A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 33. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenharmadik közlemény - Magyar könyvkereskedelmi szokásjog. Folytatás

íl JOG. 277 jon bizonyos nap lejáratáig szóló váltóban látra vagy pedig a teljesítési határidő utolsó napján esedékessé vált váltót tekintetni kívánják, de a váltó énéuyességét meg nem semmisíthetik. \^Az elidegenítési és terhelési tilalom." Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki l)iró. ^ (Tizenharmadik közleményt II Az elidegenítési és terhelési tilalom hatálya. 6. §. A joghatály nyilvánulásának kettős iránya. Előre bocsátjuk, hogy midőn az érvényesen megrendelt elidegenítési, illetve terhelési tilalom jogi horderejét mérlegelni kívánjuk, csakis azokat a tilalmi rendelkezéseket fogjuk szem előtt tartani, melyek — kifejtett álláspontunkhoz képest — az elidegenítési jogosultság tárgyi elvonását létrehozni alkalmasak. Eszerint fejtegetésünk tárgyát ezúttal csak a harmadik személyek k ö zv étlen dologi jogosítványainak biztosítását célzó, vagyis a 1. §-ban adott fogalommeghatározás szerint: a tul aj donkép eni elidegenítési és terhelési tilalmak hatályának meghatározása képezendi, a minthogy az elidegenithetlenségnek azon obligatorius jellegű kikötései, melyeknek harmadik személyekre ki nem ható jogi érvénye a kötelmi viszonyban jogosított félnek csupán csak általános jogi érdekén alapszik s melyeknek a negatív irányban kötelezett fél részéröli figyelmen kivül hagyása esetén a kötelmi jognak a kötelem nem teljesítésére vonatkozó általános szabályai alkalmazandók, csak a közvetlenül kötelezett személyt érik s ehhez képest azon jogi consequentiák levezetésénél, melyek a valóságos tulajdonjogi korlátozássá érlelődhető tilalmi rendelkezéshez fűződnek, számbavehető jelentőséggel különben sem bírnák. Az elidegenítési és terhelési tilalom hatályának, vagyis annak a jogi befolyásnak tulajdonképeni tárgyát, melyet a tilalmi rendelkezés a tilalom által lekötött dolog feletti uralmi viszonyok mikénti alakulására gyakorol, a tilalomellenes cselekmények szolgáltatják; ezeknek köre pedig összeesik a tilalommal kapcsolatos joghatály tárgyi terjedelmének határaival. És habár azok az erőtényezők, melyek a tilalom céljába ütköző ténykedéssel szemben tárgyilag egy és ugyanazon hatást előidézni alkalmasak, már az érvényesen megrendelt tilalom lényegében rejlenek, mindamellett kétségtelen, hogy a joghatály teljes érvényre jutásához megkívánt előfeltételek nem minden concrét jogviszonyban forognak fenn, a miből következik, hogy a tilalmi rendelkezés — sok esetben — csak bizonyos személvek jogaira bír befolyással, mig másokat illetőleg a tilalom hatályának rendszerinti eredménye vagy éppen nem, vagy csak részben szokott beállani. Ezen jelenség felismerése szükségessé teszi a joghatály alanyi terjedelmének elhatárolását, vagyis azoknak a feltételeknek praecisirozását, melyektől a tilalmi rendelkezés teljes jogi hatásának beállta függ s a melyek nélkül a tilalom hatálya — a tilalom ellen cselekvő személyekre való tekintettel — többféle módosulásnak van alávetve. Ezt a két szempontot választjuk irányadóul az elidegenítési és terhelési tilalom hatályának tárgyalásánál is, s e mellett — a teljesség okáért — csupán csak a joghatály megszűnésének és a tilalomból eredő jogok érvényesítésének módjait fogjuk fejtegetésünk körébe vonni. A) A joghatály tárgyi terjedelme 7. §. A tilalom ellenes cselekmények köre. Az elidegenítési és terhelési tilalom lényege az elidegenítési jogosultság (3. §.) egészbeni, illetve részbeni elvonásában állván, a tilaimi rendelkezés hatályának következetesen arra kell irányulnia, hogy a lekötött dolog — a joghatály tartama alatt — a tilalom által terhelt fél csorbítatlan tulajdonában maradjon.111) Mindaz tehát, a mi lényegesen közrehat arra, hogy ez a cél meghiúsuljon, a tilalomellenes cselekmény jellegével bir. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy a joghatály tényleges nyilvánulásának mértékét a tilalom által nyújtani * Előző közlemények a »Jog« mult évi '24., 25., 26., '29., 33., 37., 42., 45., 47. és a f. évi 7., 14. és 21. számaiban. 141) Die Wirkung der Unverausserlichkeit besteht nothwendig darin, dass das dingliche Recht trotz der faktischen Veraiisserung (Uebergabe) unverándert bei dem verbleibt, dem es vorher zustand. Randa: Kigenthumsrecht I. 1^6. 1. — Alienatio proprietatis tuae jus non auffert. c. 5. C. 8. 28. szándékolt jogi oltalom szükségességének foka, vagyis az a jogi érdek szabja meg, melynek a tilalom szolgálni van hivatva ;142) s ebből folyólag különböző lesz a tilalom jogi hatása ahhoz képest, a mint a tilalomellenes cselekmény a tilalmazott eredményhez közelebbi vagy távolabbi vonatkozásban áll. Kétségkívül másnak kell annak a jogi befolyásnak lennie. . melyet a tilalmi rendelkezésben rejlő erőhatányok a tilalom célját I veszélyeztető jogi eredmény tényleges bekövetkezésére gyakorolnak, mint annak a hatásnak, mely a jelzett eredményt közvetítő tilalomellenes ügyleti tények jogi érvényének sorsát dönti el; mert mig az első esetben a tilalom oly helyzettel látja magát szemben állítva, a mely mellett sajátképeni célját (gyáltalán el nem érhetné, addig az utóbbi esetben oly cselekményekről vau szó, melyek — a tilalom hatása folytán — a kitűzött eredményre nem vezetnek ugyan, de a melyeknek jogilag helytfogható egyéb consequentiái a tilalom által védett jogi érdeket nem veszélyeztetik. Ugyanazért, a mint szükségesnek találtuk az elidegenítés fogalmának meghatározásánál a jog lényegét érintő vagyoni veszteséget, mint eredményt, az annak jogalapját képező ü g yj lettől különválasztani,113) ép oly elengedhetlennek tekintjük, miszerint a tilaloroellenes cselekmények lényegében jelentkező momentumok az elidegenités és az elidegenítési ügylet két külön csoportjába foglaltassanak s következőleg: hogy az elidegenítési és terhelési tilalom hatályának a tilalomellenes cselekményekkel szembe állított kérdése is ugyanazon megkülönböztetés szerint elkülönítve tárgy altassák. yMagyar könyvkereskedelmi szokásjog.* ^ (Usance-Codex.) Összeállította: BENKŐ GYULA könyvkereskedő. y' (Folytatás.) 26. §. Ha a kiadó az első füzet (rész, kötet, szám) szétküldésével az egész mű, vagy az utánvett rész áránál nagyobb rész (pl. az 1. füzettel az I. kötet árát) árát vette után, akkor a szortimenterrel (elárusítóval) szemben köteles az egész utánvett művet vagy részt, megrövidítés nélkül és a hirdetett határidőn belül szállítani (1. 30. §.). Köteles továbbá az utánvett müvet (részt) visszavenni, ha ez a kiadó elvállalt kötelezettségeinek nem teljesítése miatt remittáltatik. f) A példányok állapota, de fedek, hiányzó részek: 27. §. A szortimenter megrendeléseinek teljesítésénél egészen teljes, kifogástalan és használatlan, legújabb kiadású példányokra tarthat igényt. 28. §. A kiadó köteles defecteket díjtalanul szállítani. Ha a kiadó a müvet a számlán kitett azon megjegyzéssel küldi ^pontosan átvizsgáltatott«, akkor a szortimenter tartozik a hiánytalanságról rögtön meggyőződni s netáni kifogásokat a kiadóval azonnal közölni (20. §. b). 29. §. Ha a szortimenter igénye nemcsak egyes ivekre stb., hanem egész részekre, füzetekre, számokta vagy teljes munkára terjed ki, akkor megállapítandó, hogy a »hiányzottként« reclamált, valamely küldeménynek része, vagy önálló küldemény volt-e. Ha csak része volt valamely küldeménynek, akkor a kiadó által az elárusító eziránti nyilatkozata és reclamaciója elégséges bizonyítéknak fogadandó el, ha az indokolt időtartam alatt emeltetett. Ha a reclamatió tárgya önálló küldemény tárgyát képezte, akkor a könyvárusi kötelmi jog elvei (48 — 50 §.) alkalmazandók. g) Bolti ár, engedmény. 30. §. A magyar könyvkereskedelem kiadványainak határozott nyilvános bolti ára van. A bolti megszabása kizárólag a kiadó joga, ki azt bármikor megváltoztathatja, anélkül, hogy az árváltoztatás visszahatással volna korábbi árszámitásokra. Az elárusító azonban csakis teljesen indokolt esetekben térhet el attól. Ily indokul a verseny okozta árengedmény nem szolgálhat. 142) Das zum Schutze der Interessen Einzelner erlassene Veraussej rungsverbot geht in seiner Wirkung nicht weiter, als dieser Schutz erfordert. Motive zu dem Entwurfe eines bürg. Gesetzbuches für das deutsche Reich I í. köt. 212. 1. — V. ö egyébiránt fennebb a 4. §. 16. bekezdését. U3) L. fennebb a 3. §-t. * A lapunk 32. számában közölt előző részben két értelemzavaró hiba csúszott be, a mit ezennel helyreigazítunk. Ugyanis a 20 §. a) pontjában : hetétől helyett keltétől, a 21. § pontjában : árfolyamának helyett évfolyamának olvasandó. A szerkesztőség.