdonosaként 1885. április 29-én Patkós Juliánná Borbély Sándorné lett bevezetve, ki azonban birtokát eladta. 1885. év november 9-én a vevők folyamodnak a tulajdonjog bekebelezéseért 1,811/885. tk. sz. a. A kérelem 1886. december 2l-én elutasittatott, mert Patkós Juliánná Borbély Sándorné a mezőtúri 7,288. sz. telekjegyzőkönyvben tulajdonosként bevezetve nincs l (mert ekkor még csak széljegyezve volt a kérvény). 3. Még az 1881 : LX. t.-c. életbe lépte előtt lett egy végrehajtás elrendelve ingó- és ingatlan vagyonra, melynek foganatosítása végett az akkori gyakorlatnak megfelelőleg (bár helytelenül) egyedül az itteni telekkönyvi hatóság lett megkeresve. A I végrehajtás az ingatlanra foganatosíttatott s árfelosztással befejeztetett, de végrehajtató követelése nem került ki. Most felfedezett a végrehajtató a végrehajtást szenvedettnek némely lefoglalható ingó vagyonát s hogy ezt lefoglalhassa, folyamodott a telekkönyvi | hatósághoz, hogy a végrehajtásnak az ingóságokra leendő foganatosítása végett hozzá tévesen áttett végrehajtási kérvénypéklányokat tegye át a polgári osztályhoz, hogy az ingóságokra még eddig nem foganatosított végrehajtás foganatosítható legyen. A telekkönyvi hatóság 1,275/887. tk. sz. a. a kérelemnek i helyt ad s a végrehajtási iratokat a polgári osztályhoz áttétetni rendeli. Miután a telekkönyvi osztály a beadott s fent emiitett kérelmet a polgári osztályhoz át nem tette, a végzésből pedig ! nem tünt ki, hogy mi végből lettek azok oda áttéve, ennek kijelentésével a polgári osztály az iratokat a telekkönyvi osztályhoz visszaküldte. A telekkönyvi hatóság pedig erre hozza 1,854/887. tk. szám alatt azon kategorikus végzést, hogy: .Irattárba teendő*. Újból folyamodom a telekkönyvi hatósághoz, hogy talán még sem az lenne a polgári osztály megkeresésének elintézési módja, hogy az iratok örök nyugalomra tétessenek, hanem méltóztassék a polgári osztályt értesíteni, hogy mi végből lettek i hozzá az iratok előzőleg áttéve. Erre a telekkönyvi hatóság 2,253/887. tk. szám alatt a kérelem teljesítését megtagadja, mert jelen esetben folytató* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen | rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük ha , kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőséi-.