A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 29. szám - A rágalom és becsületsértés büntethetetlensége

116 A JOG. Yádlott, midőn tőle törvényesen el nem vált, de tényleg különváha élő feleségét erőszakkal kocsijára emeli, hogy öt házához visszatérésre kényszerítse, sem a személyes szabadság megsértésének büntettet, dcegyáltalán büntetendő eselekményt el nem követ. A fehértemplomi kir. törvényszék (1887. június 25-én 4,200/B. 1887.) : személyes szabadság megsértésének vétsége és súlyos testi sértés büntette miatt vádolt P Jován, P. Györgye és J. György elleni bűnügyben itélt: P. Jovan a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében, s a btk. 323. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségében vétkesnek kimondatik s ezért egy évi és három havi börtönre és három évi hivatalvesztésre Ítéltetik, P. Györgye II. r. vádlott, J. György III. r. vádlott az ellenük ezen cselekményekbeni bünrészesség miatt emelt vád és következményei alól felmentetnek. Indokok: A vizsgálat és bizonyítási eljárás adatai szerint a férjétől elváltán élő és édes anyja, A. házánál tartózkodó P. Száli, 1886. évi augusztus 15-én Versééről — J. Tódor m.-i lakos kocsiján — M.-re hazafelé utazván, útközben az úgynevezett hosszú korcsmánál elébe állott férje, P Jován s miután azon felszólítása, hogy neje térjen vissza hozzá s üljön át az ö szekerére, eredménytelen maradt, nejét megfogta, a szekérről lerántotta, melléji; ült s tovább hajtatott, mig P. György fivére és J. Györgye sógora a szekér mellett haladtak. Azonban P. Száli útközben a szekérről leugrott s el akart menekülni, de vádlott üldözőbe vette s utolérvén, újból a hajánál megragadva s bántalmazva, szekeréhez cepelte s tovább hajtott, mignem M. községébe érkezvén, sértett nőnek sikerült elmenekülni és E. Mária házában elrejtőzni. Ennélfogva I. r. vádlott úgy saját beismerése, mint T. István, P. Ádám, Fr. Péter, P. Róza, Pr. Stoja, K. Joszim, A. Mária tanuk vallomásai alapján a személyes szabadság megsértése és miután az orvosi látlelet szerint sértett nő ezen bántalmazások miatt 20 napon felüli gyógyulást igénylő sérüléseket szenvedett, a súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek volt kimondandó, mert a szenvedett sérülések az idézett tanuk vallomásai szerint kizárólag csakis I. r. vádlottól származhattak; továbbá, mert I. r. vádlott, P. jován beismeri, hogy miután neje pár nap előtt házából eltávozván, ő mindenáron vissza akarta vinni, mihez vádlottnak, habár mint férjének is, oly körülmények után, hogy nejét többször megverte és elkergette, joga egyáltalán nem volt. — Cselekménye pedig, minthogy sértett nő letartóztatása és bántál naztatása folytán szenvedett sérülései nem okoztak maradandó bajt, habár sértett nő vallomásában azt vallja is, hogy azóta mindkét fülére nagyot hall, a 301. §. szerint volt minősítendő, úgy az orvos szakértői felülvéleménye, valamint a jelen végtárgyalás alkalmával constatált azon körülménynél fogva, hogy sértett nő a hozzá a rendes társalgási hangon intézett kérdéseket megértette s azokra szabatosan felelt, a btk. 324. §. alkalmazását teljesen kizárják. Ellenben P. György és J. György vádlottak az ezen cselekményekbeni bűnvészesség vádja alól felmentendők voltak, mert rájuk nézve csakis a sértett nő és édes anyja vallomása terhelő, s ez is csak annyiban, hogy sértett nő édes anyját A. Máriát a dulakodó házaspár közé menni nem bocsátották. Ezen körülményt is azonban megcáfolják az összes fent megnevezett tanuk, kik egyhangúlag azt vallják, hogy II. és III. r. vádlottak sem útközben, sem a faluban sértett nőt nem bántalmazták, s igy ellenükben terhelő bizonyíték nincs ; mert a panaszos édes anyja nem egészen érdektelen tanu. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett vádlott jó előélete, ittas állapota s azon körülmény, hogy alantas műveltségénél fogva jogosítva érezte magát nejét erőszakkal is hazavinni, másrészről pedig súlyosító körülmény, hogy a brutális sértéseket saját nején követte el. A budapesti kir. itélö tábla (1887. nov. 9-én 29,477/B. 1887.) P. Jován vádlott javára enyhítő körülményül számítván be a tanuk által igazolt ittas állapotát, alacsony műveltségén felül azt is, hogy neje ellen kifejtett eljárásának alapokául a férj hatalmi körének téves ismerete szolgált: az elsőbiróság által kiszabott és a btk. 96. §-án alapuló összbüntetését kilenc havi börtönre leszállítja. A m. kir. Curia (1888. június 6-án 633/1888): Tekintve, hogy P. Jován vádlott szándéka a jelen esetben arra irányult, hogy a tőle nem törvényesen elvált, hanem őt elhagyott nejét házához visszahozza és nála maradásra bírja, ennélfogva P. Jovánnak, mint törvényes férjnek, a cselekménye, hogy a J. Tódor szekerén haladó feleségét útközben felszólította, hogy térjen hozzá vissza s miután ez a szekérről leszállni vonakodott, azt megfogta és saját szekerére áttette, utóbb pedig, mivel felesége a szekérről leugrott és menekülni kezdett, azt üldözőbe vette s utóiérvén, újból a saját szekerére emelte, a személyes szabadság törvényellenes megsértésének a btk. 323. §-ába ütköző büntetendő tényálladékát nem képezi; ehhez képest mindkét alsóbb bírósági Ítélet abban a részében, mely szerint P. Jován vádlott a személyes szabadság megsértésének vétségében bűnösnek mondatik ki, megváltoztattaük s vádlott az ellene ez alapon emelt vád és következményei terhe alól felmentetik. A kir. itélő táblának Ítélete azonban ama részében, mely szerint vádlott a btk. 301. §-ába ütköző és 302. §. szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntettében mondatott ki bűnösnek, valamint abban a részében is, hogy kilenc havi börtönre ítéltetett, ide vonatkozó felhozott és elfogadott indokok alapján oly értelemben hagyatik helyben, hogy a kilenc havi. börtönbüntetés összbüntetést nem képez. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Méltó felháborodásban használt, bár sértő kijejezések minősítése. A budapesti ügyvédi kamara (1888. márc. 16, 783. sz. a.): Dr. Sz. Lipót a feljelentéshez csatolt felebbezésben előforduló azon kifejezésekért, hogy a vizsgálóbírónak (vonatkozva az idézett commentárok s Ítéletre; »mindez Schmarn* »vizsgálat alá helyezi a commentár irót s a németbirodalmi főtörvényszéket is«, -azt hiszi a vizsgálóbíró ur, hogy a jogtudomány quintessentiáját ő bírja bérben«, »ha ugy gondolkoznám, mint a vizsgálóbíró ur, ma már elhihetném, hogy csupa magánboszuból, vagy fajgyűlöletből engem választott ki, a ki bebizonyítsa, hogy mindaz a jogtudomány, a mi az ön látkörén kivül esik (a mi nagyon sok) bliktri«, a fegyelmi eljárás mellőzésével az ügyv. rdts. 73. §-a alapján megintetik ésrendreutasittatik, stb. Indokok: Azonkívül, hogy ily módoni fellépésre a felháborodott önérzetnek nincs is szüksége, ezen kifejezések, mint a hatóságok irányábani kötele1: tiszteletbe ütközők, kötelességszegést képeznek; tekintve azonban a méltó felháborodást, melynek befolyására már a felebbezésben is utalás történik ; tekintve, hogy a vizsgálóbíró intézkedését a törvényszék is alaptalannak találta : nem eshetnek oly besíámitás alá, hogy e miatt formaszerű fegyelmi eljárásnak lehetne helye. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa 08Ss. jun. 16. 219. sz.) : Az elsőfokú eljárt fegyelmi bíróságnak határozata az abban felhozott okokból helvbenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Ji végrehajtató félnek a bírósághoz intézett abbeli kérvé?iye, hogy a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szenvedett fél ingóságaira rendeltessék el, nem esik az ill. díjjegyzék íj. i. IV. p. pontjában megállapított bélyegilleték alá, hanem az idézett tétel I. pontja szerint, a pertargy értékéhez képest ivenként 20, illetve jo kros bélyeggel látandó cl. {i88j. évi 5,352. szám.) Ha földbirtok a tartozékát képező' kir. kisebb haszonvételi jogokkal együtt egy ősszegben megállapított vételárért adatik el, a vételi illeték csak a vételár, vagy pedig az ezt meghaladó f öldadó szermii érték után jár, ily esetekben tehát az illeték megszabásánál nem lehet a f öldadó szerinti érték alaphoz még a regálék után fizetett járadékadó alapjául vett jövedelem huszszors összegét hozzáütni. {i88j. évi 5321. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöiiy"-böl. Csődök: Gescheít Markusz e., rimaszombati tszék, bej. jul. 30, félsz aug. 25, csb. Vozáry György, tmg. Hennyey Kálmán. — Spítzer Károly hagyat, e., debreceni tszék. bej. aug. 11, félsz, szept. 5, csb. Baróthy Béla, tmg. dr. Örvös Lajos. — Köpi András hagyat, e., cs.-szeredi tszék, bej. aug. 23, félsz, szept. 20, csb. László Domokos, tmg. Solnay Sándor. Pályázatok : A Tereskén székelő rétségi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 3-ig. — A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 3-ig. — A nyírbátori jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 21-ig. — A gyulafehérvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 5-ig. — A debreceni tszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. 24 ig. — A marosillyei jrbságnál járásbirói áll. jul. 24-ig. — A besztercebányai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 20-ig. — A palánkai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. 10-ig. — A tordai tszék mellé két oláh t o 1 m á c s i áll. jul 24-ig. — A felsövissói jrbságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. aug. 3-ig. — A nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. jul. 27-ig. — Az egritszéknél a 1 j e g y z ő i áll. jul.-27-ig. Nyonia*ott a „Pesti konvvnvomda-i-észvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szam.i